Már idén is megoldható a kórházak adósságproblémája?
30 milliárdos keretösszeggel szerkezetátalakítást és a díjtételek felülvizsgálatát ígérte egy december végi kormányrendelet az egészségügyben, ezzel és többletforrások bevonásával elkerülhető lesz, hogy a kórházak adósságot halmozzanak fel – mondta az InfoRádiónak a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: megtiltják a kórházaknak az adósság felhalmozását, mert ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás.
2020. január 13. 10:33

Orbán Viktor kijelentését a december végi kormányhatározattal együtt érdemes értékelni, amiben nemcsak egy szigorú miniszterelnöki szemöldökösszevonás volt, hogy a kórházak ne halmozzanak föl több adósságot, különben irgum-burgum, hanem egy részleges konszolidáció, és főként egy több mint harmincmilliárdos összeg arra vonatkozóan, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzanak belőle, amik megakadályozzák a későbbi adósságnövekedést – hívta föl a figyelmet Kincses Gyula.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint abban az esetben akadályozható meg az adósság, ha lesznek az egészségügyben olyan változások, amelyek egyrészt a finanszírozást a valóshoz és a szükségeshez közelítik majd, magyarán a reális áron finanszírozzák meg az ellátásokat, másfelől megszüntetik a felesleges kapacitásokat, észszerűbb lesz a szerkezet. Megfogalmazása szerint, ha ez a kettő megvalósul, és ráadásul megerősödik a járóbetegellátás, azaz nem kerülnek betegek feleslegesen, vagy nem feltétlen indokoltsággal kórházba, akkor lehet az intézmények adósságát megállítani, önmagában politikai nyilatkozatokkal nem.

Kincses Gyula egyetértett, hogy történtek kezdeti lépések annak az irányába, hogy a magyar kormányfő üzenete megvalósuljon, és megszűnjön az eladósodottság problémája. A lépések jó irányúak, azonban nem elég nagyok, tett hozzá, vagyis önmagában az említett 30 milliárdos keretösszeggel nem szüntethető meg. Kiemelte továbbá, ha pedig a kormányhatározat azon része, amelyik a díjtételeknek a felülvizsgálatát írja elő, az csak a belső arány helyreállítását jelenti, nem pedig a valós értéken való megfinanszírozást, akkor azzal csak a hiány reállokalizációja, tehát áthelyezése fog bekövetkezni, nem pedig a megszűnése.

A díjtételek felülvizsgálata alapvetően a belső arányoknak a helyreállítását jelenti, ugyanis a különféle műtéteknek az értékét meglehetősen rég határozták meg, azóta azonban nagyon sokat változott az orvostechnika, új eljárások jelentek meg, és ahol sokat javult az innováció, ott nőtt a ráfizetés – magyarázta az orvoskamara elnöke, hozzátéve: hogy ettől még az ár mástól függ, míg a TVK, vagyis a teljesítményvolumen korlát pedig megint egy harmadik történet, ami az egyes intézmények által ellátható eseteket szabja meg, nem pedig, hogy azokat milyen áron finanszírozzák. Nem is véletlen – folytatta –, hogy azokat a kórházak adósodtak el, akik nem tudták továbbküldeni a betegeket. Ahol nagy sürgősség van, nagy traumatológia, a súlyos eseteket esetleg továbbküldték a kisebb kórházakból, hogy „oldjátok meg”, de ahonnan nincs továbbküldeni, ott el kell látni.

A kórházi kiadások nagyobbik része ugyanakkor az úgynevezett fix költség, magyarul a munkabér ugyanannyi, ha TVK fölött van a beteg, vagy ha alatta, ahogyan a főtés és világítás is ugyanannyi, így gazdaságilag nem arányos a többletteher a korlát fölött, ha ez jól van beállítva. Kincses Gyula szerint, ha a megfelelő pénzt is beleteszik, akár idén is megoldható a kórházak adósságproblémája, azonban fontos az újabb és újabb eszközök, korrekciók, hiszen egyre több a beteg, egyre több betegséggel, és egy elöregedő társadalomban egyre bonyolultabb kezelését kell elvégezni, amitől végeredményében folyton drágulni fog az egészségügy, ami végül persze valakin „csattan”, legtöbb esetben a kórházakon.

InfoRádió
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
  • A magyarellenesség rétegei
    Az erdélyi magyar ember Trianon óta kénytelen más kódrendszer alapján megélni a mindennapokat.
  • Orbán Viktor: Amit vállaltunk, azt teljesíteni fogjuk
    Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában válaszolt a képviselők kérdéseire, az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
MTI Hírfelhasználó