Tiszta viszonyok jöhetnek jövőre a hazai egészségügyben
Júliustól átlátható és biztonságos rendszerre áll át a társadalombiztosítás, ezentúl nem veheti senki ingyenesen igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat anélkül, hogy ne lenne meg hozzá a jogosultsága – mondta lapunknak az adóügyi államtitkár a héten megszavazott új társadalombiztosítási járuléktörvény kapcsán. Izer Norbert kifejtette: a jogosultság ellenőrzését az egészségbiztosító végzi majd el, az érintettek több tájékoztatásra, segítségre számíthatnak. A jövő jú­liusban induló rendszer azok ellen a munkaadók ellen is hatásos lesz, akik nem jelentik be alkalmazottaikat.
2019. december 14. 09:52

Potyautasok – ezzel az elnevezéssel illetik egy ideje azokat a személyeket, akik anélkül veszik igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat, hogy arra befizetéseikkel vagy adott élethelyzetükkel jogot szereztek volna.

– A héten megszavazott társadalombiztosítási járuléktörvény több újítást is bevezetett azért, hogy a rendszer átlátható és biztonságos legyen – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyi tárca adóügyi államtitkára.

Izer Norbert a változtatásokról szólva arról beszélt: a társadalombiztosítás az egész hazai lakosságot felölelő kockázatközösség, de ez sem lehet indok arra, hogy a befizetéseket időben teljesítő tagok finanszírozzák a nem fizetők ellátását. – Ez volt a helyzet eddig, de ez semmiképpen sem nevezhető fair, szolidáris szisztémának – vélekedett a minisztériumi vezető.

Milliárdok a járulékból

Jelenleg két módon juthat valaki ingyenesen állami egészségügyi szolgáltatáshoz: vagy járulékot fizet, vagy a törvény jogosítja fel erre, mint például a nyugdíjasokat. Akinek fizetnie kell, annál – leegyszerűsítve – szintén két esetkör képzelhető el.

Az adóhivatal levelet is küld majd azoknak, akiknek maguk után kell leróniuk a járulékot Fotó: Bach Máté

Akinek van legális munkája, jövedelme meghatározott részéért szerez jogot az ellátásra, akinek nincs állása, annak havonta úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot kell lerónia. – Utóbbival a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá – mutatott rá az államtitkár. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege idén 7500 forint, ami január 1-jén 7710 forintra nő.

– Ezzel az EU-ban a magyar közteherviselési rendszer kéri el az egyik legkisebb összeget azért, hogy az adófizetők hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez – jegyezte meg Izer Norbert, kiemelve azt is, hogy manapság 271 ezren fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, ők havonta nagyjából 2,2 milliárd forintot rónak le ilyen címen.

Érvénytelen TAJ

– A héten megszavazott jogszabály újítása akkor érthető meg könnyen, ha ismerjük a mostani állapotokat – folytatta az államtitkár. Mint kifejtette, jelenleg bejelentkezés alapján fizetnek az érintettek egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis az összeg lerovására senki sem hívja fel azokat, akik más módon nem jogosultak az állami egészségbiztosításra.

– Csak idén 75 ezer olyan embert, úgynevezett piros lámpás érintettet azonosított az adóhivatal, aki jogosulatlanul szeretett volna igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást. Kiderült, hogy ezek a személyek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg – ismertette Izer Norbert.

Az új törvény a mostani bejelentéses módszer helyett egyfajta automatizmust vezet be, amely a betegeket is védi. – Ha a magánszemélynek megszűnik az egészségügyi ellátásra való jogosultsága, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő azonnal tájékoztatja az adóhivatalt. A hatóság levelet küld az illetőnek, amelyben jelzi, hogy adott helyzetében ellátást csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével vehet igénybe.

A hatósági levélben a járulék mértékéről és a fizetés elmulasztásának következményeiről is részletes tájékoztatás olvasható majd – magyarázta az államtitkár. Ha az érintett az egészségügyi szolgáltatási járulékot ennek ellenére sem fizeti rendesen, s háromhavi tartozást, azaz 23 130 forintos elmaradást halmoz fel, akkor a társadalombiztosítási azonosító jel, a taj érvénytelenné válik.

Az illető nem tud majd térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de a tartozás kiegyenlítésével ugyanakkor a jogosultság visszaáll. Hozzátette: az új rendelkezések nem érintik a sürgősségi ellátást: a mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására tekintet nélkül – mindenkit megillet. Azaz ellátás nélkül senki nem maradhat.

Fontos pont, hogy az új törvény 2020. július 1-jén lép életbe, ezzel az új rendszer is akkor kezdi meg működését. – A jogszabály kellő felkészülési időt ad, s mindenki tiszta lappal indul jövő nyáron – mondta az államtitkár. Ez azt jelenti, hogy csak az a tartozás számít, amely 2020. július 1-je után keletkezik. – Lényeges az is – emelte ki Izer Norbert –, hogy aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, vagyis senki nem szorul ki az állami egészségügyből.

Azoknál pedig, akik a törvény rendelkezése nyomán számítanak jogosultnak, nem merül fel semmilyen járulékfizetés vagy megtérítési kötelezettség. Ebbe a csoportba tartoznak – például – a nyugdíjasok, a diákok, valamint a gyedben, gyesben, gyetben részesülő személyek, továbbá szociálisan rászorulók és a hajléktalanok is.

Feketefoglalkoztatás ellen is hatásos

Az államtitkár még egy szempontot emelt ki az új módszer kapcsán. – Nem egy esetben az jelenti a gondot, hogy miközben az alkalmazott azt gondolja, hogy legális keretek között dolgozik, a munkáltatója mégsem jelentette be.

Ez sokszor az orvosnál derült ki. Az adóhivatal jövőbeli tájékoztatásakor akár az ilyen helyzetek is rövid úton tisztázódnak – fogalmazott Izer Norbert. Nem telnek el hosszú hónapok, akár évek lényegében feketefoglalkoztatással.

Az államtitkár összegzésképpen úgy vélekedett: az új szabályozással felváltják azokat a paragrafusokat, amelyek lehetővé tettek egy sajátos, anomá­liáktól sem mentes helyzet kialakulását a magyar egészségügyben. A tiszta, világos viszonyok minden érintettnek leginkább csak előnyöket hozhat.

Tiltakozik az orvosi kamara

A Magyar Orvosi Kamara közleményben tiltakozott a járuléktörvény miatt. – Egyetértünk azzal, hogy a társadalombiztosítás a jogok és a kötelességek egyensúlyán alapszik, és minden járulékfizetésre képes állampolgár köteles járulékot fizetni. Azzal is egyetértünk, hogy a járulékfizetési fegyelmet erősíteni kell. Az elmaradt járulékokat meg kell fizettetni, és a járulékfizetés elmaradásának arányos mértékű szankcionálása is elfogadható, de a kamara véleménye szerint mindez nem okozhatja a szükséges ellátás megtagadását fizetőképtelenség esetén sem – írták. A közlemény szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, esetleg a munkaadójuk hibája vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben a társadalombiztosítási jogviszonyukat.

magyarnemzet.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó