Liberális jogvédők állnak harcban a demokráciával
Véget vetne a kormány a Soros által támogatott civilek zsarolásának.
2020. január 14. 13:32

Stratégiai perekkel és a szakmai-társadalmi csoportok módszeres érzékenyítésével gyakoroltak jelentős nyomást az államra a Brüsszel és Soros György által támogatott jogvédő szervezetek az elmúlt évtizedben. Tevékenységüknek olyan eredményei vannak, mint a Gyöngyöspatát lehetetlen helyzetbe hozó ítélet vagy a kényelmetlenségükre hivatkozó bűnözők kártalanítására kifizetett tízmilliárd forint. A Magyar Nemzet elemzéséből kiderül, hogyan használták ki a jogot a demokrácia ellen és próbálták maguk mellé állítani a közvéleményt.

Hasonlóan a börtönbizniszhez vagy a migráció támogatásához, a nagy port kavart gyöngyöspatai ügyben is (hatvanhárom cigány fiatalnak ítélt meg százmillió forintot a bíróság kártérítés címén, amiért a helyi iskolában elkülönítve oktatták őket) főszerepet játszottak azok a liberális jogvédők, akik Brüsszel és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának anyagi támogatásával igyekeznek szélsőséges társadalmi vízióikat ráerőszakolni Magyarországra. Céljaik eléréséhez a két fő eszközük a perlési politizálás és a szakmai-társadalmi befolyásolás.

A perlési politizálás stratégiai perek indítását, azaz gondosan kiválasztott ügyek bíróságra vitelét jelenti, annak reményében, hogy az ítéletek, illetve azok súlya kikényszeríti majd a kezdeményezők által óhajtott változásokat.


Mátraverebélyi falusi romantika különleges, megtévedt Szent Józseffel. Megérteni vagy ellenezni? - Kép: Éberling András

Ezért is fordulhatott elő például az, hogy 2015 márciusa és 2016 februárja között csaknem kilencezer, a magyarországi börtönviszonyokkal összefüggő beadvány landolt az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságán (EJEB).

A stras­bourgi törvényszék ezek közül 99-et döntött el a szűk egy év leforgása alatt, és ezekben összesen több mint másfél millió euró, azaz csaknem félmilliárd forint kártalanítást ítélt meg, amivel arra kényszerítette a magyar államot, hogy megváltoztassa a büntetés-végrehajtási törvényt. A jogszabály-módosítás után a börtönbiznisz nem ért véget, csak „hazaköltöztek” az eljárások, a bűnözőknek kifizetett összeg pedig mára tízmilliárd forint körül lehet.

A kártalanítási eljárásokkal néhány, végeredményben a magyar adófizetők pénzén nyerészkedő ügyvéd is jól járt, amennyiben sikerdíjat vagy jutalékot számolt fel. A perek igazi céljáról viszont a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagja árulkodik.

Ebben többek között az szerepel: „1. Nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendő. 2. Csínján kell bánni a szabadságvesztéssel. 3. El kellene törölni a büntetőjogi elzárást. 4. Semmi szükség a fiatalkorúak szabálysértési elzárására. […] 6. Inkább házi őrizet, mint előzetes letartóztatás. […] 9. Vissza kell adni a bíró mérlegelési szabadságát. 10. Ki kell bővíteni a reintegrációs őrizet lehetőségét. 11. A zsúfoltság okozta nehézségek csökkentsék a büntetést.”

Tehát a szélsőliberális jogvédők valójában a büntető törvénykönyv szabályainak fellazítását akarták elérni. Tegyük hozzá, nem túl demokratikus módon, hiszen az országgyűlési képviselőkkel szemben őket senki sem hatalmazta fel a jogalkotásra.

Mint fentebb már utaltunk rá, hasonló a helyzet Gyöngyöspata esetében is. Abban az ügyben szintén egy Soros György támogatását élvező szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított pert, és érte el, hogy a település önkormányzatát, valamint a Hatvani Tankerületi Központot mintegy százmillió forintra büntesse a bíróság.

A kártérítésből Gyöngyöspatára eső összeg körülbelül a duplája a város éves költségvetésének; nem véletlen, hogy a döntést tavaly szeptemberi kihirdetése után precedensértékűnek és történelmi jelentőségűnek ítélték a Népszavának nyilatkozó jogvédők. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy mások mellett a CFCF az elmúlt években több iskolát és tankerületet megtámadott.

Az ügyeket kiemelt figyelemmel kísérte a balliberális sajtó, Jávor Benedeknek, a Párbeszéd akkori EP-képviselőjének pedig 2016-ban alapot szolgáltattak ahhoz, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen Magyarország ellen.

Ami a másik eszközt, a szakmai-társadalmi befolyásolást illeti, az már a jogi egyetemeken elkezdődik. A magyarországi Helsinki Bizottság 2011-es tevékenységéről szólva írt például az antidiszkriminációs jogklinikájukról, amelynek „célja, hogy hozzájáruljon az egyenlő bánásmód iránt érzékeny és az antidiszkriminációs jogban jártas jogászok »kineveléséhez«” a Miskolci és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Az efféle programokkal megszólított fiatalok később jó eséllyel ügyvédi, ügyészi vagy bírói pályára lépnek, ami közben érzékenyítés címszó alatt, uniós forrásból (vagyis részben a magyar adófizetők pénzén) és a Soros-hálózat finanszírozásával tovább folyik ideológiai nevelésük. De a rendőrök és az újságírók is célkeresztben vannak. A teljesség igénye nélkül és a Helsinki Bizottságnál maradva következzen néhány példa.

Előfordult, hogy az Európai Visszatérési Alap 7,5 millió forintjából készítettek jegyzetet rendőrök és bírák számára arra vonatkozóan, hogyan bánjanak a migránsokkal. A pénzből kétnapos tréningeket is tartottak nekik. 2014-ben az Európai Integrációs Alap 5,5 millió forinttal járult hozzá „médiaszakemberek képzéséhez a befogadó társadalomért”. A projekt részét képezte – egyebek mellett – egy egyetemi tanmenet kidolgozása és oktatás a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben.

Ugyancsak ezekben az években az Euró­pai Bizottság több mint 14 millió forintot adott többek között a letartóztatás alternatíváját jelentő, tehát szabadságelvonással nem járó kényszerintézkedések vizsgálatára, és további csaknem kétmillió forintot gyakorló ügyvédek képzésére, míg közel tízmilliót a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében bírák, ügyészek, ügyvédek és rendőrtisztek érzékenyítésére.

Mindeközben a Soros-hálózattól összességében több mint hetvenmillió forintot nyertek el a szabálysértési szankciók enyhítése, a börtönben ülő bűnözők, valamint a cigányok jogainak védelme érdekében meghirdetett programjaikra. A sort még hosszasan lehetne folytatni.

Érdemes azonban kiemelni, hogy az elmúlt évtized közepe óta egyre sikeresebbé váló migráns-, etno- és börtönbiznisz most véget érhet, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök idei első sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a gyöngyöspatai ítéletet, azt pedig tarthatatlannak, hogy elítélt bűnözők zsarolnak ki pénzt az államtól a fogva tartásuk körülményeire hivatkozva, egyúttal leszögezte: a kormány nem fizet többet.

magyarnemzet.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó