Szerényebben az átlagnál…
Feladva a hagyományokat, mindössze hét egyszerű, mezítlábasnak becézett kérdés hangzott el december első ülésnapján.
2019. december 7. 14:21

MOTTO: Boksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, hazudni, sértegetni, dicsérni és tévedhetetlennek látszani!

Szóltak, küzdöttek, látni, láttatni vélték a ”cifra világot”. Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját. Lapozgatva eredetiben olvashatóak az emlékezésre vagy  feledésre méltó szónoklatok.

 

Hogyan támogatja a kormány a szabadidősportot?

KÁLLAI MÁRIA. (Fidesz): - Államtitkár Asszony! A Fidesz-frakció számára kiemelten fontos a sport támogatása. A sport egységet, közösséget teremt. Napjainkban elmondhatjuk, hogy aranykorát éli, hiszen Magyarország Kormánya, a sportot stratégiai ágazatként kezelve, az elmúlt két kormányzati ciklus alatt olyan alapvető változásokat hozott a sportágazatban, amelyre a korábbi időszakban soha nem volt példa. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett olyan jelentős előrelépést a hazai sport finanszírozása területén, mint a nemzeti együttműködés kormánya. Sorban érkeznek hozzánk a legnagyobb világversenyek, hogy csak az idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot emeljünk ki: asztaliteniszben, vívásban, öttusában, kajak-kenuban, ami példátlan a honi sport történetében.

- Államtitkár Asszony! Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk a sport támogatása mellett, amely az elmúlt években bevezetett támogatási rendszerek és szakmai ösztönzők hatására valamennyi érintett területen, a szabadidősporttól az élsportig, az utánpótlás-nevelést tekintve is egyre hatékonyabban működik. Számunkra fontos az egészséges életmódra nevelés, amit már gyermekkorban el kell kezdeni, mert a megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás hozzájárul az emberek életminőségéhez, a társadalom és a gazdaság teljesítményéhez is. A sport nemcsak az egészségünk szempontjából fontos, hanem, ahogyan már mondtam, egységet, közösséget is teremt. Hosszú távú célunk az, hogy a lehető legtöbben sportoljanak, mert évtizedes távlatban ez jelent majd óriási előnyt Magyarországnak. Egy sportosabb nemzet kevesebbet kell hogy költsön az egészségügyre, kevesebb pénzt kell tenni a gyógyszerkasszába. Fontos feladatunk ezért, hogy továbbfejlesszük a szabadidősport-infrastruktúrát, hogy a jövőben minél több, mindenki számára elérhető, akár ingyenesen igénybe vehető sportlétesítmény jöjjön létre a kisebb településeken is, valamint egyre többen vegyék igénybe a lakosság köréből. Mindezekre tekintettel kérdezem: hogyan támogatja a kormány a szabadidősportot? (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SZABÓ TÜNDE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Én is egyetértsek azzal, hogy a sport nagyon fontos mindannyiunk számára, hiszen a Fidesz-KDNP alapvetése, hogy társadalmunk egyik legfontosabb értéke, jövőnk záloga nem más, mint a gyermekeink. Hisszük és valljuk, hogy minden egyes forint, amit a sportba fektetünk, a nemzet jövőjének építését, gyermekeink egészségének, testi-lelki egyensúlyának megteremtését jelenti.

- Elsőként a „Szabadidős egészség sportpark” programunkra hívnám fel a figyelmet, hiszen 107 darab sportparkot már átadtunk, 556 folyamatban van, és 150 pedig előkészítés előtt áll.  A „HISZEK benned” és a „Tárt kapus” programunkkal az önkormányzatokat tudjuk segíteni a szabadidős programjaik megvalósításában, az idei esztendőben 500 millió forint támogatással. A Magyar Szabadidősport Szövetségen keresztül pedig nagyon sok programot támogattunk, mint a kihívás napját, a családi mozgásfesztivált, a világgyalogló napot vagy a szépkorúak sportfesztiválját, ebben az esztendőben csaknem 230 millió forint támogatással. A Magyar Természetjáró Szövetség 450 millió forintos támogatásával pedig elsősorban az idősebb korosztályt próbáljuk aktivitásra ösztönözni, érdekében a teljes hazai turistaútvonal-hálózatot megújítottuk, igazodva a kor elvárásaihoz. Az Ötpróba Magyarország egyik legnagyobb, közel 25 ezer tagot számláló szabadidősport-közössége. Évente 120-nál is több rendezvénnyel várja a sportolókat, amelyekhez idén 295 millió forint támogatást biztosítottunk.

- Képviselő Asszony! Végül engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy több európai uniós felhívás kiírásában is sikeresen tudtunk közreműködni, amelyek segítségével több mint 15 milliárd forintos EU-s támogatást tudtunk pályázati úton a szabadidősport és a testnevelés támogatására fordítani 2016 óta! És ez 2021-ig fog tartani, hiszen egyetlenegy eszköz van a kezünkben, amellyel meg tudjuk őrizni és tartani az egészségünket, az nem más, mint a sport! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mikor lépünk át végre a 21. századba, avagy továbbra is elzárkózik-e a kormány az internetes szavazástól?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt években az Országgyűlésben többször is felvetődött az elektronikus szavazás hazai megteremtésének a lehetősége, de előrelépés nem történt ez ügyben. Ezért most újfent arra vagyok kíváncsi, hogy mit gondol a kormány általában az e-szavazásról, azon belül is az interneten keresztül leadható szavazatokról, tervezi-e a lehetőség megteremtését?

- Államtitkár Úr! Az internetes szavazás, szaknyelven: i-szavazás úttörője Észtország, ahol 2005 óta, azaz 14 éve minden választáson lehetőség van a szavazatok online leadására. Ez a lehetőség minden észt állampolgár számára adott, komoly visszaélésekről, botrányokról pedig azóta sem hallhattunk a balti államból. A legutóbbi parlamenti választáson minden eddiginél nagyobb arányban éltek az észtek e lehetőséggel, a március eleji választásokon a beérkezett szavazatok 44 százaléka online módon érkezett. Az i-szavazás melletti egyik fontos érv, hogy megfelelő, biztonságos infrastruktúra kialakítása után az i-szavazás vélhetően már olcsóbb is lenne a hagyományosál, és lényegesen nagyobb választási részvételt lehetne elérni. A távoli szavazás ugyanis lehetőséget adna például arra, hogy a fiatalok, a fogyatékossággal élők vagy éppen a kényszerből külföldön dolgozó állampolgárok könnyebben vehessenek részt a szavazáson.

- Államtitkár Úr! A kormány korábbi reakcióiból egyértelműnek tűnik, hogy Magyarországon nincs terv az internetes szavazás következő évekbeli bevezetésére. Már csak azért is mondom ezt, mert a kérdésem benyújtása és a mostani felszólalásom között volt egy parlamenti bizottsági meghallgatás, az innovációs minisztert kérdeztem erről a kérdésről, és a legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy nem támogatják, ugyanis nem akarják elvenni az emberektől ezt az ünnepet, hogy ők elmennek szavazni.

- Államtitkár Úr!  Egyrészt nem lenne kötelező ez a dolog, meg ezzel az érvvel élve akkor, mondjuk, tiltsuk be az e-mailezést is, mert az is mennyire rossz már, milyen embertelen, személytelen, miközben, mondjuk, kézzel írni egy papírlevelet mennyivel nosztalgikusabb érzés! Sokkal inkább logikusabb lenne az önök érvelése szerint akkor az e-mailezést is betiltani, és más abszurd érveket is tudnék mondani. Időm lejártával már csak a kérdést tudom feltenni: tervezik-e az internetes szavazás bevezetést, vagy pedig továbbra is ellenzik azt? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az internetes szavazást pártolók valóban Észtországot tartják mintának, ahol 2007 óta lehet a parlamenti választásokon interneten szavazni. Az ezzel kapcsolatos problémák több hazai és külföldi kutató érdeklődését is felkeltették. Naszódi Márton matematikus, az ELTE adjunktusa, az MTA köztestületi tagja legfrissebb szakcikkében kifejtette, hogy azért nincs internetes szavazás nálunk és más országban, mert megbízhatóan működő internetes szavazórendszer technológiailag jelenleg nem létezik! Ennek a gyakorlati oka az, hogy az online rendszerek feltörhetők, még az egészen nagy és biztonságosnak hitt rendszerek is! Egy szavazószoftvernek viszont mindennél biztonságosabbnak kellene lennie, mert rendkívül érzékeny adatokkal dolgozik, és semmilyen véletlen hiba vagy manipulációs lehetőség nem megengedhető. Képtelenség kizárni, hogy akár egyetlen alkotóelemét is bárki ne manipulálhassa.

- Képviselő Úr! A szavazást lebonyolító rendszernek egyszerre két ellentétes kritériumnak, az ellenőrizhetőségnek és az anonimitásnak kell megfelelnie. Ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy a dobozban valóban azok a szavazatok vannak, amelyeket a választópolgárok leadtak, a voksok és a választók közötti kapcsolatot ugyanakkor el kell vágni az anonimitás jegyében. A probléma az, hogy ha a számlálás során a szavazatot már nem tudjuk összekötni a szavazóval, akkor abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban azokat a szavazatokat adták le, amelyeket a folyamat végén összesítve látunk.

- Képviselő Úr! A példának említett észt megoldás még csak ki sem tűzi célként, hogy a végeredmény utólag ellenőrizhető legyen! Az EBESZ 2011 márciusában vizsgálta az észt modellt, melyben azt javasolta, hogy Észtország számolja fel az internetes szavazás rendszerét, mivel az nem biztonságos, és nem véletlen, hogy csak Észtországban működik. Ezért nem vezették be sem Norvégiában, sem Franciaországban, a kockázatai miatt vállalhatatlan. Nálunk is az! (Taps a kormánypártok soraiban.)

A fenntartható közlekedés fejlesztése, valamint az ütemes és rövidebb menetidő érdekében felülvizsgálják e a Budapest-Szeged vonalon tervezett jövő évi vasúti menetrendi módosításokat?

SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Államtitkár Úr! Pár nappal ezelőtt jelent meg a MÁV-Start Zrt. új menetrendi terve a Budapest-Szeged vonalon, amely jelentős mértékben felborzolta a kedélyeket. A változtatások szerint Budapest és Szeged között két vonatpár nem állna meg, ez 72 perc időnyereséget okozna, mindeközben azonban 18 másik vonatnak 296 perc időveszteséget, ami az ütemes menetrendet is teljes egészében felborítja.

- Nem tetszik ez a menetrendi módosítás sem a szegedieknek, sem a kecskemétieknek! Szeged város polgármestere levelet is írt a MÁV Zrt. vezetőjének azzal, hogy gondolja át a tervezetet, hiszen az utasok elveszíthetik a közvetlen továbbutazási lehetőséget. Egy-egy intercity három-négy másik vonat menetrendjét borzolná fel, és a helyi tömegközlekedés is a jelenlegi, megszokott vonatok érkezéséhez igazodik. A kecskemétiek, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület pedig egyenesen aláírásgyűjtésbe kezdett, és több ezren már aláírták azt a petíciót, amelyben szintén tiltakoznak ezen menetrendi módosítás ellen. Hiszen egyrészt Kecskeméten nem állna meg jó pár vonat, másrészt nyilvánvalóan hátrányosan érint több, a térségben lévő várost is.

- Államtitkár Úr! Az üdvözlendő, hogy a MÁV vizsgálja a fenntartható közlekedési mód fejlesztését, de ha ezek több problémát okoznak, mint amennyi hasznot jelentenek, akkor ezt nem kellene tenni. Meg lehetne például vizsgálni, hogy miként lehet kétvágányúsítani a Kiskunfélegyháza és Szeged közti vasúti vonalat, illetve emelni kellene a sebességet. Mindezek alapján kérdezem: felülvizsgálják-e a Budapest-Szeged vonalon tervezett jövő évi vasúti menetrendi módosításokat annak érdekében, hogy a jól bevált ütemes menetrendet a MÁV fenntartsa a jövőre nézve is? A közlekedés fejlesztése érdekében tervezik-e kétvágányúsítani a Félegyháza-Szeged közti 60 kilométeres szakaszt és emelni a sebességet?

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy az Országgyűlésben az a csodálatos többek között, hogy nagy változások színhelye lehet. Ugyanis amióta az MSZP politikusai ellenzékben vannak, rendkívüli mértékben aggódnak a magyar vasúti közlekedésért. Ezzel szemben, ameddig 2010 előtt kormányon voltak, ezzel ellentétes hozzáállásuk volt, és mindent elkövettek a vasút tudatos felszámolásáért. Akkor leginkább a szárnyvonalak bezárására törekedtek, az elhibázott gazdaságpolitikájuk miatt így próbáltak pénzt megtakarítani. Települések sora maradt vasúti elérés nélkül, mert az embereken akartak spórolni.

- Képviselő Úr! A kormány számára kiemelten fontos a megyei jogú városok versenyképes vasúti elérhetőségének javítása, amit a 2019-2020. évi menetrendben a napi két pár szegedi intercity gyorsításán túl számos egyéb fejlesztés is bizonyít. Többek között új IC-vonatok és a jelenleginél gyorsabb járatok fognak közlekedni számtalan viszonylaton. A szegedi intercity gyorsítása azt jelenti, hogy a 2 óra 22 perces menetidejű, ütemes intercityvonatokkal szemben ezek a járatok alig több mint 2 óra alatt fogják megtenni a főváros és Szeged közötti távolságot. A rövidebb menetidő az üzleti céllal utazók, az egyetemisták napirendjéhez igazodó csúcsidőszaki indulással, érkezéssel biztosít versenyképes alternatívát a közúti egyéni közlekedéssel szemben.

- Képviselő Úr! A vonalon nem csökken, hanem nő a vonatok száma. A legforgalmasabb viszonylatokban az utasok valós idejű eljutási ideje is jelentősen csökkenni fog! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Hogyan készíti föl a kormány a magyar vállalkozásokat és munkavállalókat a robotizáció kihívásaira?

OLÁH LAJOS, (DK): - Államtitkár Úr! A magyarok munkáját az önök korábbi plakátjaival ellentétben nem a migránsok fogják elvenni, hanem a robotizáció és a mesterséges intelligencia, ami pedig óriási igényt fog támasztani a robotokat kezelni, irányítani képes alkalmazottak iránt. Az ember a kétkezi munka helyett irányítóvá, döntéshozóvá válhat, csakhogy ehhez új, másfajta készségekre és képességekre lesz szükség. Másfelől a robotizáció kétféle folyamatot is elindíthat. Minthogy nem lesz többé jelentősége annak, hogy munkaigényes iparágakat olyan országokba telepítsenek, ahol a bérek alacsonyak, megindulhat az ipari és szolgáltatási tevékenység visszatelepítése a fejlett országokba. Ám a korábban kitelepített termelés maga után is húzhatja a nagyobb tudást igénylő támogató, kiszolgáló tevékenységet olyan országokba, ahol az ehhez szükséges tudás és képzettség rendelkezésre áll. Ahhoz tehát, hogy a robotizációt előnyünkre fordíthassuk, tömegesen lesz szükség digitális ismeretekre, nyelvtudásra, empátiára, kommunikációs képességre és együttműködésre, vagyis csupa olyasmire, amit önök irtottak ki a köz- és felsőoktatásból, főleg pedig a szakképzésből!

- Államtitkár Úr! Kérdezem mindezért: mi a kormány stratégiája arra, hogy Magyarország a robotizáció nyertese és ne vesztese legyen? Hogyan ösztönzik az innovációban hagyományosan rosszul teljesítő magyar kis- és középvállalkozásokat az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásra? Milyen változásokat terveznek a közoktatásban, a szakképzésben és az élethosszig való tanulásra történő felkészítésben, azért hogy a magyar munkavállalók megtalálják a helyüket a robotizáció és a mesterséges intelligencia világában? Az önök intézménye, a HIPA átállt-e már arra, hogy csak abban az esetben ad támogatást egyébként magyarországi beruházásra, ahol vizsgálják a robotizáció és a mesterséges intelligencia hatásait? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. Jól mutatja ezt az is, hogy ma 810 ezer fővel többen dolgoznak, mint 2010-ben, amikor az ön főnöke, Gyurcsány Ferenc katasztrofális kormányzása után megbízást és felhatalmazást kaptunk a magyar emberektől az ország vezetésére. A munkanélküliségi ráta azóta 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Magyarországon a balliberális kormányok okozta kilátástalanság és reményvesztettség után most már lehet előre gondolkodni. 

- Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-kormány célja tiszta és világos: 2030-ra azon öt európai ország közé szeretnénk tartozni, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni! Ennek eléréséhez és az ország versenyképességének javításához szükséges az innováció, a hazai hozzáadott érték növelése, valamint a technológiaváltás ösztönzése. Ezért aztán a kormány önökkel szemben a robotizációra nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint, ezért is hozta létre még 2018-ban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot.

- Képviselő Úr! Ahogy ön is mondta, a humán munkaerővel szemben támasztott követelmények megváltoznak, és felértékelődik az ember és a technika együttműködését segítő készség, a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. Erről szól az új szakképzési rendszer, a jelzett kihívásokra kínál megfelelő megoldást. Az a célunk, hogy a magyar fiatalok úgy kerüljenek ki az iskolarendszerből, hogy rendelkeznek olyan készségekkel, kompetenciákkal, amelyek megalapozzák a gazdaság és a technológiák által igényelt képzettség elsajátítását és az egész életen át tartó tanulást. Ezért szomorú, hogy önök nem támogatták a szakképzés reformját! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Az egyébként is túlterhelt bizottságok hogyan fogják ellátni a felülvizsgálatot?

HOHN KRISZTINA, (LMP): - A magyar Országgyűlés 2019 júliusában megszavazta a köznevelési törvény módosítását, megváltoztatva többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló szakértői vizsgálatok eljárásrendjét is. Azonban az új törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés még nem áll rendelkezésre, így bizonytalan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázásával kapcsolatban. A jelenleg fennálló állapot aggályos helyzetbe kényszeríti az eddig illetékes pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, az óvodapedagógusokat, valamint az érintett szülőket, ismeretlen szakmai és erőforrásterheket róva ezzel a rendszerben dolgozókra és az érintettekre.  

- Államtitkár Úr! Több szakmai és szülői szervezet is aggodalmát és tiltakozását fejezte ki már a törvény bevezetése előtt és azóta is. Talán jobban kezelhető lenne a helyzet, ha néhány kérdésre választ kapnának. Kérdéseim tehát: mikor lesznek bővebb információk arról, hogy milyen tesztek, eljárások alapján állapítják meg, hogy a gyermek iskolaérett-e? A bizottsági döntés mindig egy adott vizsgálat alapján történik, de ez csupán a gyerek pillanatnyi állapotát tükrözi, amit befolyásolhat betegség vagy fáradtság is. Lehet egyetlen vizsgálat alapján valóban a gyermek állapotát hűen tükröző döntést hozni? Ha a szakértői bizottság úgy dönt, hogy a gyerek mehet iskolába, a szülőnek joga van bírósághoz fordulni, de hátrányos helyzetű embereknek ehhez nincs megfelelő anyagi hátterük, és sok esetben nem is elég tájékozottak. Mi vagy ki fogja őket megvédeni, hogy ne legyen az anyagi helyzetük miatt hátrányuk? Az egyébként is túlterhelt bizottságok hogyan fogják ellátni a felülvizsgálatot? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Itt egy olyan rendszerről van szó, amikor ugyanazok a feltételei az iskolaérettségnek, mint korábban. Nem változott semmi a gyermekek tulajdonságaival kapcsolatban. Aki tavaly iskolaérett volt, idén is iskolaérett. Egyedül abban van változás, hogy ezt nem személyesen papíralapon ott, az óvodában, iskolában, helyben intézik, hanem egy digitális felületen, egy olyan közegben, ahol egységesebben tudják kezelni ezeket a kérelmeket.

- Képviselő Asszony! Ugyanúgy, ahogy korábban is, most is a fejlődési napló révén figyelembe lehet venni a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógusnak, gyógypedagógusnak vagy fejlesztőpedagógusnak az írásos véleményét, a gyermekorvos írásos véleményét. Korábban és most is pszichológus, gyógypedagógus, konduktor vagy orvos véleményére alapozzák annak a megállapítását, hogy a gyermek iskolaérett vagy nem iskolaérett. Tehát ugyanazok a szereplők vesznek rész, ugyanazok a bizottságok rutinszerűen már ismerik ezt a tevékenységet, számukra sincs benne újdonság, és ugyanazokat a körülményeket ugyanazokat a képességeket vizsgálják, mint a korábbiakban. A különbség csak annyi lesz, hogy az iskolaérettséget a gyermek valós állapota fogja befolyásolni, és nem a lakcíme! Nem az alapján fog eldőlni, hogy egyik vagy másik településen döntenek arról, hogy iskolaérett vagy sem, megállapítják, hogy iskolaérett vagy sem, hanem országosan, egységesen az Oktatási Hivatal felületén keresztül, amelyik egy digitális felület, tehát nincs zárvatartási ideje, folyamatosan feltölthető!   

- Képviselő Asszony! A rendelet megjelent körülbelül tíz nappal ezelőtt, így mindenki a különböző részletszabályokkal tisztában lehet, ráadásul a határidőt is egy törvénymódosítás kitolja január 30-áig. Ezek alapján tudja mindenki most már digitálisan benyújtani a kérelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tervezi e a kormány hogy egy nyilvánosan kellően meghirdetett, alapos, korrekt, tisztességes, nem manipulált nemzeti konzultációt is indít a klímavédelem ügyében?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A magyar kormány tartott már nemzeti konzultációt, egyenként sokmilliárdos hírveréssel, a nyugdíjakról nem sokkal azelőtt, hogy megvédést ígérve ellopta a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat. Tartott a Soros-tervről vagy Brüsszel megállításáról is, azt az egyetlen konzultációt viszont, amely valódi sorskérdésről, a mindannyiunk életét meghatározó klímaválságról szól, csak uniós kötelezettség miatt indították el, teljesen amatőr módon kivitelezték, és igyekeztek is titokban tartani. Nem véletlenül! Amíg az Orbán-kormány Európában példátlan módon teljes érdektelenséget mutat a klímakatasztrófa iránt, és Orbán kedvenc oligarchája, Mészáros Lőrinc a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, addig önök nyilvánvalóan nem lesznek érdekeltek, hogy egy ilyen valódi konzultációt lefolytassanak! Szerencsére a sajtó időben felfedezte ezt a titkosított klímakonzultációt, így a kormány akarata ellenére a nyilvánosságot kapott kérdőíveket az utolsó napokban több százezer aggódó magyar állampolgár töltötte ki. Hollik István kormányszóvivő szerint viszont a kormány nem volt kíváncsi az emberek véleményére, csak brüsszeli kötelezettséget teljesített. Ezért a Párbeszéd a kormány helyett elindított egy valódi konzultációt, ami értelmes kérdésekre érdemi válaszokat vár.

- Államtitkár Úr! Az eredményekről tudósítjuk majd önöket és az Uniót is. Kérem, addig is szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy mikor és milyen formában teszik közzé a beérkezett válaszok elemzését, hogy a nyilvánosság is megismerhesse, mennyire van összhangban az emberek véleménye a kormány halogató, felelősségelhárító klímapolitikájával. Miután kiemelkedő volt a részvétel a rövid idő ellenére is kérdezem: tervezik-e, hogy végre egy szokásos milliárdos, masszív reklámkampánnyal megtámogatott, alapos, szakmailag korrekt, tisztességes konzultációt is elindítanak klímavédelem ügyében?

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. november 18-án, hétfőn a kormányzati weboldalon társadalmi egyeztetés keretében megosztotta a kérdőívet, amelynek kitöltésére mindenkinek lehetősége volt, semmilyen korlátozó tényező nem állt fenn, ne nevezzük tehát ezt titkosításnak. Örömünkre szolgál, hogy a kérdőívet ilyen szép számmal, több mint 200 ezren töltötték ki. Feldolgozzuk az adatokat, megismerjük a magyar emberek véleményét, és aszerint fogunk eljárni.

- Képviselő Úr! A kormány önökkel ellentétben tettekkel bizonyítja, hogy fontos számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Kiváló példa erre, hogy Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, és ennek szellemében frissítettük a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia céljait és vállalásait! Az a helyzet, hogy önök annyira hitelesek ebben a kérdésben, mintha Gyurcsány Ferencet kérdeznénk a gyülekezési jog biztosításáról. A saját maguk által kezdeményezett ülésnapra sem jöttek el, azt is széttrollkodták, és ebben ön vezető szerepet vállalt. Ennyit tudtak hozzátenni, ezzel szemben mi viszont nem a hisztériakeltésben, hanem a cselekvésben hiszünk!

- Képviselő Úr! Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. A klímaváltozással szemben azonban cselekvéssel lehet csak fellépni. Magyarország így tesz, és az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tettünk, s a kitűzött célok felé eredményesen és következetesen haladunk. Az a helyzet, képviselő úr, hogy az emberek nem értenek egyet önnek azzal az állításával, miszerint a bevándorlás nem érinti Magyarországot, ugyanis a Soros-tervről szóló kérdőív eredményének ismerete alapján csaknem minden választó nemet mondott arra, hogy évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába!

Bartha Szabó József
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Száz nap alatt csak klímavészhelyzet lett
    Karácsony Gergely főpolgármester száz napja stadionstopot, olcsó BKV-t, rezsitámogatást, klímavédelmi intézkedéseket és egy szabadabb, zöldebb Budapestet ígért. A hangzatos programból és szólamokból azonban kórházstop, szimbolikus intézkedések, neki nem tetsző sajtótermék betiltásával való fenyegetés lett. Az új főpolgármester arra a legbüszkébb, hogy nemzetközi vállalások megtorpedózásával zsarolva sikerült választási ígéretének megvalósításához forrást szerezni.
  • Horváth János életútja a polgárosodás megrekedt pályája
    Horváth János hosszú életútja a meg nem valósult magyar polgárosodás pályájaként is felfogható - mondta Navracsics Tibor.
  • Atomenergia nélkül Európa nem lehet klímasemleges
    Atomenergia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re - mondta Szijjártó Péter Prágában.
MTI Hírfelhasználó