Merre tovább, Európai Néppárt?
Donald Tusk minapi tweetjében az osztrák konzervatív-zöld koalíciót „az EPP számára fontos iránymutatásként” értékelte.
2020. január 8. 09:13

Az Európai Néppárt elnökének üzenete világos: itt az ideje, hogy az EPP-t alkotó jobbközép pártok a baloldalon keressenek új szövetségeseket a kormányzáshoz.

Régóta sejthető, hogy az Európai Néppártban vannak olyan politikusok, akik a radikális baloldal felé is hajlandóak nyitni, és keresik a szövetségkötési lehetőségeket. A boszorkánykonyhát, ahol elkezdték kikotyvasztani ezt a keserű főzetet, Ausztriának hívják. Sebastian Kurz kancellár néhány napja jelentette be, hogy az Osztrák Néppártnak és a Zöldeknek sikerült megállapodniuk a kormányalakításról. Kurz maga is elismerte, hogy két egymástól nagyon távol álló párt programját hangolták össze, aminek eredményeként született meg a közel 300 oldalas kormányprogramnak becézett kompromisszumgyűjtemény. A konzervatív-zöld koalíció előkészületei már Németországban is zajlanak: nem a véletlen műve, hogy a mainstream nyugati média már most azt szajkózza, hogy a 2021-es választás esélyese Angela Merkel CDU-ja és a Zöldek, akik között már-már elkerülhetetlen a koalíciókötés. A német Die Welt napilap túláradó örömmel üdvözölte az osztrák ÖVP-Zöldek koalícióját: „Olyasvalami történik a szomszédunkban, amiről az itt élők még csak álmodoznak. […] Egy új politikai korszak nyitánya, amelyet két Európa-párti politikai erő hoz létre, akik a nemrégen tartott választáson egyértelmű győztesekként emelkedtek fel.”

 

Sebastian Kurz kancellár és Werner Kogler, a Zöldek listavezetője.

Hogy mi a probléma ezzel az új szövetségkötési trenddel, amit Donald Tusk is reklámoz? Elsősorban az, hogy a zöld pártok, amellett, hogy a legszélsőségesebb politikai álláspontot képviselik egy sor kérdésben, nagyon messze esnek bármilyen konzervatív-jobbközép-keresztény világképtől. Vegyük például a drogpolitikát. A zöld pártok Európa-szerte liberális drogpolitikát képviselnek, a „könnyű” (és kevésbé könnyű) drogok legalizálásáért küzdenek. A német Zöldek már évekkel ezelőtt benyújtották a kannabisz legalizálásáról szóló törvénytervezetüket, a francia Les Verts párt pedig nemrég 70 „vezető értelmiségit” maga mögé állítva nyílt levélben fordult Macron elnökhöz a kannabisz legalizálása érdekében (miközben a franciák többsége ellenzi a fű legalizálását). A holland Baloldali Zöldek párt például azt javasolja, hogy a holland állam szabályozza az ecstasy előállítását és kereskedelmét. Nem feltétlenül szükséges, hogy állami üzemekben készüljön a drog, de a zöldek szerint jó lenne, ha megbélyegzés és bűnüldözés helyett az állami szervek felügyelnék a pszichoaktív szer gyártását. A zöldek által képviselt ultraliberális bevándorláspolitika szintén összeegyeztethetetlen – vagy legalábbis annak illene lennie – minden magát jobboldalinak, konzervatívnak valló párt programjával. Az osztrák Zöldek támogatják a kötelező betelepítési kvótát, „biztonságos és legális” útvonalakat akarnak teremteni a bevándorlóknak, és szavazati jogot adnának a migránsoknak a helyi választásokon. A német zöldek ellenzik a bevándorlás felső korlátozását és automatikusan állampolgárságot adnának a Németország területén született bevándorlóknak. Még szemléletesebb példát nyújt a svéd Zöld Párt, amelynek vezetői a 2015-ös migrációs krízist „új Auschwitz” kifejezéssel jellemezték. A svéd zöldek szélsőséges bevándorláspárti politikájába időről időre keveredik pár csepp iszlamizmus is. Több vezető zöld politikusról derült már ki, hogy feltűnően jó viszonyt ápol különböző szélsőséges iszlamista szervezetekkel, miközben a párt egykori társelnöke, Asa Romson – aki 2014 és 2016 között környezetvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes volt – élő televíziós adásban minősítette „balesetnek” a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat.

Nem kérdés, hogy az Európai Néppártnak visszafordíthatatlan károkat fog okozni, ha a jobbközép pártok szövetségre lépnek a zöld formációkkal, az EPP ugyanis teljesen el fogja veszíteni karakterét, mindent, amitől jobboldalinak és konzervatívnak mondhatja magát.

És ez rosszat fog tenni a demokráciának is. Ahol egy magát jobbközépnek nevező párt bevándorlásellenes koalíciós partnerét pár hónap után egy szélsőségesen bevándorláspártira cseréli, ott a demokrácia egyszerűen megszűnik funkcionálni. 

Ha a jövőben Tusk stratégiai iránymutatása lesz a mérvadó az EPP-ben, akkor a Fidesznek nem marad más választása, mint elhagyni a Néppártot.

Lánczi Tamás

politológus

mozgasterblog.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán: a kvóta átnevezve is kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi
    Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
  • Azonosították az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet
    A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
  • A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa-mérkőzést
    A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa döntőjét, a Bayern München-Sevilla mérkőzést csütörtök este a Puskás Arénában - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó