Jogellenes lépésre készül az Európai Parlament
A hazánkkal szembeni jogállamisági eljárásban érintett területeket az EP jogellenes módon akarja kiterjeszteni – erről nemrég Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt Strasbourgban, arról is szólva: az Európai Néppárt frakciója csak a ma délutáni magyar vitát követően alakítja ki az álláspontját a kérdésben. A szintén fideszes Győri Enikő szerint példa nélküli, hogy egy jogállamisági vizsgálatot kezdeményező intézmény javasoljon a joggal ellentétes lépéseket.
2020. január 15. 13:41

Ma délután a Magyarországgal szemben folytatott 7. cikkely szerinti eljárásról vitázik az Európai Parlament (EP), ennek margóján a Fidesz európai parlamenti képviselői nemrég sajtótájékoztatót tartottak Strasbourgban. Deutsch Tamás delegációvezető az eseményen arról beszélt: a mai parlamenti vita és a holnapi szavazás célja lényegében az, hogy a jogállamisági eljárásban érintett területeket az EP – jogellenes módon – kiterjessze. A Fidesz politikusa példaként az akadémiai és művészeti szabadság kérdéseit említette. – A Sargentini-jelentésben ezekről még nem esett szó. Most a magyar ellenzék és a bevándorláspárti európai baloldal úgy akar tenni, mintha Magyarországon az említett kérdésekben is baj lenne – szögezte le, arról is szólva: „természetesen” az unalomig ismételt, a bírói függetlenséggel, illetve a hazai médiahelyzettel kapcsolatos kritikák is elő fognak kerülni az ülésen az újabb „hazugságok” mellett. „Magyarországon a jogállam nincs bajban, Magyarországon a jogállam kielégítően működik. A rendszerszintű probléma az, hogy a Magyarországról érkező ellenzéki képviselők arra összpontosítják a politikai tevékenységüket, hogy ártsanak a hazájuknak” – mondta. Deutsch Tamás kitért arra is, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciója csak a vitát követően fogja tárgyalni a kérdést, így arról a végleges álláspontját csak a parlamenti határozatról szóló, holnapi szavazás előtt alakítja ki.

– A néppárt még soha nem támogatott olyan határozatot, amely ellentétes az EU alapszerződéseivel – hangoztatta az EP-képviselő, aki szerint a Fidesz a frakcióban egyáltalán nincs egyedül, amikor a határozat tervezetét kritizálja. A Népszava egyébként ma ennek kapcsán arról írt, hogy a kormánypárti delegáció máris a néppárt vezetéséhez fordult és kérte, hogy a frakció ne adja a nevét a dokumentumhoz. Lapunk megírta, múlt héten a Fidesz képviselői információs ülést is tartottak a néppárti képviselőknek, ahol bemutatták a jogállami eljárás magyar szempontjait.

A délelőtti sajtótájékoztatón Győri Enikő egyébként részletesen is kifejtette a Fidesz jogi érveit. Mint mondta, az EP 2018-ban eleve kétes úton fogadta el az eljárást megindító Sargentini-jelentést, a most készülő határozattal kapcsolatban pedig ismét „súlyos”, jogi jellegű problémák állnak fenn. Egyrészt az EP szeretné, ha maga is részt vehetne a már a Tanács előtt zajló eljárásban, másrészt – ahogy azt Deutsch Tamás is említette – olyan témákra akarják kiterjeszteni ki vizsgálódást, amelyek nem képezték tárgyát a Sargentini-jelentésnek. – Holnap egy olyan határozatot akarnak elfogadni a parlamentben, ami a testület működését lehetővé tevő szerződéssel ellentétes – mondta az EP-képviselő, aki szerint abban semmi új nincs, hogy az uniós parlament hatásköröket akar magának szerezni, azt viszont teljes mértékben elutasítják, hogy egy jogállamisági vizsgálatot kezdeményező intézmény javasoljon a joggal ellentétes lépéseket. „Ezt mi, a jogállamiságban és az EU értékeiben hívők következetesen elutasítjuk” – húzta alá.

A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs EP-képviselő is felszólalt, és leszögezte: a magyar kérdés a baloldal nyomására került a parlament napirendjére. „A szocialisták cinikus és elképesztő húzása ez az önmagában is elképesztő eljárás” – hangoztatta, hozzátéve: a magyarországi ellenzék soraiban pedig továbbra is arra használják fel a képviselői mandátumukat, hogy Magyarországgal szemben áskálódjanak. – És ehhez az európai bevándorláspárti baloldal körében nyernének szövetségeseket – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

A ma délutáni jogállamisági vitáról a Magyar Nemzet online felületén tudósít.

Judi Tamara (Strasbourg)

Ismét a jogállamiság helyzetéről vitáznak majd az Európai Parlamentben

Megint Magyarország és Lengyelország kerül terítékre ma és holnap az Európai Parlamentben. Nem nehéz kitalálni, hogy újra a jogállamiság helyzetéről tartanak vitát. Másfél éve egyszer már kimondta az EP, hogy be kell vetni az uniós atomfegyvert Magyarország ellen – azóta is húzódik az eljárás. Az európai baloldal szerint nem hogy javult volna, hanem inkább romlott a helyzet Magyarországon, ezért újra vitáznak egyet. Az eredmény pedig többek szerint borítékoló. A fideszes EP-képviselők szerint azért támad a balliberális oldal, mert a magyar kormány nemet mond a bevándorlásra – hangzott el az M1 Híradójában.

Továbbra is aggasztja a szocialista képviselőket a magyar és a lengyel jogállamiság helyzete. Frakciójuk kezdeményezésére rendeznek szerdán politikai vitát a témában. A baloldali politikusok szerint bár már tart Magyarországgal szemben az uniós atomfegyvernek is nevezett 7-es cikk szerinti eljárás, azonban az ügyet kezelő Európai Tanácsnak határozottabban kellene fellépnie.

„Ami Magyarországon történik, az tarthatatlan! Semmi sem változott azóta, hogy a 7-es cikk elindításáról szavaztunk. A kormány olyan lépéseket tett, amelyekkel gyengíti az Országgyűlést és a politikai ellenzéket is, ezt el kell utasítanunk. A vitában azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy világosan és határozottan foglaljon állást, mi is történik Magyarországon” – hangsúlyozta Iratxe García Pérez, szocialista EP-frakcióvezető.

Hatalmas ünneplésbe kezdett 2018 szeptemberében az európai parlamenti képviselők egy része, miután elfogadták a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, vagyis kimondták, hogy be kell vetni Magyarország ellen a legszigorúbb büntetést, a hetes cikkely szerinti eljárást. A dokumentum szerzőjét, a holland zöldpárti politikust állva tapsolták meg támogatói. Képviselőtársai örömükben megsimogatták, megpuszilták és megölelték Judith Sargentinit.

„Magyar ügyben a parlament szerepe lezárult” – hangsúlyozta az újabb vita kapcsán Hidvéghi Balázs. A fideszes EP-képviselő hozzátette, sok képviselő azonban arra törekszik, hogy tovább bővítse az Európai Parlament szerepét az eljárásban.

Hidvéghi: Bosszúhadjárat, amiért nemet mondtunk a bevándorlásra

„Volt egy korábbi vita, volt a Sargetini-jelentés, valóban, most már a Tanácsban folyik ez az eljárás, nincs a parlamentnek formális szerepe. Ez ellentétes a szerződéssel, de mégis azon igyekeznek, azt próbálják elérni, hogy a parlamentet bevonják, a parlamentben meghallgatások legyenek és a parlamenti küldöttség is ott tudjon lenni a tanácsi üléseken, ami egy abszurdum” – mondta Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő.

Hozzátette: a bevándorláspárti baloldal folyamatosan napirenden akarja tartani a Magyarországgal, vagy Lengyelországgal kapcsolatos ügyeket, amiért ezek az országok nemet mondtak az elmúlt években a bevándorlásra.

Az európai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbb tavaly december közepén tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás részeként.

Varga Judit igazságügyi miniszter a meghallgatás után azt mondta: bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott.

Nincs aktualitása a vitának

„Jogilag nem sok értelme van a vitának,de politikailag generálhat változásokat.

Ez a vita tulajdonképpen egy politikai alku eredménye, ezt kérték a szocialisták decemberben a máltai jogállamisági vitáért cserébe. Azt az Európai Néppárt erőltette, ez kellemetlen perceket okozott a szocialista frakciónak, cserébe most a Néppártnak akarnak kellemetlen perceket okozni. Aktualitása lényegében nincs, háttere van. Az Európai Parlament baloldali- és liberális képviselői elégedetlenek azzal, ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás a tanácsban zajlik, nem tartják elég hatékonynak, és nem tetszik nekik az sem, hogy az Európai Parlament nem vehet részt szerződés szerint ezeken a tárgyalásokon. Többször próbálkoztak már, de eddig mindegyik próbálkozásuk kudarcot vallott, most megpróbálkoznak egy parlamenti határozattal is” – mondta Baraczka Eszter, az M1 tudósítója.

„Horvátország a negyedik soros elnökség, amelyiknek foglakoznia kell a Magyarország elleni 7-es cikk eljárásával. Ausztria és Románia nem foglakozott vele érdemben, Finnország két meghallgatást tartott, de előrelépés akkor sem történt. A horvátok időt kérnek, megpróbálnak egyeztetéseket folytatni a felekkekl, és a hónap végén igyekeznek megmondani, hogy milyen lépésekre szánják el magukat. Azt sem zárják ki, hogy szeretnék lezárni június végéig az eljárást. Kérdés, hogy sikerül-e nekik, hiszen az Európai Bizottság illetékes biztosa kijelentette, hogy ha az eljárás nem zárul le, az Európai Parlament baloldalának és a liberálisoknak is hasznot hozhat. A magyar kormány szerint az lenne a helyes, ha a horvátoknak sikerülne ezt a vitát józan mederbe terelni” – tette hozzá.

magyarnemzet.hu - hirado.hu - M1
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó