A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
2020. január 18. 10:41

Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg a párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.

Apponyi Albert, az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban mondta el trianoni védőbeszédét Magyarország érdekében.

„Tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazánk számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak, mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választani kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg.

(…) Mindenekelőtt nem titkolhatjuk el megdöbbenésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága miatt. Magyarország számára ez azt jelentené, hogy elveszíti területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és, hogy a megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételét” – olvasta fel a gróf szavait Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész a Kossuth Rádió műsorában.

Apponyi Albert beszéde még ma is aktuális 

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, „Apponyi gróf beszéde napjaikban is aktuális, hiszen több olyan kérdés is van, ami az első világháborút megelőzően, illetve az azt követő időszakban merült fel ebben a térségében”. Hozzátette, ezek nagy része még mindig nem oldódott meg, például a nemzetiségi kérdések, hiszen nem kerültünk közelebb Közép-Európában a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez, nem kerültünk közel az etnikai viszonyokat jobban leképező realitásokhoz.

Apponyi Albert Párizsban franciául, magyarul és angolul mondta el beszédét, illetve olaszul is szólt a közönséghez. „Ebből is látszik, hogy a gróf a négy nagyhatalom küldöttjeinek címezte beszédét” – mondta Tóth Norbert.

Gróf Apponyi Albert (Fotó: MTI/Németh Tamás és Kovács Sándor reprodukciói)

Megpecsételődött az ország sorsa

Anka László, a Veritas Történetkutató Intézet történésze szerint Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia sorsa már az első világháború két-három évében eldőlt. A világháború a Szerbia elleni támadással veszi kezdetét 1914 nyarán. „Az antanthatalmak megegyeztek Szerbiával egy titkos szerződésben, amely értelmében, ha Szerbia kitart az antant oldalán a háború alatt, és nem köt a központi hatalmakkal különbékét, megkapja Délvidék területeit: Horvátországot, a Szerémséget, Vajdaságot, a magyar tengerpartot, illetve az Ausztriához tartozó Bosznia-Hercegovina tartományt” – mondta a történész.

Az antanthatalmak 1915-ben Olaszországot is bevonták a háborúba szövetségesként, földterületekét ígérvén az Osztrák–Magyar Monarchia területéről.

1916-ban emelik a tétet, Romániának odaígérik Erdélyt, a Partiumot, a Tiszántúl jelentős részét, a Temesi bánságnak nevezett területet egészen a Tisza vonaláig, illetve a Bukovina tartományt.

„Az antant 1918-ban a nem létező Csehszlovákiát hadviselő félként ismeri el a saját oldalán. Csehszlovákia akkor még az Osztrák–Magyar Monarchia részét képezte, de cseh emigráns politikusok egész Nyugat-Európában agitáltak a Monarchia szétverése és egy önálló Csehország megszervezése érdekében” – fogalmazott Anka László.

Hozzátette, a háború után a győztes felek úgy gondolták, elég, ha maguk között elosztják a területeket, és nem kell meghívniuk az érintetett, vesztes országok képviselőt.

Az ország közvéleménye érthetetlennek és igazságtalannak tartotta a döntést 

Tóth Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy a két világháború között magyar jogászok egész hada dolgozott azon, hogy bebizonyítsák a trianoni békeszerződés jogszerűtlenségét. Hozzátette, ha Apponyi Albert beszédét egyetlen szóban kellene összefoglalni, akkor az a szó a „miért?!” lenne. A békeszerződés feltételei a magyar politikai élet és a közvélemény számára is teljesen érthetetlen volt, hiszen az öt békeszerződés közül a magyarokat érintő feltételek voltak a legszigorúbbak a területi változásokat illetően.

„Az értetlenséget az okozta, hogy Magyarországnak nem volt szuverén külpolitikája az első világháború kirobbantásának idején, nem Magyarországon döntöttek a háborúról még akkor sem, ha adott estben magyar funkciókat betöltő politikusoknak is volt ebben némi szava” – mondta Tóth Norbert. Hozzátette, a néhány szó inkább a tudomásulvételt jelentette.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó