A kultura jó hátország a kapcsolatfejlesztéshez
Magyar Kulturális Intézet nyílt Tokióban, a megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a kulturális együttműködés kiváló hátországot jelent a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez.
2019. december 6. 09:23

Szijjártó Péter tárcavezető beszédében felidézte: 150 évvel ezelőtt az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán szerződést kötött barátságukról, a kereskedelemről és a hajózásról - ezt ma úgy mondjuk, hogy felvették a diplomáciai kapcsolatokat.

A tokiói Magyar Kulturális Intézet a megnyitó napján, 2019. december 6-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Százötven év kifejezetten hosszú idő, viszont ezen hosszú idő fejleményei feljogosítanak arra, hogy elmondjuk: Japán és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint most - közölte. Hozzátette: ennek legfontosabb oka, hogy a kapcsolatot mindig a kölcsönös tisztelet jellemezte.

   
Szijjártó Péter kiemelte: a két ország között a földrajzi távolság nagy, ezért együttműködésüknek stabil alapot kell adni, amelyet leginkább az emberek közötti kapcsolat tud biztosítani, ezt pedig az oktatással és a kultúrával lehet a legjobban építeni. Ebben óriási segítség, hogy Japán és Magyarország kultúrája is rendkívül gazdag, oktatási színvonala pedig magas - vélekedett.
   
Megjegyezte: a Magyarországon tanuló japán fiatalok összekötik a két országot, a kétoldalú kapcsolatok mellett elkötelezetten fognak dolgozni.
   
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország idén igyekezett méltó módon megemlékezni a diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulójáról, kulturális, tudományos és gazdasági témájú rendezvényeket szerveztek.
   
Kitért arra: Japánban a magyar opera- és operettelőadásokat nagy érdeklődés övezi, Kodály Zoltánra fontos összekötő kapocsként tekintenek a két ország zeneművészete között, és a magyar zeneműveket jól ismeri a japán közönség. Emellett más művészeti ágak is rendszeresen bemutatkoznak - tette hozzá.
   
Szijjártó Péter kiemelte: a Magyar Kulturális Intézet megnyitásával újabb lehetőséget teremtenek a kapcsolatok fejlesztésére, és ezzel már 26-ra nő a magyar kulturális intézetek száma a világon.
   
Elmondta: Japán és Magyarország a változások közepette is folyamatosan erősödik, két olyan országról van szó, amely büszke nemzeti identitására, kultúrájára és történelmi hagyományaira, és csak az ilyen országok lehetnek erősek. Mindez pedig jó alapot ad ahhoz, hogy Magyarország és Japán tovább építse kapcsolatait - fogalmazott.

MTI

A magyar-japán kulturális kapcsolatokat gazdagította, hogy 2016 februárjában a tokiói Harada Kijomi vehette át Budán a legrangosabb magyar műfordítói díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A tanárnő számos magyar költeményt - köztük Balassi-, Ady-, József Attila-verset - ültetett át anyanyelvére.

gondola

MTI, Gondola
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán: a kvóta átnevezve is kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi
    Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
  • Azonosították az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet
    A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
  • A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa-mérkőzést
    A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa döntőjét, a Bayern München-Sevilla mérkőzést csütörtök este a Puskás Arénában - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó