A múlt és jelen keresztény mártírjairól emlékezett meg Ferenc pápa
A keresztény közösségek megújulására szólított fel Ferenc pápa az első keresztény vértanú Szent István példáját idézve a vatikáni Szent Péter téren karácsony második napján mondott beszédében.
2019. december 26. 22:21

Ferenc pápa arra szólított fel, hogy emlékezzünk meg a tegnap és ma mártírjairól.

Az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondta el beszédét a latin nyelvű Úrangyala-imádság (Angelus) előtt.

Az első század első felében élt, majd Jeruzsálemben agyonkövezett Szent István életútjáról szólva Ferenc pápa kijelentette, az első meggyilkolt keresztény emléke első látásra nehezen egyeztethető össze a karácsony örömteli ünneplésével. Valójában azonban – mondta az egyházfő – Szent István mártírhalála tanúsítja, miként lehet az erőszakot szeretettel, a halált az élettel legyőzni.

Ferenc pápa szerint a keresztényeknek ezt a példát kell a mindennapok kihívásai és megpróbáltatásai között is követni, mivel az örökkévalóságot nem a gazdagság és hatalom, hanem a szeretet és életünk másoknak való odaajándékozása adja. Megjegyezte, az emberi élet középpontjába a szelíd bátorságot, a nemes alázatot kell helyezni, az erőszak helyett pedig az erősséget választani.

A pápa Szent István vértanú nevében, aki az egyház első hét diakónusának egyike volt, a mai keresztény közösségek megújulását szorgalmazta. Kifejtette, hogy egyre inkább missziós szolgálatot végző, evangelizáló keresztény közösségekre van szükség, amelyek el tudnak jutni a földrajzi és egzisztenciális perifériákra, a világ és társadalom peremén élőkhöz, akik leginkább szomjazzák a reményt. Olyan közösségekre van szükség, amelyek nem a világi logikát követik, nem magukat helyezik középpontba (..) hanem az emberek javát, főleg a legkisebbekét és szegényekét – hangoztatta Ferenc pápa.

Beszéde végén Ferenc pápa imájáról biztosította a Fülöp-szigetek lakosságát, a tájfun sújtotta térség áldozatairól és sérültjeiről is megemlékezve.

A pápa köszönetét fejezte ki a világ minden részéről neki küldött ünnepi jókívánságokért: nem tudok mindenkinek egyenként válaszolni, de köszönöm mindnyájatoknak – mondta.

Ferenc pápa szavait több ezren hallgatták a napsütötte Szent Péter téren.

**************************

Szent István első vértanú

Jézus születését az Egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli, karácsony másnapján azonban a liturgia fehér színe pirosra változik: a vér és a szenvedés színére. Az első keresztény vértanúra emlékezünk ma.

István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg azApostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek.

A hét diakónus közül Lukács kiemeli Istvánt, aki „hittel és Szentlélekkel eltelt férfi” volt. „Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és asiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni.”

István minden égi ajándékot a szolgálatra kapott, a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, „diakónus” volt.

A főtanács elé állították, mint Jézust, és ugyanazokkal a vádakkal léptek föl ellene. Beteljesedett rajta Krisztus ígérete: „Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok” (Lk 12,11–12).

Fra Angelico: Szent Péter diakónussá szenteli Szent Istvánt (1447–1449)

István tudta, mit kell mondania, és a maga prófétai látásával látta, hogy a történelem vonalai egy pontban találkoztak: Isten elküldte egyszülött Fiát, az Igazat, de a „keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek” keresztre feszítették. És ekkor a történelem vonalai ismét tágulni kezdtek a jövő felé: Isten már nincs a Templomhoz és „az ő népéhez” kötve, az örömhír terjedni kezd a pogányok felé.

A vádlott védőbeszéde súlyos vádként hullott a vádlókra, amit azok meg is értettek, és István kimondta az ítéletet: „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint ott áll az Isten jobbján!”

Fra Angelico: Szent István prédikál (1447–1449)

Az első vértanút megkövezték, és halálával megpecsételte bátor tanúságtételét. Halála előtt így kiáltott: „Úr Jézus, vedd magadhoz a lelkemet!”

István diakónus ünnepét a legrégibb liturgikus források is december 26-ára tették.

Fra Filippo Lippi: Szent István temetése (1460)

István az egyik leggyakoribb magyar férfinév, jelentése: virágkoszorú, koszorúzott, koronázott. A néphagyományban december 26. és 27. jeles napok. A 18. század közepéig karácsony hármas ünnep volt, Szent István és Szent János napját is megünnepelték: névnapi köszöntővel és az ezt követő áldomással. A névnapi köszöntőknek rendszerint az elrecitált verses, illetve énekelt köszöntő szöveg is velejárója volt.

MTI - Magyar Kurír
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó