KDNP-est: Hazánk a Kárpát-medence erős országa
A budapesti Liget Caféban megrendezett kereszténydemokrata értelmiségi találkozón mély nemzetpolitikai helyzetelemzések hangzottak el.
2019. december 10. 09:13

A 15 évvel ezelőtti gyurcsányi hazaárulást, a 2004. november 5-ei népszavazást is felidézték a decemberi Kereszténydemokrata esten a mintegy százhúsz magyar polgárból álló közönség előtt. A budapesti Liget Caféban megrendezett találkozón mély nemzetpolitikai helyzetelemzések hangzottak el.

Katonadalokat játszott a vonós Tokos zenekar, a muzsikusok a Kolozsvári Zeneakadémián végeztek néhány évvel ezelőtt, és most Budapestre egy kárpátaljai körútról érkeztek, hogy a verbunkos ritmusokkal – énekkel és hegedűszóval –élményt szerezzenek a kereszténydemokrácia híveinek, mielőtt hazautaznak a kincses városba.

 

A Tokos zenekar - KDNP/Váli Miklós

A kereszténydemokrata politika természetes gondolatokkal él: „férfinak és nőnek teremtette őket” – idézte a Szentírást Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője a közönséget köszöntve. A szembenálló extrém politika sok természetellenes elemet próbál ráerőltetni a közgondolkodásra, ilyen eltorzított eszme a „klímavédelem” is, amely eredeti tartalmával maga a teremtésvédelem. Ez utóbbiban a közösség az egyik legfontosabb érték: a család, az egyház és a nemzet. Az egyén ezekben a közösségekben teljesedhet ki.

Lelki Trianon – így minősítette a 2004. december 5-ei népszavazást Kató Béla erdélyi református püspök, rámutatva, hogy az akkor szavazók többsége a nemzet egysége mellett voksolt, ám a gyér részvétel miatt a referendum érvénytelen lett, így az ellenzék azt nemzetromboló propagandára ki tudta használni.

A protestáns főpap úgy véli: ennek a drámának pozitív következménye, hogy 2010 után az ellensúlyozás céljából erőteljes nemzetpolitikai tevékenységet fejtett – és fejt mai is – ki a magyar kormány. Sokszor nyolcvan évvel egy-egy sorscsapás után derül ki, hogy annak az építő hatása fontosabb volt, mint a korábban elszenvedett megpróbáltatás. Ezért is isteni ajándék, hogy mi, emberek vissza tudunk menni a múltba: a történelem tanulmányozása révén akár évszázadokra is. Így elkerülhetjük a felejtés bűnét.

Az eltelt tíz évben sok minden jó irányban változott, rendkívül nagy jelentőségűnek tartja a templomfelújításokat: a tetőkön díszlő új piros cserepek messzire látszanak, és ezek a piros cserepek a nép tagjainak azt üzenik: új kort élünk, nem csak az újabb és újabb szenvedéseket kell túlélni, odafigyelnek ránk a segíteni akarók és segíteni tudók is. Nyílik esély a fölemelkedésre.

A nemzeti kisebbségben élők megmaradásának nélkülözhetetlen föltétele: legalább egy magyar intézményhez tartozzanak. Ez lehet párt, lehet kórus, dalárda, futballcsapat, de lehet vendéglátóhely is – ez utóbbiak fontosságára is sorakoznak a példák, köztük a kolozsvári Bulgakov kávéház. Kató Béla világosan kimondta: a bukaresti parlament soha nem fogja megszavazni a székely autonómia létrehozását, ennek eléréséhez nagyon erős külföldi nyomás kell, ezen kell dolgozni a magyar államnak és a magyar civil szervezeteknek szerte a kontinensen, sőt a tengerentúlon is.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a nemzetstratégia műhelymunkájába vezette be a közönséget. Rámutatott, hogy az autonómia igényéről nem szabad lemondanunk sehol a Kárpát-medencében. Ugyanakkor a majd megszerzett autonómiákat működtetni kell, erre most kell fölkészülni, és a csapatokat összeállítani. Ott, ahol tömbmagyarság van, a területi autonómiát kell megszerezni. Ez nem kegy a többségi állam részéről: Európán belül a már megszerzett autonóm jogok a Székelyföldre is érvényesek kell, hogy legyenek: ami egy dél-tiroli osztráknak jár, az a Hargita tövében is megilleti a székelyeket.

Semjén Zsolt pártelnök - KDNP/Váli Miklós

Olyan vidékeken, ahol a magyarság aránya 30 százalék körüli, a kulturális autonómia jár, ennek mintája a Délvidék. A szórvány vidékeken a személyre szóló autonómia illeti meg a magyart.

A pártelnök rögzítette: a nemzetárulás a legnagyobb bűn, amit magyar politikus elkövethet. Ennek mintáját adta egy liberális hungarofób párt, amelynek egyik vezetője Erdélyben egy román nacionalista mellett kampányolt, a másik extrém politikusa pedig azt ajánlotta felföldi magyarjainknak, hogy legyenek „büszke szlovákok.”

Ezt a szélsőséges magatartást a Máért nyilatkozatában hazai baloldali pártok is elítélték.
Semjén Zsolt kifejtette: jövőre, a Trianon tragédia századik évfordulóján három követelmények mindenképp meg kell felelni. Az első a gyász: nemzetünk harmada, országunk területének hatalmas – a megmaradtnál jóval nagyobb – része más népek fennhatósága alá került. A szükségessé vált gyászmunkát el kell végeznünk. A második: a trianoni leltárt pontosan meg kell írni, s ezt le kell fordítani a „nagy nyelvek” mellett az utódállamok nyelvére is: az ottani fiatal nemzedékek legyenek tisztában a történelmi tényekkel.

A harmadik: meg kell ünnepelnünk, hogy ezt a tragédiát túléltük. Ma a mi hazánk a Kárpát-medence több szempontból legerősebb országa.
A kereszténydemokrata politikus sorra vette az utódállamokat, rávilágítva, hogy a területszerzés fölötti öröm mellett különösebb ünneplésre nincs okuk: két utódállam már nem is létezik: Csehszlovákia, illetve Jugoszlávia.

Semjén Zsolt a Lajtán túlra tekintve aggodalomra okot adó jelenségekre hívta fel a figyelmet. Az ottani szélsőség a természetellenes kisebbségekre dolgoz ki definíciót, az LMBTQ kerete már szűk: az Európai Unió a szexuális másság 72 változatának talált nevet.
A nyugati szélsőség egyértelműen közösségellenes, holott az alapvető emberi jogok gyakorlásához is legalább két ember kell: az anyanyelvhasználat is csak legalább két ember rendelkezésre állásakor lehetséges.

Rögzítette, hogy csak az etnikailag tiszta pártokkal szabad közös stratégiát kidolgozni: a felvidéki Híd például az asszimiláció „kiolajozására” alkalmas. Ráadásul ezekben az etnikailag vegyes pártokban az adott utódállam titkosszolgálata erőteljesen jelen van és ügyködik. Erdélyre figyelve: csak az RMDSZ-szel lehet remény a magyarság politikai képviseletére. Minden más párt a politikai megosztottságot, és ezzel a parlamenti küszöb alá esést szavatolja.

Erre a jelenségre hozott fel szemléletes példát Kató Béla püspök: ha egy mézes bödönből átöntjük a mézet egy másik bödönbe, biztos, hogy nem ömlik át az összes méz, mert a régi bödön falához is sok ragad. Ez az erdélyi magyar pártok esetében is fölötte igen érvényes.  

M. P.

gondola
  • Deák: Gyurcsány politikai strómanja Karácsony
    Belsős információk alapján ma már sok baloldali politikus megbánta, hogy belementek az előválasztásba, hiszen egy sima aláírásgyűjtéssel is megcsinálhatták volna az adatgyűjtést, nem kellett volna ekkora felhajtás hozzá – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző.
  • Még mindig nyomoz a NAV a Momentumnál
    A mai napig nem sikerült tisztáznia magát a Momentumnak, amellyel szemben a NAV még 2019 telén indított nyomozást költségvetési csalás gyanújával. A párt a 2018-as kampányra kapott több mint ötszázmillió forintos állami támogatással, azaz közpénzzel nem tudott elszámolni.
  • Államfőnk a családok védelméről beszélgetett a pápával
    A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről elmondta, ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a szentatyával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.
MTI Hírfelhasználó