Az MSZP politikailag kimúlt, Ujhelyi csak pöffeszkedik
Erejét a klímaválság elleni küzdelemnek szenteli a szocialistáktól távozó Szanyi Tibor. A politikus a Mandinernek elárulta azt is, hogy tervez-e új pártot alapítani.
2020. január 10. 13:36

„Ezt a teret kívánjuk mi, »görögdinnyés« baloldaliak elfoglalni és betölteni.” Az MSZP politikai értelemben kimúlt, a Jobbikkal való összefogás hiteltelenítette a pártot. Erejét ezért a klímaválság elleni küzdelemnek szenteli a szocialistáktól a héten távozó Szanyi Tibor. A politikus a Mandinernek elárulta azt is, hogy tervez-e új pártot alapítani. Interjúnk.

Január 6-án bejelentette, hogy kilép az MSZP-ből. A „kapitány” elhagyja a süllyedő hajót?

Pontosabban szólva az történt, hogy lemondtam minden párttisztségemről és megszüntettem a párttagságomat. A mozgalmi becenevem dacára viszont sosem voltam az MSZP kapitánya. Viccesen mondva legfeljebb a baloldaliság kapitánya lehetek.

Alelnök volt.

Az alelnök nem kapitány.

Épp ezért az idézőjel. A süllyedő hajó azért stimmel, nem?

Az a hajó lényegében már elsüllyedt. Talán csak az árbóc csúcsa látszik ki a vízből, amibe még kapaszkodik néhány tiszt.

Miért most döntött így? Nagyon régóta és rendszeresen kritizálta a párt működését, többször sikertelenül próbálkozott átvenni a vezetést. Miért várt eddig?

Ennek van egy racionális és egy szimbolikus magyarázata, és utóbbi a fontosabb, a döntésemet meghatározó dolog. Ez pedig az, hogy 2020-at írunk, és az előttünk álló tíz év minden tudományos konszenzus szerint is az utolsó évtized, amikor az emberiség még tehet valamit a túléléséért, a globális klímaváltozás megfékezéséért, az alkalmazkodásért, az élhető Föld megmentéséért. Hatvannégy éves vagyok, ez valószínűleg életem utolsó aktív bő tíz éve lesz. Az MSZP-ben már eltűntnek látom a potenciált, a szándékot és a lehetőséget arra, hogy ezekért a célokért küzdhessek. Az iszaptaposást, a szélmalomharcot másra hagyom. Egyik jelszavam az, hogy arra nézz, amerre megyünk!

A korábbi kritikái ellenére még tavaly szeptemberben, az ön által alapított IGEN mozgalom elindításának bejelentésekor is az MSZP-ben képzelte el a jövőjét. Mi történt azóta? Mi volt az utolsó csepp a pohárban?

Valóban, MSZP-tagként képzeltem el a mozgalomban való részvételt. Persze, akik csatlakoztak az IGEN-hez, azért stimuláltak engem, mondván: ezekkel a baloldali célkitűzésekkel miért vagyok az MSZP-ben. De voltak utolsó cseppek is, amelyeknek köszönhetően betelt a pohár.

Például?

Például az, hogy az MSZP elnöke idén tavaszra összehívta a párt, tisztújítást mellőző, kongresszusát, azzal az indokkal, hogy módosítani akarja az alapszabályt. Kíváncsi voltam, hogy mégis mit és milyen irányba szeretnének módosítani, hiszen ez lehet egy apró technikai változástól kezdve erős politikai lépésig (például a párt nevének megváltoztatásáig) bármi. Sok MSZP-taggal, megyei vezetővel, pártvezetővel beszéltem, de közelebbi ismeret hiányában csak tippelgettek. Az elnök tehát még a vezetőket is ignorálja.

Ez mi? Mitől párt az, ahol ilyen „meglepi” történhet?

Mondtam, hogy ez így komolytalan, ebből a cirkuszból kiszállok. A másik, hogy mindannyiszor hiába könyörögtem, az MSZP vonja le az elmúlt három választás, a 2018-as országgyűlési, és a 2019 EP- valamint önkormányzati választások tanulságait. Másfél év alatt volt három választás, és bő két évig választási szünet lesz, körülbelül öt százalékon áll a párt, itt lenne az alkalom, hogy megfogalmazzuk tanulságokat, de ez makacsul elmarad.

A Medián az Idea és a Publicus szerint 7 százalék az MSZP támogatottsága...

Az utolsó mért eredmény az EP-választáson volt, ez összesen 6,61 százalék, MSZP+P változatban, miközben a fent említett intézetek 10-12 %-ról beszéltek még a választást megelőző napon is. Ami lett, az az MSZP történetének legrosszabb eredménye. Aztán az őszi önkormányzati választás után kitört az eufória, és ezzel el is múlt minden lehetőség az önvizsgálatra. Persze örültem az adott helyi választások sikereinek, de az önkormányzati választás egész más, mint az országgyűlési választás, és ahol helyi győzelem született, az kevésbé csak az MSZP, inkább az egész ellenzék sikere. Az összefogás hozott eredményeket, de ettől még le kellene vonni a tanulságokat, akár negatívak, akár pozitívak a pártra nézve. Mert a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az MSZP öt megyében kiesett a közgyűlésből, meg az, hogy a párt a harmincadik születésnapján megerősítette, hogy ragaszkodik a marxista gyökereihez, aztán együtt ünnepelte a helyi előrelépéseket a Jobbikkal. A hivatkozott marxista gyökerek és a szélsőjobbal való tényleges együttműködés szerintem összeférhetetlen. Persze mindent lehet, de akkor legalább beszéljünk arról, hogy tényleg mindenki ezt akarja-e? Nagyjából száz tagunk hagyta el a pártot a Jobbikkal való együttműködés miatt, és közel hatvan embert kizártak azért, mert megtagadta az együttműködést.

Mi lesz az MSZP-vel? Korábban azt mondta, nem elképzelhetetlen, hogy megszűnik a párt.

Nagy kérdés, hogy mi lesz vele. Politikai értelemben az MSZP immár „ellényegtelenedett”. Hiába van néhány képviselője, akik naponta bejárnak a tévéstúdiókba, az emberek ma már alig gondolnak szinte bármit is a pártról. Ennek ellenére a párt átvészelheti az előttünk lévő tíz évet, lehet, hogy frakciójuk is lesz a következő országgyűlésben, de ez már kevés a boldogsághoz. Attól tartok, a szocialista párt politikai tényezőként sajnos kimúlt.

Lehetséges, hogy egyesülhetnek a Párbeszéddel? Esetleg beleolvadnak a DK-ba?

Kétséges, hogy akár a DK-nak, akár a Párbeszédnek érdekében állna, hogy az MSZP-n lévő politikai, erkölcsi és anyagi terheket felvállalja. Kétlem, hogy ezt megtennék. Az egyes kapacitásokat, a most MSZP-s színekben politizáló polgármestereket, önkormányzati képviselőket esetleg „leszedik róla", és ezzel nagyjából szét is kapták a pártot. Innentől kezdve már tökmindegy, hogy a megmaradt csontváz jobbra, vagy balra dől.

Többekből is erőteljes reakciót váltott ki a távozása. Ujhelyi István például azt mondta, a párt működését mindig akadályozó, problémákat okozó politikust ismert meg, akiben az „örök meg nem értettség” munkál, és senki nem sírt ön után az MSZP-ben. 

Nocsak!

Szerinte ön azért sértődött meg, mert nem lett EP-képviselő. Ez hihetően hangzik.

Bár jobb lenne előre nézni, de azért tisztázzunk valamit! Ujhelyi sem szerzett EP-képviselői helyet. Egyetlen ember nyert mandátumot, éspedig a listavezető, Tóth Bertalan. Önmagában is lesújtó kritika, hogy ez szinte már a feledés homályába merült. Értem, hogy végül Ujhelyi kapta meg ezt az egyetlen mandátumot – más kérdés, hogy milyen körülmények között –, de abszurd úgy csinálni, mintha ő nyerte volna meg. Márpedig most így kérkedik. Egyébként pedig miért sértődtem volna meg? Ahogy azt már sokszor elmondtam, kifejezetten dühös vagyok! Dühös vagyok, hogy ezek a „kóklerek" az MSZP történetének legrosszabb eredményét érték el, 6,61 százalékot! Ez mindent elmond.

Akkor is kilépett volna a pártból, ha kijutott volna az EP-be?

Én akkor tudtam volna megőrizni a mandátumomat, ha a párt legalább tizenkét százalékos eredményt ért volna el. Az volt az akkori vélt realitás. Minden közvéleménykutatás ezt vetítette elő. Elégedettséghez ez is kevés, de legalább kvázi reális eredményt értünk volna el. Persze mindenképp változtatni kellett volna. Sőt, már 2018-ban is azt mondtam, hogy jelen formájában fel kell számolni ezt a társaságot, és újjászervezni. Aki úgy véli, hogy most világosodtam meg, az korábban aligha figyelte a politikai tevékenységemet!

Ujhelyi István azt is mondta, az ön jelölése rossz kompromisszum volt, és ha ön nélkül indulnak az EP-választáson, akár még három mandátumot is szerezhettek volna.

Ilyeneket baromságokat bárki tud mondani. Tessék, íme: Ujhelyi nélkül akár tíz mandátumot is szereztünk volna! Mire megyünk az ilyen ostoba kijelentésekkel? Egyébként ő volt a kampányfőnök, s így illene vállalnia a felelősséget az eredményért. Ehelyett csak pöffeszkedik. Vajon tényleg az én személyem volt a probléma, vagy például inkább az, hogy a kampány dandárjában Bangónével együtt két értékes hétig jobbára csak patkányoztak? Engem egyébként több száz párttag és legalább százötven helyi pártszervezet jelölt – írásban – listavezetőnek, Tóth Bertalant pedig szinte a kutya sem. A pártelnök szembement a párt akaratával, amikor magát rakatta fel az első helyre. Nyilván képes volt ezt a hatalmi pozícióból megtenni, hiszen az általa fizetett elnökség stb. megszavazta, amit akart. Egy szó mint száz, normális ember sír a röhögéstől, amikor a magát a legfelső polcra feltevő listavezető, pártelnök, frakcióvezető és a teljes körű felhatalmazást élvező kampányfőnöke, akik a párt emberi, technikai és anyagi erőforrásai 100 százalékát uralva buknak egy orbitálisat, akkor valaki mást kiáltanak ki hibásnak.

Ujhelyi szerint „súlyos jelenség", hogy ön szaporítani kívánja a baloldali pártok, mozgalmak számát, és ez nem az ellenzék érdeke, hiszen pártok között épp minél szorosabb együttműködésre lenne szükség.

Azt sem tudja miről beszél. Legalább százszor elmondtuk, hogy az IGEN egy mozgalom, a párttá alakulás szándéka nélkül, hiába fantáziálnak erről egyesek. Egyébként is hülyeség megosztásról beszélni, hiszen a következő országgyűlési választások előtt ellenzéki előválasztások lesznek, és lehet akár ötszáz párt, akkor is egyetlen közös ellenzéki jelölt indul majd minden körzetben.

Helyesnek és célravezetőnek tartja ezt a fajta ellenzéki együttműködést? Több párttal – Jobbik, DK – kapcsolatban is voltak fenntartásai.

Célravezetőnek tartom ezt a tulajdonképpeni első fordulót, mert így az ellenzék képes lehet leváltani a kormányt. De ha 2022-ben ez megtörténik, már két év eltelik az évtizedből, és még mindig ott fogunk tartani, hogy van egy megjósolhatatlan összetételű többségünk, amelyről tisztázatlan, hogy milyen politikai irányba indulna, az probléma. Talán majd akkor kezdenek el vakaródzni, hogy mi legyen, és az embereknek akkor kell szembesülniük, hogy mit is választottak Ez óriási felelőtlenség lenne. Tehát vékony jég csupán a technika, ütős programra is szükség van! Ilyen a baloldalról mindenképpen fog születni.

Korábban azt írta, olyan mozgalmat szeretne, mint egy görögdinnye – azaz belül vörös, kívül zöld. Nem gondolja, hogy ezzel azt véleményt erősíti, amely szerint a zöld álarc mögött valójában a kommunisták térnek vissza?

Aki ilyen butaságokat gondol, azon nehéz segíteni. Az ominózus jegyzetemben is megfogalmaztam, hogy azt nem az ellenfeleimnek írtam, hanem a barátaimnak. Márpedig aki kommunistázik, az biztos távol áll tőlünk. A görögdinnye zöld héja egyébként szerves egységet képez a vörös belsővel együtt. Mindkettő feltételezi a másikat. Nota bene, magok is vannak benne, azaz szaporodni képes.

Hogy kell elképzelni ezt a görögdinnyét?

A legfontosabb a hosszú távú program. A mondjuk száz legfontosabb programpontból ki kell választani azt a hármat, amelynek árnyékában a másik kilencvenhetet is végre tudjuk hajtani. Mondok egy-két példát: a választási korhatárt szeretnénk tizenhat évre csökkenteni. Lehetőséget kell adni a döntésekben való részvételre a fiataloknak, akiknek már hatéves koruk óta ott van a kezükben az internet, a mobiltelefon, és nagyon-nagyon sokat tudnak a világról. Egészen más típusú tudás ez, mint az előttük lévő generációké, akik egyébiránt a mai vészhelyzetet előállították. Szóval itt van a klímavészhelyzet, amit a magyar országgyűléstől az Európai Unión keresztül a fővárosi önkormányzatig nagyon sokan kihirdettek, de ez önmagában sovány, hiszen tételes intézkedések nélkül ezek csupán üres kinyilatkoztatások, főleg intézményrendszer hiányában. Dőreség lenne leszólni az eddigi a törekvéseket, mert például a budapesti gépjárműforgalom csökkentése egy jó kezdeményezés, bár ez eddig is volt. De ennyi. Az emberek ettől aligha észlelik a tényleges veszélyeket. Drasztikus, sokkoló és radikális intézkedésekre, programokra van szükség.

Konkrétan?

Például egy-két év alatt kisöpörni a korszerűtlen gépjárműveket; buszostul, autóstul. Hogy mi lesz azokkal, akiknek nincs elég pénzük a váltásra? Egészítsük ki nekik! Ha van pénz mérges gázokat eregetve menetelni a végzetbe, akkor talán akad valamennyi az életben maradásra is. Ha pedig nincs, akkor is abba kell hagyni a szennyezést. Amúgy a mai elektromos járművek – minden hasznosságuk dacára – sajnos nagyfokú képmutatást is hordoznak, ugyanis ritka ásványokat faló előállításuk leginkább a környezetrombolás kiszervezése a prédaként kizsákmányolható perifériákra. Vagy például kijelölni a huszonhét vagy több növényvédő szert, amit holnaptól betiltunk. Hátha megmaradnak a méhek Magyarországon, és jövőre is be fogják porozni a növényeket. Statáriummal bezárni az összes illegális vagy kontraproduktív víznyerőhelyet, és egyúttal elrendelni a felhasználható műtrágyamennyiség ötven százalékos csökkentését. Hátha kitisztulnak, felfrissülnek a földjeink, erdőink. Magyarországon fel kell állítani egy a nép által választott klímavédelmi biztost. Hátha a vészhelyzetnek így kormányosa is lesz. Ilyenekre gondolok. Tessék hozzákezdeni!

BalBlokk helyett végül miért IGEN nevet választották a mozgalomnak?

A BalBlokk jó név, de végül úgy döntöttünk, hogy a nevünkben inkább az alapértékeinket jelenítjük meg: igazság, egyenlőség. Ebből lett az IGEN, amely pozitív értelmet hordoz. A Baloldali Blokk egyébként létezett már politikai koalícióként a magyar történelemben: a II. világháborút követően a kommunisták, a szociáldemokraták, a kisgazdák és a szakszervezetek alkották. Lehet, hogy lesz még új BalBlokk is. Ez egy vállalható név, de mindenképpen több szervezet közösségére utal.

Jól értem, hogy terveznek egy BalBlokk nevű tágabb mozgalmi koalíciót, amelynek egyik tagja lesz az IGEN?

Igen.

Többször elmondta, hogy nem akar pártot alapítani, de el tudja képzelni, hogy több mozgalom közösen párttá szerveződjön. Ez lesz a BalBlokk szerepe?

Lehetséges. Majd kiderül. Szeretném.

Milyen mozgalmak fognak még csatlakozni ehhez a tömörüléshez?

Részben már létező, részben majd csak ezután alakuló szervezetekről van szó.

Újabb mozgalmak alapítását tervezi?

Ezek maguktól is meg fognak születni. Úgy látom, van és remélhetőleg lesz egy csomó baloldali műhely, amelyik ebbe az irányba tart. Ott van például az Új Egyenlőség vagy a Mérce közössége. Üdítő, friss levegőként ható, nagyon jó gondolatokat hoznak a magyar közéletbe. Ha ellen tudnak állni a kísértésnek, hogy valaki/valakik átvegyék felettük az irányítást – mert érzek ilyen törekvéseket –, és megmarad a szellemi integritásuk, szép jövő áll előttük. Rajtuk kívül van több értelmiségi kör, például az általam nagyon nagyra tartott Krausz Tamás vagy Tamás Gáspár Miklós körei, vagy a Szolidaritás. Ezeket a „baloldali szigeteket" keresem, mindegyiküket meg akarom keresni, és megkérdezni, hogy érdekli-e őket ez a közös perspektíva.

Tehát szeretné integrálni ezeket?

Mondhatjuk így is. Egyébként a jelenlegi baloldali csoportok sajnos néha picit jobban piszkálják egymást, mint bárki mást. Szóval van tere a szervezésnek.

Ha létrejön a BalBlokk, akkor párt lesz belőle?

Megvan a lehetősége ennek is. De az is lehet, hogy létrejön egy konglomerátum, ám a tagjai elzárkóznak a pártalapítástól.

Ha nem alakítanak pártot, mi értelme az egésznek?

Az számomra kudarc lenne.

Tehát a cél, hogy a mozgalomként létező baloldali csoportok közös politikai erőt alkossanak.

Igen. Nagyon szívesen részt veszek egy ilyen munkában.

Politikusként? Az első vonalban? Esetleg országgyűlési képviselőként?

Akár. Politikusként mindenképp. A képviselőség nehezebb ügy. Tegyük fel, hogy megalakul a baloldali blokkpárt, jelölteket állít, az előválasztások egy részét megnyeri, s valahány mandátumot szerez. Adott helyzetben el tudom képzelni, hogy bár felveszik azt, de ha nincs teteje, akkor kiülnek az országgyűlésből. Ám ha ez a rendszerkritikus konglomerátum legalább egyharmadot szerezne a kapitalizmus rajongóival szemben, az egy másik helyzetet teremtene. Akkor már több értelme lenne a törvényhozói munkának.

Reális ez? Egy még nem is létező párt két év múlva megnyeri magának a szavazók egyharmadát?

Ez bennem is kérdés. Ám hiszek abban, hogy sikerül ráébreszteni a magyar társadalmat arra, hogy amit a jelenlegi neoliberális elit művel, felér egy merénylettel az ország – és a világ – ellen. Ez pedig az idő elodázása. Egyébként mi reális?

Ki mondta volna meg egy éve, hogy hamarosan leég fél Ausztrália, fél Szibéria vagy a fél Amazonas? Most sem tudjuk, mi lesz egy év múlva, csak abban lehetünk biztosak, hogy egyre több természeti katasztrófa kerekedik. Az előttünk álló évtizedben olyan dolgok fognak történni, hogy csak kapkodjuk majd a fejünket. És mindez azért, mert a profithajhászás az égig srófolta a természet és az emberek kizsigerelését.

Mikor realizálódhat, hogy lesz-e a BalBlokkból valami?

Talán ez év végére. Persze ez egy folyamat. Lehet, hogy indulunk nyolc szervezettel, és decemberre leszünk huszonheten.

Milyen politikusok csatlakozhatnak ehhez a projekthez? Jelenlegi és volt MSZP tagokkal felvette a kapcsolatot?

Vannak, akikkel évek óta jó kapcsolatban vagyok, és vannak, akik az utóbbi időben kerestek meg. Jelenleg a vidékre koncentrálok. Igazából a Fidesztől kell magunk mellé állítani a szavazókat, s felesleges az évek óta befagyott ellenzéki táboron belül egymástól csengetni. Meggyőződésem, hogy rengetegen csak azért szavaznak a Fideszre, mert úgy vélik, a kormány legalább a jóleső látszat erejéig védelmezi a magyar nemzetet, ami egyébként az egyén számára komfortosan belátható emberi közösség. Namármost képzeljük el, ha felépül egy olyan erő, amely a látszaton túl valódi védelmi pozíciókat épít ki, de legfőképp a népjólétet, a jóllétet akarja megvalósítani. Úgymond munkát, otthont – itthon.

Az elmúlt másfél évben jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok a magyar politikában. Az MSZP, az LMP és a Jobbik támogatottsága bezuhant, a DK és a Momentum nagyot erősödött. A Fidesz vesztett néhány pozíciót, de még mindig lazán megnyerne egy parlamenti választást. Hogy látja az egyes pártok jövőjét, esélyeit, lehetőségeit?

A mi szempontunkból, a baloldaliak szempontjából nagyjából mindegy, hogy melyik erősödik és melyik gyengül, hiszen ezek egytől egyig tőkebarát, neoliberális gazdaságpolitikát támogató pártok, akik kiszolgálják a nagytőkét, a multinacionális cégeket. De nézzük konkrétan az egyes pártokat! A Fidesz szerintem 2022-ig nagyon sok változáson fog átesni. A Fideszen most rajta van a hullafolt. A hullafolt az önkormányzati választáson elvesztett főváros és pár vidéki nagyváros. Ezzel kezdeniük kell valamit. Bizonytalan, hogy képesek-e változtatni, de ha így folytatják nagyon gyorsan végük lesz. Persze egy kormánypártnak kerülnie kell a pánikot. Ám ha a Fidesz kormányon akar maradni, nagyon komoly változásokat kell csinálniuk! Ezt jelzik Lázár János és Navracsics Tibor mondatai. Márpedig ők kevésbé magánemberként, sokkal inkább közösségek nevében beszélnek. Ellenzéki oldalon pedig szerintem létre fog jönni egy liberális blokk, amely a DK-ból és a ma még országgyűlésen kívüli Momentumból áll. Ehhez talán csatlakozik a Jobbik, bár kétlem, hogy ők mostantól számítva egy évnél tovább bírják majd. Emellett harmadik erőként lesz egy kicsit szuverenista, demokratikus baloldali ellenzéki tömörülés. A százhat egyéni választókerületben szinte biztos, hogy lesz ellenzéki előválasztás, tehát egyéniben világosabb a jövő.

Az MSZP-t, a Párbeszédet és az LMP-t kihagyta a számításból.

A Párbeszéd leginkább egy, az MSZP erőforrásaiból felépített budapesti főpolgármesterből áll. Igaz, van néhány politikusuk, jó ötleteik is adódnak, de kérdéses a tömegbázisuk. Hasonlóképpen, az MSZP egy ideig még el tud vergődni, de a Jobbikhoz és az LMP-hez hasonlóan alig látok előttük érdemi perspektívát. Az „eljelentéktelenedés” fázisában vannak. Tehát van egy nemzeti-konzervatív pálya, ami lényegében a Fideszé, van egy liberális tér, amit a DK és a Momentum foglal el, és van a társadalomban egy elég nagy baloldali űr. Alsó hangon egyharmadnyi baloldali szavazó van Magyarországon, akik ma random módon ide-oda szavaznak, ha egyáltalán! Ezt a teret kívánjuk mi, „görögdinnyés” baloldaliak elfoglalni és betölteni.

Képek: Földházi Árpád

Pálfy Dániel Ábel

mandiner.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó