Száz nap alatt csak klímavészhelyzet lett
Karácsony Gergely főpolgármester száz napja stadionstopot, olcsó BKV-t, rezsitámogatást, klímavédelmi intézkedéseket és egy szabadabb, zöldebb Budapestet ígért. A hangzatos programból és szólamokból azonban kórházstop, szimbolikus intézkedések, neki nem tetsző sajtótermék betiltásával való fenyegetés lett. Az új főpolgármester arra a legbüszkébb, hogy nemzetközi vállalások megtorpedózásával zsarolva sikerült választási ígéretének megvalósításához forrást szerezni.
2020. január 21. 19:00

Az interneten elérhető ígéretfigyelő szerint Karácsony Gergely önkormányzati kampányban tett ígéreteinek alig 3,6 százaléka teljesült. – Szereztünk ötvenmilliárdot a budapesti járóbeteg-ellátás fejlesztésére, felszámoltuk azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a parkolási maffia működését, új irányba fordítottuk az önkormányzat működését, elértük, hogy minden jövőbeni döntésnél érvényesüljenek a klímavédelem szempontjai, fontos személyi döntéseket hoztunk – fogalmazott a főpolgármester a Népszavának adott szombati interjúban az első száz nap eredményei kapcsán, egyben hozzátette, hogy szerinte időarányosan jól állnak programjuk teljesítésével.

Kezükben a döntés

Karácsony Gergely markáns választási ígéretei között szerepelt, hogy stadion­stopot hirdet, amíg nincs minden kerületben CT- és MR-berendezés. A követelése légbőlkapott volt, hiszen egy-egy kerületre majdnem két CT jutott megválasztása idején. Talán ezért nem is ragaszkodott hozzá túl következetesen. A stadionstop a Puskás Ferenc stadion esetében szinte azonnal tárgytalanná vált, az aréna október 13-án már kulcsrakész volt. Az épülő kispesti Honvéd-stadionhoz pedig a XIX. kerület baloldali vezetése ragaszkodott foggal-körömmel.

Az új főpolgármester a nagy világversenyek – a 2022-es kézilabda-Eb és a 2023-as atlétikai vb – megrendezésének ellehetetlenítésével kezdett fenyegetőzni.

Karácsony Gergely jogilag ugyan nem tudta volna blokkolni ezeket az építkezéseket, de a kormány mégis az új vezetés kezébe adta a döntést. – Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak – szögezte le Orbán Viktor parlamenti felszólalásában október 22-én. Ennek jegyében kapott meghívót – elődjéhez hasonlóan – az új főpolgármester a budapesti ügyekkel is foglalkozó novemberi kormányülésre. Decemberben pedig újra összeült a főváros és a kormány képviselőiből álló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, és folyamatos az egyeztetés Karácsony, valamint Fürjes Balázs államtitkár között.

A kézilabda-Eb-re épülő multifunkcionális csarnokra a Népliget buszpályaudvar mögött Ferencváros új, ellenzéki vezetése azonnal rábólintott. Az atlétikai vb megrendezését a kormánnyal folytatott tárgyalásokat követően a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés is támogatta. Az alku része, hogy az állami forrásokból – a már futó, 700 milliárd forintos Egészséges Budapest program keretében – öt éven át évi tízmilliárd forint jut a kerületi járóbeteg-ellátásra, melyből kétmilliár­dot a CT- és MR-vizsgálatok várólistáinak megszüntetésére fordítanak. A megállapodás persze nem jelentette azt, hogy Karácsony más vitás kérdésekkel, például a szemétszállítás díjának elszámolásával ne próbálta volna megzsarolni a kormányt, hogy mégsem írja alá az atlétikai vb megrendezését támogató okiratot.

Budapest ellenzéki vezetője szabad utat adott a Gyurcsány–Bajnai-korszak haszonélvezőinek, akik megszállták a fővárosi intézményeket Fotó: Kurucz Árpád

Stadionstopból kórházstop

A sportlétesítmények felépítésének blokkolásától látványosan visszakozó Karácsony novemberben új célpontot talált magának a legnagyobb fővárosi egészségügyi fejlesztés, a Dél-budai Centrumkórház képében.

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére beterjesztett javaslatok között szerepelt az Egészséges Budapest program „továbbfejlesztése”, amelyben Karácsony Gergely főpolgármester felhatalmazást kér ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen a kormánnyal a még el nem kezdett egészségügyi nagyberuházások, fejlesztések jövőjéről. A főpolgármester előterjesztésével szemben három héttel később az ellenzéki többség már nem szavazta meg a budapesti egészségügy fejlesztéséről szóló Fidesz-javaslatot, amelyben többek között a Dél-budai Centrumkórház XI. kerületi felépítése melletti elköteleződésre is kérték a testületet. Karácsonyék a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának decemberi ülésén a Dobogó nevű városrészben, 14 hektáron felépíteni tervezett szuperkórház kapcsán felajánlást tettek, hogy a jobb tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező Etele tér környékén, fővárosi telken épülhessen fel a kórház. Az elmúlt több mint egy hónapban azonban még nem találták meg a területet. A XI. kerület kormánypárti országgyűlési képviselője, Simicskó István szerint nyilvánvaló, hogy Karácsonyék időhúzásra játszanak.

Célkeresztben a Liget

A nyugati világ legnagyobb kulturális célú beruházása, a Liget Budapest projekt is a balliberális városvezetés célkeresztjében van. Mivel a Liget-projekt megígért teljes leállítása nem megvalósítható, Karácsony néhány héttel a választás után már arról beszélt, hogy az épülő mélygarázs jó, a park tájépítészeti felújítása, megújítása szerinte megfelelő. Az új városvezetés már csak a még el sem kezdett, azonban jogerős építési engedéllyel rendelkező intézmények, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház felépítését nem támogatja.

Az ellenzéki főpolgármester azt is megígérte, hogy 14 éves korig és az álláskeresők számára ingyenes lesz a tömegközlekedés. Karácsony a kampányban a BKV és a főváros pénzügyi helyzetének pontos ismerete nélkül arról is beszélt, hogy a bérletek árát nem emelik, sőt csökkentik, ösztönözve az embereket az éves bérlet megvásárlására. Az olcsóbb tömegközlekedésből eddig csak – a rekordalacsony munkanélküliség mellett – az álláskeresők igazolás ellenében ingyenes utazása valósult meg, a gyermekek díjtalan utazása és a bérletár csökkentése ügyében még nem született közgyűlési beadvány.

Karácsony a patkányirtással kapcsolatos szerződésének – amit egyébként maga is megszavazott – felbontását is bedobta a közbeszédbe, közegészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva. Azt azonban nem vette figyelembe, hogy maga az országos tisztifőorvos cáfolta, hogy vészhelyzet lenne.

A szociális ígéretek között szerepelt, hogy évi egyszeri húszezer forint rezsitámogatást kapnak a nyugdíjasok és a rászoruló családok, azonban a főváros tájékoztatása szerint erre a segítségre ebben a fűtési szezonban már nem számíthatnak az érintettek.

A szivárványkoalíció főpolgármestere egy új korszak kezdetét hirdette, de a látszatpolitizáláson és a klientúraépítésen kívül másra nem nagyon futotta az erejéből Fotó: Mirkó István

Szimbolikus pánikkezelés

Korábbi vállalásának megfelelően Karácsony azonnal klímavészhelyzetet hirdetett, ami valójában egy deklaráció. Ezzel szemben az előző városvezetés által jelentősen megszigorított szmogrendelet van érvényben, és Budapestnek két éve van a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott klímastratégiája, sőt Budapest elsőként csatlakozott az Under Two nemzetközi környezetvédelmi koalícióhoz is. Az Ország­gyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságában Karácsony kérdéseket kapott arról, hogy mi is az a klímavészhelyzet, a válaszából pedig az derült ki, hogy semmilyen konkrét tervük nincs. A bizottsági ülésen arra sem kaptak konkrét választ a képviselők, hogy a főváros új vezetése mikor és a város mely területeiről akarja kitiltani a dízel-, illetve a benzines autókat, és erről hogyan értesítik a fővárosiakat.

A kamerák kereszttüzében bringára pattanó Karácsony azt is kilátásba helyezte, hogy hétvégente az autók helyett a gyalogosoké és a kerékpárosoké lesznek a rakpartok. A főpolgármester hosszabb távon kevesebb felszíni parkolót, kevesebb járművet szeretne látni a városban, és bevezetné a behajtási díjat is. Az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítása ügyé­ben a főváros július 1-jétől felmondatja a kerületek által a parkolás ellenőrzésére kötött alvállalkozói szerződéseket.

Ami mindenkit érint, az a parkolás kényelmetlenné tétele: a jövőben jóval kevesebb parkolóautomata lesz, így aki készpénzzel akar fizetni, akár 250 métert is gyalogolhat.

Karácsony az ellenzék közös jelöltjeként azt állította, bevezeti a legszigorúbb átláthatósági rendelkezéseket – erről is csak egy deklaráció született –, és elkezdik feldolgozni az elmúlt öt év minden szerződését, ezeket nyilvánosságra hozzák, jogi elemzés alá vetik, és ha találnak elítélendő vagy bűncselekményre utaló jelenséget, akkor ezeket kivizsgálják. A fenyegetésnek is beillő vizsgálatok az első száz napban nem eredményeztek büntetőjogi eljárást, ami bizonyítja, hogy az ellenzék által a kampányban az előző fővárosi vezetéssel kapcsolatban megfogalmazott korrupciós ügyek rágalmazások voltak.

Az SZDSZ kísértete járja be a Városházát

Karácsony Gergelyből már főpolgármesterré választása estéjén kitört a doktriner liberális. A Párbeszéd politikusa arról beszélt – utólag félreértésnek nevezve –, hogy az abortuszt támogató programot indítana, illetve több alkalommal hangoztatta, hogy a melegfelvonulás idejére szivárványszínű zászlót tűzne ki a városházára. Számára vonzó példaként említette azt, hogy a szlovén főváros, Ljubljana városházának épületé­ben melegbár is működik.

Az új főpolgármester retorikai nyitányként a megválasztása után pár nappal már az Index.hu élő adásában nácizott.

– Mondjuk a Wass Albert térnek például nem nagyon örülök, megmondom őszintén. Tehát a Széll Kálmán legalább nem volt, hogy mondjam, náci vagy náci kollaboráns. Wass Albert írói munkájának minősége nem írja felül a politikai támadhatóságát – nyilatkozta Karácsony, hogy aztán majd részlegesen elnézést kérjen azoktól, akiket megbántott.

A fentiekre Karácsony még egy lapáttal rátett azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésén javaslatot tett a XIII. kerületi Szent István parkban az államalapítót ábrázoló szobor felállításának felfüggesztésére egyes civil szervezetek zöldterületet féltő petíciójára hivatkozva. Az ellenzéki főpolgármester pártja korábban a bolsevik filozófus, Lukács György szobrának a parkban maradása mellett kampányolt. Akkor nem bántotta Karácsonyékat, hogy milyen szellemi, erkölcsi árnyék vetül a szép zöld gyepre.

A főpolgármester sajtószabadságról vallott nézeteit tükrözi, hogy az aluljárókban osztogatott Lokál napilap kapcsán azzal fenyegetőzött, utasítani fogják a BKV-t a lappal kötött szerződés azonnali felmondására, és amennyire lehet, tiltani fogják ennek „a gyűlöletkeltő propagandának” a közterületi osztogatását is.

Az új fővárosi vezetés által megtestesített szellemiséget legjobban Dömötör Csaba parlamentben elmondott szavai írják le: az államtitkár szerint az ellenzék szabadsága azt jelenti, azt fogja jelenteni, hogy csak és kizárólag baloldali-liberális körök jutnak majd levegőhöz.

– Tényleg visszatért a Demszky-korszak. Ezt tudomásul vesszük, csak ne hivatkozzanak arra, hogy mindenkit képviselnek.

A demokráciát pedig, legyenek szívesek, ne Gyurcsány Ferenc árnyékából hirdessék – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Karácsony mészárlással nyitott

Alig néhány nappal az október 13-i önkormányzati választás után megkezdődött az új vezetés boszorkányüldözése, amelynek célja az volt, hogy elvtelen, tisztán politikai alkuk eredményeként szétosszák a pénzügyi forrásokat jelentő fontosabb pozíciókat az ellenzéki erők senki által meg nem választott háttéremberei között. Így a politikában szimbolikus jelentéssel is bíró száz napban az elmúlt egy évtizedben már-már feledésbe merült alakok tűntek fel újra a főváros és annak cégeinek vezetésében.

Aki az október 13-i választási eredménytől új ellenzéki politikát és egy új politikai generáció felbukkanását várta, annak rövid úton csalatkoznia kellett. „Nem szakadt meg a 2006 (ősze) óta tartó jobboldali–konzervatív győzelemsorozat, de a majd másfél évtizedig lejtmenetben lévő ellenzéki elit stabilizálta magát, és a 2022-es országgyűlési választásokon ők lesznek azok, akik a kihívói lehetnek az ötödik ciklusukra készülő kormánypártoknak” – fogalmazott Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az önkormányzati választás másnapján.

A régi-új elit stabilizálása pár nappal a választás után azzal vette kezdetét, hogy Karácsony Gergely titkos találkozón egyeztetett Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel egy XII. kerületi étterem hátsó, csendes kerthelyiségében.

A felek a találkozóról semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak, még saját közösségi oldalukon sem ejtettek szót róla. Ezen a találkán dőlhetett el, hogy Walter Katalin vezetheti a főváros cégeit birtokló Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.-t. A gyanúsan rövid határidővel kiírt és elbírált pályázat nyertese korábban az Együttben politizált – abban a pártban, amit azért hoztak létre, hogy 2014-ben ismét hatalomba segítse a volt kormányfőt – és Bajnai kabinetfőnöke volt, majd a Soros György által alapított egyetem, a CEU vezérigazgatója lett. Az sem véletlen, hogy az új fővárosi vezetés az FKF Zrt.-t és a Főtávot is azonnal lefejezte. A Főtáv élére Karácsony Mártha Istvánt nevezte ki, aki éles bírálója az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának, és aki a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt mindvégig csúcspozí­ciót töltött be a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben. November óta összesen 12 fővárosi céget fejeztek le.

Érdekes adalék, hogy ebben az időben híre ment annak, hogy a DK-vezér Gyurcsány Ferenc irodát kaphat a főpolgármesteri hivatal épületében, azonban – valószínűleg az ötlet népszerűtlensége miatt – ezt később cáfolták az illetékesek.

A volt szocialista kormányfőkhöz kötődő politikai érdekcsoportok háttéralkui eredményeként sietve hozzáláttak a fővárosi cégek igazgatótanácsainak (it) és felügyelőbizottságainak (fb) szociálliberális káderekkel történő feltöltéséhez, a korábbi ciklushoz képest szinte minden esetben nagyobb díjazásért.

A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége mások mellett Draskovics Tibort, Gyurcsány egykori pénzügyminiszterét nevezte ki a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. igazgatósági tagjának.

Draskovics Tibor

A Fővárosi Csatornázási Művek vezetőségének többek között a cég egykori privatizációját előkészítő Atkári János, Demszky Gábor egykori SZDSZ-es alpolgármester, valamint az ellenzéki összefogás körül bábáskodó Magyar György ügyvéd is a tagja lett. Gyurcsány Ferenc volt testőre, Handl Tamás került a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság élére. Karácsony jogi tanácsadója lett Tordai Csaba alkotmányjogász, ügyvéd, aki a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori jogi és közigazgatási államtitkára volt, de arról ismert, hogy ő alapította a Soros György által is finanszírozott Átlátszót, amelynek résztulajdonosa volt mostanáig. A fővárosi vagyonkezelőben az MSZMP-től a Liberálisokig jutó Bodnár Zoltán is felügyelőbizottsági tag lett.

Szintén a városüzemeltetési holdingnál lett igazgatósági tag a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányát vezető Gál J. Zoltán is, aki korábban Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke, államtitkára volt.

Gál J. Zoltán

Ugyanennél a cégnél lett it-tag Lakos Imre volt SZDSZ-es politikus, a Demszky-korszak meghatározó alakja, az SZDSZ volt budapesti elnöke, egykori újbudai alpolgármester. A fővárosi vagyonkezelő igazgatóságában kapott helyet egy másik volt miniszter, az egykori MSZMP-s Kolber István. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára, az MSZP korábbi pártigazgatója pedig a BKV igazgatóságában folytatja.

Vágó István „kvízprofesszor”, Gyurcsány Ferenc lelkes híve, a DK elnökségi tagja a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságába ülhetett be.

A József Attila Színház fb-elnöke Vásárhelyi Mária szociológus lett, aki immár vagy 20 éve abból él, hogy cikket ír vagy előadást tart a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök iránt érzett gyűlöletéről.

Vásárhelyi Mária

Visszatért Rusznák Imre is, aki a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. felügyelőbizottsági elnöke lett. A vállaltan kommunista múltú Rusznák a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) vezetője volt korábban, annak a cégnek, amelynek több, vezető pozícióban lévő emberét is elítélték törvénytelen parkolási ügyletek miatt. Szintén a visszatérők táborát erősíti Bőhm András volt SZDSZ-es politikus, fővárosi frakcióvezető, Hegyi Gyula korábbi MSZP-s képviselő és pártalelnök, valamint a szocialista Komjáthi Imre, aki arról ismert, hogy egyszer odaláncolta magát az esztergomi Suzuki-gyár kerítéséhez.

Az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja lett Havas Szófia, Horn Gyula unokahúga, aki az ’56-os forradalmárokat a nyilasokhoz hasonlította.

A Gyurcsány- és a Bajnai-korszak politikai hullái mellett a főváros vezetésébe került öt új főpolgármester-helyettes, akik a törvény által biztosított legmagasabb díjazásért képviselik pártjaikat a Főpolgármesteri Hivatalban. A momentumos Kerpel-Fronius Gáborral, a párbeszédes Dorosz Dáviddal és a civil Kiss Ambrussal szemben Gy. Németh Erzsébet, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, aki a DK-hoz 2011-ben történő csatlakozása előtt csaknem húsz évig volt az MSZP tagja, egy nagy visszatérő.

Gy. Németh Erzsébet

Szintén Karácsony helyettese lett a szocialista Tüttő Kata, aki már 2002 és 2014 között is a Fővárosi Közgyűlés képviselője volt. Karácsony ellenzéki előválasztáson második helyre szorult DK-s kihívója, az egykori műsorvezető, Kálmán Olga pedig havi egymillió forintot kap – a nyilvánosság számára nem részletezett – kulturális tanácsokért.

Párttársát, az európai parlamenti mandátumát elvesztő, Magyarország és a kormány brüsszeli feljelentgetésében élen járó Jávor Benedeket pedig a fővárosi önkormányzat brüsszeli irodájának élére nevezte ki.

Elődjével ellentétben Karácsony a kultúra területén a porcelánboltba látogató elefántként viselkedik. Miközben a színházak függetlenségét féltve a kormány ellen tüntetett, valamint falaz a Katona József Színházban napvilágra került, Gothár Péter rendező által elkövetett súlyos zaklatási ügyben, azzal egy időben Karácsony Gergely személyesen akadályozta meg Bán Teodóra újabb kinevezését a Szabad Tér Színház élére. Bán több főpolgármesteri cikluson átívelve, közmegelégedésre látta el feladatát. Karácsony azt is előre jelezte, hogy nem maradhat a vállaltan jobboldali Dörner György sem az Új Színház élén. A József Attila Színházat vezető, kormánypárti Nemcsák Károly pedig egyértelmű jelzést kapott az új városvezetéstől, amikor teátruma felügyelőbizottságának élére az említett Fidesz-faló Vásárhelyi Máriát ültették. A színházakért rendezett ellenzéki tüntetéstől távol maradó Eszenyi Enikőt, a Vígszínház igazgatóját pedig a kulturális területért felelős főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet intette meg, sőt nem kívánta cáfolni, hogy az intézmény élére a Karácsonyt az önkormányzati kampányban támogató Alföldi Róbert kerülhet.

Kiszelly Zoltán: A rombolásból űznek sportot

– A 2010 előtti emberek megjelenésével és a balliberális városvezetés módszereinek felélesztésével a Demszky-korszak is visszatért Budapesten. A Karácsony Gergely kampányában elhangzott ígéretekről azonban nem esik szó, így a nyugdíjasok fűtéstámogatásáról vagy a 14 éven aluli gyermekek ingyenes utazási lehetőségéről sem – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus. Szavai szerint Karácsonyék Demszky Gáborhoz, a korábbi SZDSZ-es főpolgármesterhez hasonlóan a kormánnyal igyekeznek konfliktust generálni, mindenért a kabinetet hibáztatják. – Például hiába egyeztek meg a stadionok megépítésének feltételeiről, mégis mindig más követelésekkel áll elő a főváros vagy a baloldali kerületek. Ráadásul Karácsonyból és a szövetségeseiből minden innováció hiány­zik, mindössze a 2010 előtti dolgokat porolták le kissé, a tevékenységükben semmilyen ideológia nem körvonalazódik a hatalom akarásán és a pozíciók szétosztásán túl. Emellett egyedül Brüsszelnek és a külföldi divatáramlatoknak igyekeznek megfelelni. Újból feltették azt a már régen lejárt, balliberális lemezt is, hogy a nyugati fősodornak megfelelve próbálják azt a látszatot kelteni, hogy ők képviselik Magyarországot a „mucsai Fidesszel” szemben – sorolta az elemző.

Szavai szerint száznapnyi városvezetés után már kellene látni a különböző ígéreteik megvalósításához vezető ütemterveket, s meglehetősen kevés a választás után több mint három hónappal arra hivatkozni, hogy a szakértőik dolgoznak az egyes intézkedések tervezetén. – Demszkyhez hasonlóan Karácsony sem képes építkezni, ehelyett a különböző projektek rombolásából űz sportot. A balliberális vezetésre mindig is jellemző volt, hogy ellenezték azt, ami szép, gyarapodást hoz és büszkeségre ad okot. Míg az MSZP–SZDSZ-kormány lemondta a világkiállítást 1996-ban, Karácsonyék a Liget projektet igyekeznek szabotálni.

Horn Gábor: Kompromisszumok a fővárosért

– Karácsony Gergely az általam vártnál jóval sikeresebben töltötte az első száz napját főpolgármesterként, s láthatóan elég jól működik ez a meglehetősen színes és vegyes koalíció, amelyről sokan gondolták azt, hogy irányíthatatlan lesz és szétesik a konkrét ügyekben – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke. A közgazdász úgy értékelt, hogy Karácsonyék fontos szimbolikus intézkedést hoztak, egyebek mellett a klímaügyben, s idesorolta a főpolgármesternek a színházak ügyében tett kijelentéseit is.

– Karácsony megfelelt azon szavazói elvárásoknak, hogy ne az Orbán Viktor-féle háborús retorika mentén politizáljon, hanem a főváros érdekében próbáljon kompromisszumokat létrehozni – fogalmazott Horn Gábor, aki úgy vélte, hogy a kormánnyal való vitákból a főpolgármesternek sikerült elfogadható, helyénvaló kompromisszumokkal kijönnie.

Karácsonyék személyi döntéseivel kapcsolatban az elnök azt hangsúlyozta: bár néhány olyan, a 2010 előtti balliberális kormányzatban tevékenykedő személy kapott pozíciót az önkormányzati vállalatok ellenőrző testületeiben és igazgatóságaiban, akik helyett esetleg lehetett volna mást is találni, ám a szakmai múlt és a tapasztalat még Draskovics Tibor esetében is elég indok lehet az igazgatósági pozícióra. – Fontos azt is kiemelni: Karácsony Gergely teljesítette azt az ígéretét is, hogy megpályáztatja az önkormányzati vállalatok vezető pozícióit. Ami a konkrét gyakorlati intézkedéseket, fejlesztéseket illeti, száz nap meglehetősen kevés egy önkormányzat életében, hiszen jóval kisebb a mozgástere, mint egy kormányzatnak. Ezért azt is nehéz egyelőre megállapítani, hogy mennyire lesz a jelenleginél zöldebb vagy élhetőbb Budapest. Ezt akkor lehet majd világosabban látni, amikor a baloldali többségű testület megszavazza az első költségvetését – fejtette ki Horn Gábor.

-----------------------------------------------------------------

Száz kínos nap

Kissé meglepően dicsérte Medgyessy Péter egykori MSZP-SZDSZ-es miniszterelnök pár hete Karácsony Gergelyt. Olyasmit mondott, hogy a főpolgármester a várakozásoknál jobban teljesít. Meglehetősen kétes értékű elismerés ez, miután nem mondott kevesebbet a volt szocialista politikus, mint hogy még ennél is gyengébb teljesítményt nézett ki a Párbeszéd nevű heccpártocska társelnökéből. Igaza is van a valaha az SZDSZ által kigolyózott politikusnak, mert Karigeri zuglói városvezetési botladozásai, tartalmukat tekintve agresszív, a politikai ellenfelek s a vele egyet nem értők elsöprését célzó megnyilatkozásai alapján sokakat meglephet, hogy a megválasztása óta eltelt száz nap alatt még csak ennyi kárt okozott és nem többet.

A száznapos bizonyítvány tehát semmiképpen sem pozitív. De hát téved az, aki azt hiszi, hogy Karácsony a rá szavazó megtévesztett fővárosiaknak akar megfelelni. Ha így volna, nem fenyegette volna meg a főpolgármesteri hivatal dolgozóit, hogy fél év türelmi időt kapnak, utána akár repülhetnek, és nem fenyegetné Budapest lakosait hol azzal, hogy kitiltják a dízelautókat, hol azzal, hogy nem parkolhatnak ingyen a lakhelyükhöz közel. Nem halasztgatná azt az ígéretét, hogy húszezer forintos rezsitámogatást nyújt a rászorulóknak. És persze nem rugdalná ki a vezető szakembereket eszeveszett tempóban. Felvetődik a kérdés: hát nem akar nyerni öt év múlva? Meg sem próbálja a nem rá szavazók szimpátiáját elnyerni, helyette orrba rúgja még azokat is, akik rá adták a voksukat? Pedig azzal kampányolt, hogy Budapest mindenkié, és azzal hitegetett, hogy azokat is képviselni fogja, akik nem rá adták a voksukat.

Csakhogy a „Budapest mindenkié” nem a – minden szempontból – zöld politikus valódi programja. Az ő célkitűzése az, ami Gyurcsány Ferencé volt, amikor kijelentette 2006-ban: a tüntetők majd megunják és hazamennek. A SZDSZ-epigon főpolgármester sem mond mást, mint hogy akinek nem tetszik, el is mehet ebből a városból. Vagy megszoksz, vagy megszöksz! Ez a titkos szlogen. De régebbi elődök jelszavait is beépítette a mögötte álló szponzori stáb a programba. Például Kádár Jánosét, aki azt vallotta: kezdetben kell keménynek lenni, hogy később lehessen apró engedményeket tenni.

A 2018-as balos miniszterelnök-jelöltet bábként mozgató erők célja egyedül a kormány megbuktatása legkésőbb 2022-ben. Mindent ennek rendelnek alá. Avatatlan szemlélő persze azt gondolná, hogy éppen ezért kellene jól, közmegelégedésre kormányozni a fővárost. Á, dehogy! Karácsony megbízatása arra szól, hogy megszorításokat hajtson végre, a kormányzati fejlesztéseknek, főként a Liget-projektnek útját állja, lerohassza Budapestet, ám mindezért a konzervatív kormányt hibáztassa. Egy kaptafára megy az egész, ugyanaz lesz a szöveg a baloldali kezekbe került kerületekben és nagyvárosokban is: a jobboldali városvezetés tetemes adósságokat halmozott fel, s a bűnös kabinet miatt kénytelenek megszorításokat elrendelni. A főpolgármesternek az a dolga, hogy megszoktassa a rosszat az emberekkel, elhitesse, hogy ez még mindig jobb, mint ha jobboldali irányítású lenne a főváros. És ha mindez sikerül, akkor szerintük már csak egy lépés, hogy a 2022-es ország­gyűlési választásokon leváltsák a konzervatív koalíciót. Még azt sem lehet mondani, hogy ez az országos visszafoglalási terv titkos volna, hisz Karácsony maga hencegett vele. Sikerülhet ez? Ha a polgári oldalon senki sem eszi meg azt a liberális maszlagot, hogy Budapest baloldali lett nagy hirtelenjében, nemhogy az országot nem tudják visszavenni, de a mögöttünk hagyott száz kínos nap alapján még Budapestet sem.

Megyeri Dávid

magyarnemzet.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó