Átrendeződött a politikai térkép Magyarországon
Továbbra is a Fidesz-KDNP a kormányzó párt Magyarországon, amely megőrizte erősségét és stabilságát. Az ellenzéki pártok között azonban jelentős változások figyelhetők meg, a szocialisták meggyengültek, a DK erősödött, és a Momentum is felkerült a politikai palettára.
2019. december 29. 11:41

A magyar ellenzék átrendeződött, a szocialisták jelentős arányú szavazatokat veszítettek, a DK ugyanakkor növelte támogatóinak számát – erről beszélt Simon János politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A legmeglepőbb fordulat azonban a Momentumnál történt, a párt hirtelen ugrott fel magas irányba, és megjelent a politikai palettán. A pártnak sikerült megszólítania az ifjúságot, amelyet mobilizálni tudott – tette hozzá.

Galló Béla politológus szerint egyértelmű, hogy a DK lett a vezérpárt az ellenzéki oldalon, és a párt elkezdte elvonni az MSZP szavazótáborát. Egyetértett a Momentum megerősödésében is, és megemlítette a Jobbikot is, amely még a 20 százalékot sem éri el jelenleg. A párt néppártosodási folyamata meggyengült, és ez által jelentős választói tömegeket veszített el.

Galló Béla azt is elmondta, hogy számszerűsítve ugyanakkor nem nőtt az ellenzék tábora, de az átrendeződés lényeges. Szerinte az ellenzéki oldal alapvető problémája, hogy össze nem illő elemekből áll.

Az átrendeződés 2018-ban kezdődött

Simon János szerint ez az átrendezős 2018-ban indult el, amikor a Fidesz-KDNP kormányzó pártnak megszűnt a jobboldali oldalszárnya. Így kétpólusúvá vált a magyar politikai rendszer, az egyik oldalon a kormányzó pártok, a másik oldalon pedig az ellenzék foglal helyet. Megjegyezte, ez még nem látszott annyira az európai parlamenti választások idején, az önkormányzati választásoknál már annál inkább.

Mint mondta, ennek a kétpólusú rendszerek számos következménye van az ellenzéki oldalon. Nincs konkrét programjuk, és hiányzik az alkotási szándék is. Azt ugyanakkor megtanulták, hogy csak összefogással tudnak győzelmet aratni egy-egy területen. Ez a folyamat volt látható az önkormányzati választások alkalmával is – tette hozzá.

Simon János az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta, a Fidesz-KDNP eredménye várható volt, de talán egy mandátummal szerezhettek volna többet is. Az önkormányzati választások azonban már teljesen az elkényelmesedett kormányzati pozíciókról szóltak, és azok a polgármesterek, akik már 2–3 ciklust is végig vittek azt hitték, hogy továbbra is őket válasszák majd meg, de csak azok tudtak győzedelmeskedni, akik a korábbi 40–45 százalék helyett 50 százalék fölötti eredményt értek el.

Az önkormányzati választások több szálon futottak ősszel. Simon János szerint az egyik, ahol a Fidesszel szemben több kispárt indult, de itt a Fidesznek volt meg a komoly esélye a győzelemre, de ahol összeállt az ellenzék, ott már ez az esély jelentős mértékben lecsökkent. Voltak olyan városok és települések is, ahol nemcsak a párttámogatás, de maga a polgármester személye is erős. Ilyen város például Kaposvár, ahol a polgármester megtudta szólítani a helyieket, és így nem volt kétség, hogy győzelmet arat – mondta.

Teret veszítettek a középpártok

Galló Béla arról is beszélt, hogy szinte egész Európára jellemző az a folyamat, hogy a középpártok teret veszítenek, szavazóik pedig átpártolnak máshová. Ez jól látszott a két, eddig vezető és koalíciót alkotó szocialista és néppárti együttműködésben is. És a közelmúltban zajló folyamatokból az derül ki, hogy a zöldek lesznek majd a kulcsszereplők, ugyanis mindkét nagy párt a zöldekhez próbál közelebb kerülni.

Európa két nagy erővonal mentén mozgott az utóbbi időszakban – fogalmazott Simon János. Az egyik a migráció kérdése, a másik pedig a környezetvédelem jelentette kihívások. Azokban az országokban, ahol a környezetvédelem dominálta a választásokat, ott alapvetően a baloldali, balközép erőknek volt esélyük. Azokban az államokban pedig, ahol a migrációs kérdéskör foglalkoztatta jobban az embereket, elsősorban a centrális és jobboldali erők győzedelmeskedtek – magyarázta.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A világon egyre jellemzőbb a kormányzati döntéshozatal kiszervezése
    A világon egyre jellemzőbb a kormányzati döntéshozatal kiszervezése az Alapjogokért Központ kutatása szerint, és ez sérti a nemzetállamok szuverenitását - mondta Szolomayer Balázs, a kutatóintézet vezető elemzője szombaton az M1 aktuális csatornán.
  • Megújul a jáki templom és környéke
    A 2017 végén megkezdett munka újabb fázisáról szólt A jáki apátsági templom restaurálásának folytatása és értékeinek bemutatása elnevezésű beruházás helyszíni projektismertetője július 9-én.
  • Draskovics a rádióból üzent: jövő héten dönt a BKK a Lánchídról
    Jövő héten kerül a BKK igazgatósága elé a Lánchíd felújításának pályázati kiírása. Draskovics Tibor, az igazgatóság elnöke erről a Klubrádióban számolt be, a testület tagjai is csak innen értesültek, hogy milyen döntés előtt állnak. Közben műszakilag felülvizsgálták a Lánchíd felújításának részleteit, hogy melyek azok a részletek, amelyek elhagyhatók és mely esetekben olcsóbb a csere, mint a restaurálás.
MTI Hírfelhasználó