„Háromkirályok napját, országunknak egy istápját”
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora január első teljes hetét a vízkereszt ünnepkörének szenteli. A zenei válogatásban falusi vonósbandák játszanak.
2020. január 5. 16:16

A Kossuth Rádió a „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor január második hetében a vízkereszt napjához kapcsolódó szokásokat köti csokorba.

Január hatodika, vízkereszt napja, az egyik legősibb keresztény ünnep, ami régen összekapcsolta a háromkirályok imádását Jézus megkeresztelkedésével és első csodatételével a kánai menyegzőn. A Máté evangéliumából ismert bibliai történet szereplőit a 8. század óta említik nevükön, mint Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt, akik idővel az úton járók, vándorok, zarándokok és a vendégfogadósok védőszentjei lettek. Az ünnepükön előadott csillagjátékot már a 11. században a győri székesegyházban is bemutatták latinul, később azonban nemcsak a templomokból szorult ki, de az egyházi liturgiából is kikerült. A háromkirályjárást, mint magyar nyelvű népszokást először a 16. században említik meg, és ekkor jegyezték fel a Háromkirályok napját… kezdetű csillagéneket is. A dramatikus játék szereplői fejükön díszes papírfejdíszt, vállukon királyi palástot jelképező lepedőt vagy alsószoknyát, oldalukon kardot viseltek. Házról-házra jártak, belépéskor engedélyt kértek az előadásra, majd bemutatkoztak. Ezután következett Heródes viadala az egyik királlyal, majd a csillag rugós szerkezettel való kiugratása. Az előadást a vendéglátók adományokkal köszönték meg.

 

Gömöri három királyok

Vízkeresztkor a katolikus falvakban általánosan elterjedt szokás volt egykor a víz- és házszentelés. Nyitrában koledának hívták, amikor az újévtől háromkirályok napjáig tartó időszakban házról házra járt a pap és a kántor köszönteni. Ahová betértek ott közösen énekeltek, majd a lelkipásztor megszentelte és tömjénnel megfüstölte a házat. A kántor ezt követően a bejárati ajtóra írta a három király nevének kezdőbetűit és az évszámot, amelynek bajelhárító erőt tulajdonítottak. A január 6-án megszentelt víz különleges szerepet töltött be az egész évben. Megszentelték vele a gyerekágyas asszony fekhelyét, tettek az újszülött fürdővizébe és meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat is. A műsor zenei válogatásában a korán kelők az Utolsó Óra Gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak összeállítást falusi vonósbandák előadásában.

A műsor interneten elérhető:www.mediaklikk.hu/mediatar/

Vízkereszt hagyományában megjelenik a keleti és nyugati örökség is

Január 6-a vízkereszt ünnepe, amelyben megjelenik a keleti és nyugati hagyomány is – mondta Barna Gábor néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Kifejtette: a keleti rítus szerint a vízszentelés, Jézusnak a Jordán folyóban történő megkeresztelése az ünnep tartalma, a latin rítus szerint viszont elsősorban a háromkirályok tiszteletére és a kisded Jézusnál tett látogatásukra emlékeznek az emberek.

A vízszentelés hagyománya ma is él – tette hozzá -, a szentelt vizet többféleképpen is felhasználják, például házszenteléshez, de élelmiszert is szentelnek ilyenkor, az elfogyasztásuk pedig egészséget, áldást biztosít. A házszentelésről elmondta: nemcsak a házat, hanem a melléképületeket is megszentelték, hogy az áldás az egész gazdaságot, családot érje.

Kiemelte: a legfontosabb, legismertebb szokás azonban a háromkirály-járáshoz kapcsolódik, amely a betlehemezésből vált ki. A három bölcsnek a megszületett Jézusnál tett látogatása önálló játékká vált a háromkirály-járásban, a bölcseket megtestesítők jellemzően fehér ruhába öltöznek, nagy csákót viselnek, és kereszttel, csillaggal járnak házról házra.

Barna Gábor elmondta azt is, hogy időjárásjóslás is kapcsolódik vízkereszthez, amely szerint a tiszta idő jó évet mutat. Megemlítette, hogy vízkeresztkor szokták a karácsonyfát lebontani.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Európa alatt
    Egy szélsőséges figura „nácinak" minősített egy demokratikusan megválasztott vezetőt: ezzel próbálván lezülleszteni az európai politikai életet. Párttársainak kellene megfékezni a dühöngőt, de nem teszik.
  • Géppisztolyos migránsbandák randalíroztak
    Okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény – szögezi le Bakondi György.
  • Magyarország nem hagyja magát
    Európát többfajta kihívás éri egyidejűleg, az ukrajnai háború és a nyomában járó gazdasági válság, az illegális és egyre erőszakosabb migráció, valamint a nyugati neomarxista ideológia terjedése – sorolta Orbán Viktor.
MTI Hírfelhasználó