Minimálbérben régióelsők lehetünk
A visegrádi országok közül Magyarországon lenne a legmagasabb a minimálbér, ha a kettő, jelenleg alkalmazott összeget egységesítenék. Az érintett munkavállalók számát is figyelembe véve a súlyozott átlag 199 ezer forint körül alakulna. Megkeresésünkre az érdekképviseletek megfontolandónak nevezték a minimálbérrendszer átalakítását, mivel a megváltozott munkaerőpiac ehhez megadja a mozgásteret azzal, hogy a 161 ezer forintos minimálbéren dolgozók száma évről évre jelentősen csökken. Ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a vállalkozások mellett a költségvetést is megrázhatja egy átgondolatlan lépés.
2020. január 11. 12:55

Egyre kisebb idehaza a szerepe a klasszikus minimálbérnek, jelentősége pedig a következő években még tovább csökkenhet, köszönhetően az elmúlt években jelentősen átalakuló munkaerőpiacnak. Az idei évtől bruttó 161 ezer forintra emelkedő kötelező legkisebb keresetért a Pénzügyminisztérium adatai szerint a munkavállalók mindössze 5,5 százaléka, 250 ezer ember dolgozik hivatalosan 2020-ban, ebből mindössze 22 ezren a költségvetési szférában. Számuk ráadásul az összeg elmúlt években jellemző, jelentős emelésének ellenére is dinamikusan csökken. Az alacsonyabb kereseti kategóriákban a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb kereset, a garantált bérminimum ugyanakkor már a munkavállalók jelentős részét érinti, a 2020-tól bruttó 210,6 ezer forintra emelkedő összeg 795 ezer ember keresetét jelenti, ebből 150 ezer fő a közszférában dolgozik.

A bérminimumosok száma is több tízezer fővel csökkent az elmúlt években: 2018-hoz képest idén 250 ezer munkavállalóval kevesebben dolgoznak a kötelező legkisebb keresetek valamelyikéért. A folyamat – a tovább növekvő foglalkoztatotti létszám mellett – azt mutatja, a vállalati szektor szakemberigénye, így a munkavállalók megtartásáért folytatott piaci verseny hatására negyedmillió dolgozó keresete nőtt oly mértékben, hogy az már magasabb a kötelező legkisebb bérnél. A folyamat pedig hosszú távon fennmarad, garantálva a keresetek további dinamikus felzárkóztatását és csökkentve a minimálbér jelentőségét.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára megkeresésünkre átgondolandónak nevezte a megváltozott munkaerőpiaci viszonyok miatt a kétféle minimálbér egységesítését. Felidézte: a minimálbérrendszer átalakítása az elmúlt időszakban nem volt napirenden, ugyanakkor korábban inkább az ágazatonként vagy akár régiónként megállapított kereseti rendszer kialakításában gondolkoztak a szereplők az országban tapasztalható különbségek miatt. A munkáltatói képviselet főtitkára a minimálbérek egységesítése esetén a 161 ezer és a 210,6 ezer forint súlyozott átlagát venné alapul, amely hozzávetőleg bruttó 199 ezer forint, azaz 620-640 euró lenne 2020-ban. Perlusz László kiemelte: ez az összeg immár nemzetközi összehasonlításban valós képet mutatna a hazai kereseti viszonyokról, ugyanis az ezekben alapul vett hagyományos minimálbér a kis érintettség miatt félrevezető, leginkább politikai hangulatkeltésre alkalmas. Mivel a súlyozott átlag bőven meghaladná a hatszáz eurót, a visegrádi országok közül a magyar minimálbér lehetne a legmagasabb.

A főtitkár mindemellett óvatosságra intett, ugyanis ez a minimálbérért foglalkoztató, jellemzően kis- és középvállalkozásoknak alkalmazottanként most közel 25 százalékos kötelező béremelést okozna, amely sok céget tönkretenne. Ráadásul a minimálbért veszik alapul a szociális juttatások jelentős részénél, így a költségvetésre is jelentős terhet róna a lépés. Bevételi oldalról viszont jobban járhatna a büdzsé a magasabb adó- és járulékbevételek miatt. Perlusz László szerint néhány év múlva már érdemes megfontolni az egységes kötelező legkisebb kereset bevezetését, mivel a tényleges minimálbér várhatóan magától kikopik, akár öt éven belül néhány tízezer főre csökkenhet az érintettek száma. Jóval kisebb létszám mellett a rendszer átalakítása már kevésbé lenne kockázatos a gazdaság szereplőinek.

– Érdemi javulást okozhatna a lakosság jövedelmi helyzetében, ha a garantált bérminimum összege töltené be a kötelező legkisebb kereset szerepét. A lépéssel a legalacsonyabb keresetűek a mai összegeket alapul véve több mint harmincszázalékos béremelésben részesülnének, és a ma bérminimumért dolgozók keresetét is lényegesen meg kellene emelni a feszültségek elkerülése érdekében. Mindezzel együtt érdemi keresetfelzárkózás mehetne végbe, ám kevés esély van rá, hogy az ez évre is mindössze nyolcszázalékos emelési hajlandóság mellett a munkaadói képviseletek ebbe beleegyezzenek – értékelte a rendszert megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emellett szintén arra figyelmeztetett, a szociális juttatásokhoz és a közszféra béreihez is hozzá kellene nyúlni ebben az esetben, az államnak pedig jelentős kiadással kellene számolnia. Ugyanakkor a Munkástanácsok becslése szerint a jelenleg 250 ezer, hivatalosan minimálbérért dolgozó kétharmada a valóságban – nagyrészt zsebbe fizetéssel – jóval többet visz haza. Így a magasabb kötelező összeggel nőnének a költségvetés bevételei, tovább csökkenhetne a feketén fizetett jövedelmek aránya. Palkovics Imre hozzátette: közös munkaadói és szakszervezeti szándék esetén a szociális partnereknek megvan rá a lehetőségük, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a minimálbérrendszer átalakításáról.

magyarnemzet.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó