Terroristák támadása Röszkén
Nem migránsok özönlöttek, hanem terroristák támadtak: jól megszervezetten Röszkén - állítja a magyar hírszerzés egykori művelei igazgatója.
Utoljára frissítve: 2020. január 31. 15:37
2020. január 31. 08:49

A BV Holding Kft. munkatársai kerítést építenek a drótakadály helyett 2020. január 28-án a röszkei közúti határátkelőhely mellett, a szerb-magyar határ azon szakaszán, ahol erre korábban egy távközlési kábel miatt nem volt lehetőség. Ezen a napon hajnalban az átkelőnél több mint hatvan határsértő próbált áttörni Szerbia felől, de a rendőrök megakadályozták őket. MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Hatvan határsértő próbált áttörni a röszkei közúti átkelőnél kedd hajnalban Magyarországra, a rendőrök megakadályozták őket ebben - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Földi László titkosszolgálati szakértőnek tett föl kérdéseket a Présház.

- Földi úr, elmondhatjuk-e, hogy a röszkei migránsátámadással új kategóriába került a migránsválság?

- Ez nem migráns támadás volt, hanem terroristák támadása. Egy tervezett, irányított és kifejezetten az erőszakra építő támadás a magyarországi alkotmányos rend ellen. A helyzet véleményem szerint nem függ össze azzal a kérdéssel, hogy esetleg a migráció formája változik-e.

- "A rendőrök a környéken ellenőrzőpontokat állítottak fel, és minden járművet megállítanak. A tudósító szerint erre azért volt szükség, mert a migránsok a szélrózsa minden irányába szétfutottak" - írja az MTI. Vélhető-e, hogy bizonytalan számú köztörvényes bűnöző okoz beláthatatlan kockázatot a térség családjainak?

- A röszkei eset annak a stratégiának az egyik eleme, mely a jelenlegi magyar politikai establishment ellen folyik. A Röszkén őrjöngő tömeg természetesen nincs tisztában azzal, hogy közvetett résztvevői annak a káoszteremtő folyamatnak, amely társadalmunkat destabilizálni akarja.

- Egy politológus szerint valakik felkészítették a migránsbandát a támadásra. Kik működhetnek a háttérben, és mi a céljuk?

- Egy idő után a magyar kormány a 22-es csapdájába kerülhet, melyre már most számítanak azok az erők, amelyek egyértelműen politikai váltást szeretnének elérni hazánkban. Ha ugyanis fokozódik a feszültség a határainkon, és folytatódik az áttörési kísérlet, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, hogy a védelem fegyverhasználatra kényszerül.

- Friss hír: magyar katonai kontingens készül koszovói békefenntartásra. Eljöhet-e az idő, amikor a magyar katonákat haza kell rendelni, hogy itthon szolgáljanak az invázorok ellen?

- A csapda egyik eleme az, hogy fegyverhasználat esetében a nemzetközi világban brutálisnak fogják minősíteni a magyar intézkedést, annak minden következményével együtt. Ezzel ellentétben a másik csapdahelyzet éppen az, ha a védelem nem elég szakszerű, és a támadók áttörik a kordont, akkor meg a magyar ellenzék próbálja ezt felhasználni annak bizonyítására, hogy az Orbán-kormány tehetetlen és nem tudja megvédeni az országot. Mindebből az következik, hogy szinte lehetetlen jó választ adni egy eszkalálódott támadás esetén. A háttérből irányítók pontosan erre számítanak.

- A társadalom hogyan készülhet fel az éleződő veszélyre?

- Meggyőződésem, hogy a következő hónapokban a magyar határon sokszor alakul majd ki a röszkeihez hasonló helyzet.

​Jelzés a Délvirékről:

"Földi László véleményét az is alátámasztja, hogy a horgosiak szerint migránsok közé vegyült, magyarul beszélő valakik is vannak, akik tablett segítségével magyaráznak nekik."

Migránsok a vajdasági Horgos központjában 2020. január 28-án. Hajnalban több mint hatvan határsértő próbált áttörni a Horgos és Röszke közötti közúti átkelőnél. MTI/Molnár Edvárd

​ 
Földi László titkosszolgálati szakértő cikke a Magyar Nemzetben

A merényő jogai

Öt év négy hónap börtönbüntetésre ítéltek egy Dagesztánból származó férfit, aki 2011-ben kért és kapott Németországban menekültstátust. A bizonyított vád szerint az illető robbantásos merényletet készített elő az őt befogadó országban, azaz Németországban. No nem hirtelen felindulásból akarta elkövetni a tettet, hanem nagyon is megfontolt szándékkal. Az ügy felderítését megkönnyítette, hogy gyakorlatilag 2011 óta a hatóságok látókörében volt, mivel az első pillanattól kezdve szélsőséges iszlám nézeteket vallott, és baráti köre is egyértelműen terroristagyanús emberekből állt. Többek között azzal az Anis Amrival terveztek terrortámadást elkövetni, aki 2016 decemberében Berlinben a karácsonyi vásáron a tömegbe hajtott, emberek halálát okozva.

A dagesztáni férfi – miután barátját, Anis Amrit az olasz hatóságok lelőtték egy ellenőrzés során – elhatározta, hogy Szíriába utazik, és csatlakozik az Iszlám Állam terrorista hadsereghez. Utazását a hatóságok megakadályozták – nem kapott kiutazási engedélyt –, mely eljárás része volt annak a vélelemnek, hogy terrorcselekményt kíván elkövetni. Ezt követően a sértődött terrorista bosszúból, amiért nem utazhatott el, elhatározta, hogy Németországban követ el merényletet. Ezt sikerült megakadályozni, és elítélték, súlyosnak éppen nem nevezhető, öt év négy hónap börtönbüntetésre. Hogy hívják a célszemélyünket? Sajnos ezt nem tudhatjuk meg, hisz az illető személyiségi jogaira hivatkozva a hatóságok megtagadták nevének nyilvánosságra hozatalát.

Konklúzió: Németország még nem halott, de haldoklik, mivel jól látható módon már elveszítette józan ítélőképességét. Azon is érdemes elmélkedni, hogy mit akar szimbolizálni öt év négy hónap börtön. Hogyan viszonyul ez a meglehetősen enyhe ítélet a békés emberek elleni merénylethez, még ha az csak kísérlet is? Ráadásul a néhány éves elzárása során a börtönben lévő többi radikális muszlim elítélttel együtt tökéletesíthetik a merényletekhez szükséges ismereteiket. Mert tényszerű, hogy az európai börtönök lakóinak jelentős része éppen a rácsok mögött szövi újabb és újabb terveit arra, miként pusztíthatná el a befogadó európai országok polgárait.

Van tehát egy illető, aki Nyugat-Európába jön, pontosabban Németországba, de már megérkezésekor is radikális muszlim. Majd a befogadását követően – merthogy nem hálás a lehetőségért – azonnal azon jár az esze, hogyan gyilkolhatna meg minél több „hitetlent” – keresztény vagy zsidó embert – csak azért, mert ők saját hazájukban nem az egy igaz hitet követik, vagyis nem iszlám vallásúak. A hatóság ezzel tisztában van, de hagyják, hogy szabadon készülődjön tette elkövetésére az adott országban. Csak akkor gorombulnak be egy kicsit, amikor a dagesztáni bevándorló az Iszlám Államhoz akar csatlakozni. Megtiltják az utazását. Meglepő módon nem fogadott ügyvédet, mondván, megsértették a szabad mozgáshoz való jogát, hanem ennél egyszerűbb visszavágást tervezett: merényletet készített elő, hogy móresre tanítsa az őt korlátozókat. Megjegyzésre érdemes, hogy számtalan példa van arra is, miszerint a mindenre elszánt ügyvédek a pénz és a hírnév reményében kiharcolják a merénylő tömeggyilkosok követeléseit például az állammal szemben. Úgy tűnik, ez a fajta biznisz nem csak külföldön dívik, hiszen Magyarországon is bőven van példa arra, amikor bűnözők kártérítési pert nyernek ügyes védőügyvédek segítségével.

A témán elmélkedve elém került egy hír egy kukkolóról, aki redőnyökön lukakat fúrva meglesett vetkőző nőket, sőt egy házaspárt is. Szörnyű bűne miatt nyilván legalább tíz évet kap a társadalomra veszélyes tette méltó büntetéseként. Csak remélni lehet, hogy kiszabadulva nem válik távcsöves kukkolóvá. Sajnos a német élethelyzet nem tréfa kérdése, nem is illik cinikus megjegyzésekkel illetni, például egy kukkoló ügyéhez hasonlítani.

Ami viszont érthetetlen, hogy egy komoly biztonsági felkészültséggel rendelkező ország – amilyen a német – miért költ egy centet is potenciális terroristák folyamatos megfigyelésére, ahelyett, hogy világgá zavarná őket, ha már nem akarja – nem meri – kiiktatni ezeket a társadalomra veszélyes elemeket. Aki merényletet készít elő, tervez és a végrehajtásban is részt kíván venni, és ez bizonyítottan kitudódik, ne kerülhessen ártatlan emberek közelébe. Örökre legyen vendége a börtönnek vagy, ami még egyszerűbb, menjen vissza oda, ahonnan jött, ez esetben Dagesztánba. Hazájába visszaérkezve az ottani hatóságok pontosan tudni fogják, hogy mit kell tenni egy ilyen terroristával. Saját kérésére legalább engedték volna Szíriába utazni, ezzel is védve a német emberek biztonságát.

Nem! A német bírói testület fontosabbnak ítélte egy nem is német személyiségi jogait a német állampolgárok élethez való jogánál. Mi pedig, a terroristák célpontjai itt szerte Európában, csak a fejünket csóváljuk az egyre agyamentebb jog­gyakorlatot látva. Egy olyan kontinensen tűnt el a védelem, a tisztességes emberek iránti felelősségvállalás, ahol korábban szenzációnak minősült, ha elvétve megtörtént egy-egy terroristák által elkövetett bűncselekmény. A sóvárgás a normális világ után már nem elég, hisz az ellenünk nyíltan támadó ellenség seregének tagjai itt élnek közöttünk. Súlyos ára lesz annak, ha a civil világnak saját magát kell fizikailag is megvédenie, mert a hatóságoknak elment a józan esze. Ugyanis egy valóban demokratikus, szabad és intellektuálisan is rendben levő világban a merénylők azok, akiknek nincsenek jogai.

preshaz.eu, magyarnemzet.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó