A demográfiai fordulat feltétele: a "BB-légkörű" jövő
A demográfiai fordulat szellemi megalapozásán 200 szakember dolgozik négy éve az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya, valamint a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Civil Alkotóműhely (CSAM) kereteiben.
2019. december 15. 18:45

A magyarországi települések többségében csökken a lélekszám, amely veszélybe sodorhatja az eddig elért eredményeket. A probléma megoldására több mint 200 szakember dolgozik négy éve az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya, valamint a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Civil Alkotóműhely (CSAM) kereteiben. Az eredményekről az ELTE és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával egy négyszáz oldalas tanulmánykötet jelent meg. A Jövőnk a gyermek című kötet megjelenése kapcsán könyvbemutató konferencián előadást tartott Zseni Annamária pszichiáter, pszichoterapeuta. Őt kérdezte a Gondola.

- Asszonyom, az 1990-es rendszerváltozás óta egymillióval csökkent hazánk lakossága. A most megjelent kötet kiemelt hangsúllyal tárja elénk a társadalmi helyzetképet, a szocializációs folyamatok kisiklását és következményeit, sőt, foglalkozik a transzgenerációs hatásokkal is. Mit jelent ez a fogalom?

- Elsőként talán a trauma fogalmát járjuk körül. A trauma nem egyszerűen fájdalmas élmény, vagy veszteség. A trauma az egyént vagy a közösséget ért fizikai és érzelmi bántalmazásnak olyan együttese, amely már meghaladja tűrőképességét. A trauma hatására a pszichikum olyan erős izgalomba kerül, hogy annak levezetése vagy feldolgozása az addig megszokott, begyakorlott módon nem sikerül, a helyzettel szemben tehetetlenné válik. A tehetetlenség és a sikertelen küzdelem-menekülés-önvédelem során traumás reakciók alakulnak ki. Az addig integráltan működő rendszer a töredezettség állapotába kerül, állandó veszélyvárás, megriadási reakciók, emlékbetörések jelzik a trauma hatását.

A továbbélés érdekében a traumát elszenvedett egyén/közösség énvédő mechanizmusai lépnek életbe. Az elhárító mechanizmusok megvédik az egyént/közösséget, tehát van túlélés, viszont nincs feldolgozás. A traumatikus esemény, élmény távoltartása bármely elhárító mechanizmus révén sajnos energiaigényes feladat. A szükséges energia az életerőtől vonódik el, az egyén/közösség energia vesztése depresszív állapotban, csökkenő aktivitásban manifesztálódik. A nemzet sorsát befolyásoló, meghatározó események lenyomatát a nemzet lelkületének tudattalanja őrzi. A tudattalanba bezárult traumák a következő generációknál zavarokat okozhatnak. Transzgenerációs hatásnak olyan viselkedésmintákat, gondolkodási sémákat, szemléletmódot nevezünk, amit szüleink, felmenőink hagytak ránk. A jelenben megtapasztalt félelmeink, szorongásaink, tüneteink gyökere sokszor több generációra nyúlik vissza. Ezek gyakran tudatosak, máskor tudattalanok, a családi kommunikációs rendszerben közvetítődnek.

- A XX. század történelmi eseményei nyilvánvalóan traumának tekinthetőkék. Ezek az élmények hatnak az utódokra?

- A jelenben élő generációk zöme a XX. században született, joggal feltételezhetjük, hogy számos traumát szenvedtek el mind egyéni, mind nemzeti szinten. Ha transzgenerációs hatásokat is feltételezünk, akkor még kiterjedtebb az a korszak, amelynek eseményeit érdemes megvizsgálni, hogy vajon megtörtént-e, megtörténhetett-e a traumák feltárása és feldolgozása.
A számok világa nem is tudja kifejezni azt a lelki, kapcsolati, bizalmi és mentálhigiénés válságot, amellyel az egymást követő generációknak meg kellett küzdeniük. Mindezeket a folyamatokat fel kell tárni, meg kell érteni, és ki kell munkálni a gyógyítás lehetőségeit, mert enélkül a csupán az anyagiakra fókuszáló megoldási kísérletek nem fognak eredményt hozni a demográfiai válságban.

- Vannak-e adatok a magyar nemzet lelkiállapotára vonatkozóan?

- Kopp Mária 2006-ban publikált kutatásában a teljes népesség 70%-ánál krónikus stressz állapotot talált, és kimutatta, hogy közel minden ötödik felnőtt a lelki leszakadás állapotában van! Ennek okául a társadalmi normák, a közös erkölcsi elvek meggyengülését, a közös jövőkép és a társadalmi szolidaritás hiányát véleményezte. Saját vizsgálódásunkat 2014-2016 között végeztük. Célunk a nemzeti tudattalan feltárása volt, a munkát részletesen Jelenczki István Ön-Tér-Kép című filmje, és az azonos című könyvünk mutatják be. A nemzetállítás módszerével végzett folyamat során láthattuk, hogy a feldolgozatlan traumák jelen vannak mind a csoportok működésében, mind a személyes életek elakadásaiban. Megfigyelhető volt az együtt lévő négy generáció képviselőinek súlyos állapota. Az „A”, a legidősebb generáció nem akarja látni, ami körülveszi, nem tudja elviselni, magába fordul, képzeleg. A „B” generáció szomorú, úgy ringatja magát, mint az árvaházi gyerekek, eltiportnak érzi magát és riadt készültségben van. A „C” generáció látni sem akarja, mi történik, tudatmódosult állapotban lebeg. A legifjabb generáció kifelé tart, gyökértelen, menekül.

- Mi rejlik az elmondottak mögött köznapibb értelemben?

- Az életben maradást a belső emigráció biztosítja, ez az állapot viszont nem teszi lehetővé a következő generációhoz való szerves kapcsolódást, ez magyarázza a második generáció szimbolikus elárvulását. Nem kötődik és nem élvez védelmet, saját megoldása a „meghúzom magam, így talán elkerülöm a veszélyt”. A harmadik generáción tipikus transzgenerációs tüneteket látunk, megjelennek azok az érzések, amelyeket a traumát elszenvedettek belül hordoznak: szégyen, undor, jelenlét hiánya, csökkent életerő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a transzgenerációs traumatizáció mellett saját életükben is sérültek, hiszen kötődési hiányban szocializálódtak. A negyedik generáció szimbolikusan a jövő, kifelé menekül a helyzetből.

- Ez pontosan azt mutatja, amiről a most megjelent könyv számos elemzése szól: ha a népességfogyást nem sikerül átfordítani a holtponton, akkor nincs jövő.

- Igen, összecseng számos munka megállapítása. A demográfiai holtpont szempontjából fontosnak tartom elmondani, hogy kutatásunk felszínre hozta, hogy a nemzeti tudattalant két érzés dominálja: a félelem és a fenyegetettség (FF).

- Miből erednek ezek a súlyos érzések?

- Ha csupán a múlt század második felét nézzük, és most leszűkítve csupán a nőket ért fizikai és érzelmi bántalmazásokat, milliónyi nagyságrendben kell számolnunk: nemi erőszak áldozatai, kényszermunkára elhurcoltak, hadiözgyek, 6 hetes csecsemők mellől munkába visszakényszerítettek, abortuszon átesettek. És hogy egy konkrét példát hozzak: döbbenetes az a hatalmi arrogancia, amely megalázta a traumatizáltakat, egyértelművé tette, hogy nincs igazság, nincs védelem, nincs biztonság - 1949-ben hadiözvegyeket is vétkeseknek nyilvánították, mert „nem akadályozták meg, hogy férjeik kimenjenek a frontra”. Azt látjuk, hogy az FF itt van a légkörben, és hatással van ma is.

- Mire lenne szükségük a nőknek, milyen légkörre?

- Az FF üzenetet át kéne váltani BB-re: Bizalom és Biztonság. Ez a két hétköznapi szó nagyon fontos tartalommal bír!
Biztonság: nem hagynak el, fel tudom nevelni a gyerekeimet (érzelmileg és anyagilag), baj esetén védve vagyok és védelemben van a családom, kapcsolatban vagyok az őseimmel, használom a tőlük átvehető tudást és tapasztalatot. A bizalom pedig olyan értékeket hordoz, mint bízom a szavak valódiságában és hitelében; rend van a társadalomban, kiszámítható és tervezhető a jövő. Bízom önmagamban, tudatában vagyok a bennem rejlő szakrális teremtő erőnek; van identitásom, érzem, hogy része vagyok a nemzetnek, és ez érték, megtartó erő számomra.

- Ha jól értem, itt össznemzeti értékváltozást jelöl meg a gyógyítás szükségleteként: rend, szakralitás, identitás.

- Igen, és ebben a sorrendben, de be kell következnie mindennek ahhoz, hogy sebeink begyógyuljanak, hogy használjuk a bennünk lévő teremtő erőt és létrehozzuk a BB légkörű jövőt.

gondola
Címkék:
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
  • Szijjártó: FARE önkéntes munkásőrök csoportja
    Szijjártó Péter nonszensznek nevezte a szervezet tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke „megszabadítja az európai futballt ettől a munkásőr-szervezettől, mert ezek csak bajt okoztak, meg bajokat is fognak okozni”. „Jól látszik, hogy fogalmuk sincsen a világról, és halvány fogalmuk sincsen a magyar történelemről” – emelte ki.
MTI Hírfelhasználó