A terrorszervezetek jelentette új biztonsági kihívások miatt is szükség van a NATO-ra
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO a jövőben is a világtörténelem legsikeresebb védelmi szövetsége maradjon, különös tekintettel arra, hogy a terrorszervezetek által használt új technológiák a biztonsági kihívások új dimenziójának megjelenésével járnak – mondta szerdán Londonban a külgazdasági és külügyminiszter.
2019. december 4. 14:19

Szijjártó Péter, aki az észak-atlanti szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón vesz részt, a magyar közmédiának nyilatkozva a rendezvény helyszínén kijelentette: az illegális migrációs folyamatok – különösen a Nyugat-Balkánon – nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt. Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint – mondta Szijjártó Péter.

Kijelentette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell, és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat.

Közölte, ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben. Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, „annak érdekében, hogy a terrorizmus bölcsőjeként emlegetett térségben is fellépjünk a szélsőséges ideológiák terjedése és az erőszak ellen” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: Magyarország a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az afganisztáni nemzetbiztonsági és védelmi erőket, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.

Mindemellett a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy 2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében – mondta Szijjártó Péter.

Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a NATO közös műveleteihez továbbra is jelentős mértékben hozzájáruljon, és ezekkel a felajánlásokkal ezt el is éri – tette hozzá.

Az MTI felvetésére, hogy elsősorban az Egyesült Államok részéről erőteljes nyomás nehezedik a többi NATO-tagországra a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási cél mielőbbi teljesítésére, Szijjártó Péter elmondta: Magyarország az erről döntő walesi NATO-csúcson két vállalást tett, és mindkettőt komolyan is veszi.

Az egyik magyar vállalás az, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt 2024-ig kell elérni, és Magyarország addig ezt el is fogja érni. Erre született egy világos terv, amelyet Magyarország a NATO-nak be is terjesztett, és ezt a tervet a szövetség részéről nem érte bírálat – mondta.

A másik magyar vállalás az volt, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát Magyarország fejlesztésekre költi, és ez a cél az idén már teljesült is: a védelmi kiadások 23,5 százalékát a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően – mondta a londoni NATO-csúcstalálkozón Szijjártó Péter.

Nincs még veszve a NATO

Ünnepi helyett inkább paprikás hangulatban gyűltek össze kedden Londonban a NATO vezetői a szervezet 70 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. Az alaphangot még múlt hónapban adta meg Emmanuel Macron, amikor agyhalottnak nevezte a NATO-t. Kijelentését felháborodás és aggodalom fogadta, hogy a londoni tárgyalás is botrányba fullad.

Habár a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott délelőtti sajtótájékoztatóján Donald Trump amerikai elnök még sértőnek nevezte Emmanuel Macron kijelentéseit, a délutáni közös nyilatkozatukban már igyekeztek egységet mutatni. Ennek ellenére tapintható volt a feszültség a két vezető között, és többször kiütköztek a véleménykülönbségek. A francia elnök például kitartott ébresztőnek szánt provokatív kijelentése mellett, valamint nyíltan vitába szállt Trumppal arról, hogy az Iszlám Állam fogságba esett harcosainak többsége európai. Némileg összekülönböztek Oroszországon is. Míg az amerikai elnök szerint ugyanis „boldogulnak” az oroszokkal, addig Macron arra figyelmeztetett, hogy stratégiai párbeszédre van szükség Moszkvával, de nem szabad naivnak lenniük. A dpa hírügynökség értesülései szerint a kétnapos csúcs mai zárónyilatkozata alapján végül részben Washington és Párizs is megkapja, amit akart. A szövegbe Macron nyomására bekerül, hogy megvitatják a NATO alapvető stratégiáját és szorosabb párbeszédet folytatnak Oroszországgal, ugyanakkor az amerikai érdekeket kielégítve először értékelik fenyegetésként Kínát. Árgus szemekkel figyelték a csúcstalálkozót az oroszok is, Vlagyimir Putyin orosz államfő Szocsiban éppen arról beszélt: veszélyt jelent Oroszországra, hogy a NATO közeledik határai felé, mindemellett többször jelezték, készek együttműködni a szövetséggel.

Amellett, hogy a brit választástól kezdve a klímaváltozáson át az amerikai belpolitikáig Trump szinte minden témát érintett, főként ismét a NATO teherviselésének egyenlőbb megosztását követelte. Pedig az ügyben már a tagállamok többsége beadta a derekát, jelezve, hogy hajlandó a szövetség közös kasszájába is többet fizetni, valamint közelíteni védelmi költségvetését a GDP két százalékához.

A csúcs harmadik kényes pontja Törökország volt. Recep Tayyip Erdoğanra a szövetségen belülről is éles bírálatok záporoztak, előbb az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása, majd az észak-szíriai, kurdok elleni offenzíva miatt. A török elnök tegnap szűkszavúan csak „jónak” nevezte tárgyalásait a francia elnökkel, a házigazda Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral, a kvartettről kiadott mosolygós fotó pedig arra utal, hogy közeledtek az álláspontok.

– A találkozó és környéke óriási védelmi készültség mellett le van zárva, de az emberek nagy türelemmel viselik, hogy nem, vagy csak nagy kerülővel juthatnak el bárhova – számolt be a londoni helyzetről Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a NATO Engage című konferencián vett részt a brit fővárosban. A szervezetet feszítő problémák kapcsán a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a 29 tagú szövetségben a viták folyamatosak, hiszen a célok és érdekek olykor eltérőek, de ezeket párbeszéddel végül konszenzusosan mindig rendezik.

A zárónyilatkozatban mind Emmanuel Macron, mind Donald Trump érdekei tükröződnek Fotó: Reuters

A Törökországgal szemben megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban elmondta, hogy a konferencián felszólalt Recep Tayyip Erdoğan egyik tanácsadója is, aki világossá tette, hogy nem kérdőjelezik meg a NATO-tagságot.

– Mindössze annyi történt, hogy az egyik tagállam megvétózta a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) terrorszervezetté nyilvánítását, mire Törökország válaszul megvétózta a balti országok védelmi tervét. Nincs ebben alapvetően semmi különleges, ez egyfajta adok-kapok, ami megszokott a tárgyalásokon. A szokatlan az, hogy ezt kiszivárogtatták, lehetetlen helyzetbe hozva Törökországot – magyarázta. A szakértő arra is rámutatott, hogy miközben uniós szinten a tagállamok még hevesen bírálták a magyarokat, amiért kiálltak az észak-szíriai török offenzíva mellett, addig a NATO-ban már csak egyetlen tag volt, amely vétót emelt a YPG terrorszervezetté nyilvánítása ellen, tehát lényegében ugyanazt tették, csak nem verték nagydobra.

– Emmanuel Macron teljesen jogosan párbeszédet akar. Abban pedig mindenki egyet is ért, hogy a NATO komoly kihívások előtt áll – értékelte a francia elnök bíráló szavait a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy ez a jelenség sem új keletű: volt már, hogy Franciaország ki is lépett a szervezetből, de 2003-ban is temették a NATO-t, amikor nem mindenki értett egyet az iraki beavatkozással.

– Ettől még a francia elnök sem kérdőjelezi meg a szövetség szükségességét, nem akarja „lecserélni” Oroszországra az Egyesült Államokat. Csak látja, hogy az amerikaiak elkötelezettsége néha meginog, az oroszok pedig itt vannak a szomszédban.

MTI - magyarnemzet.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó