"A Trump-terv az izraeli megszállás törvényesítése"
Az „évszázad alkuja” új államhatárokat, új feltételeket, új kompromisszumokat ajánl Izraelnek a békéért és biztonságért, a palesztinoknak pedig a saját államiságért cserébe.
2020. február 4. 13:36

A Trump-féle béketerv a palesztinok számára az önfeladást, a megszállás elfogadását, valamint a korábbi ENSZ-határozatok megszegését jelentené – mondja Elian Keswani a minap Washingtonban bejelentett közel-keleti béketervről. Az „évszázad alkuja” új államhatárokat, új feltételeket, új kompromisszumokat ajánl Izraelnek a békéért és biztonságért, a palesztinoknak pedig a saját államiságért cserébe. A Palesztin Hatóság azonban ezt a tervet egy „átverésnek”, egy izraeli-amerikai „összeesküvésnek” tartja. Interjúnk a Palesztin Állam budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével.

Miután Magyarország tavaly márciusban az Izraellel való gazdasági kapcsolatai erősítésére Tel-Aviv helyett Jeruzsálemben nyitott külgazdasági képviseletet, a ramallahi kormány határozatlan időre konzultációra hazarendelte a Palesztin Állam budapesti nagykövetét, Manuel Sarkis Hassassiant. Azóta a követség irányítását ügyvivőként Elian Keswani követtanácsos látja el. Őt kérdezte a Mandiner a Trump-féle új béketerv palesztin megítéléséről.

A palesztin vezetés azonnal elutasította a Trump-tervet. 1947-ben is így tettek az ENSZ akkori felosztási tervével, később sok palesztin ezt megbánta. Nem ugyanazt a hibát követik el?

Nem nevezném hibának az álláspontunkat. Az 1947-es 181. számú ENSZ-határozatban arról volt szó, hogy két állam alakul, Izrael és a palesztin állam. Akkor Palesztina még brit mandátum alatt állt, és nem volt egységes vezetésünk sem. 1949-ben azzal a feltétellel vették fel Izraelt az ENSZ-be, hogy elfogadja ezt a 181-es határozatot és a 194-es határozatot is, amely a palesztin menekültek hazatéréséről szól, de Izrael ezeket a határozatokat a mai napig nem ismerte el. Ehelyett újabb és újabb területeket foglalt el.

Visszatérve a jelenlegi béketervre: ennél jobb ajánlat nemigen lesz – ezt Donald Trump és Benjamin Netanjahu is elég világosan jelezte. Mire várnak?

Számunkra nem volt meglepetés ez a terv: tudtuk, hogy ez lesz, amióta Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költöztette az amerikai nagykövetséget. A béketerv szövegében is az áll, hogy Jeruzsálem – amely az 1967-es határok megsértésével megszállás alatt áll – Izrael egységes és oszthatatlan fővárosa. Ezért ez innentől kezdve nem béketerv. Amerika korábban megszakította a kapcsolatot a Palesztin Felszabadítási Szervezettel (PFSZ) is, bezárták a képviseleti irodáját Washingtonban, majd leállították az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező Hivatalának (UNRWA) a finanszírozását. Ezek az intézkedések már előjelei voltak annak, miféle béketervet ajánl majd Trump a palesztinoknak.

Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök január 28-án a Fehér Házban bejelentik az új közel-keleti béketervet

Önök a sajtóközleményükben összeesküvésnek nevezik ezt a béketervet. Mire gondolnak? Izraeli-amerikai érdekek dominálják az ajánlatot?

Igen, ez a béketerv csak Benjamin Netanjahu és Donald Trump érdekeit szolgálja, ezért nevezzük összeesküvésnek. Netanjahunak azért van szüksége erre, mert márciusban parlamenti választások lesznek Izraelben, és zajlik ellene egy büntetőeljárás, börtönbüntetés fenyegeti. Amerikában is elnökválasztás lesz, ezért Trumpnak is szüksége van az eredmények felmutatására. Még George Bush elnöksége idején, amikor Condoleezza Rice volt az amerikai és Cipi Livni az izraeli külügyminiszter, akkor is voltak különböző tervek, és amit a múlt héten Donald Trump bejelentett, az szinte ugyanaz a tervezet, amelyet mintegy tíz évvel ezelőtt már felajánlottak a palesztinoknak. 2012-ben éppen emiatt megszakadtak az izraeliekkel a tárgyalások.

Az 1967-es határokhoz való visszatérés nagyon nehéz lenne, egyrészt az izraeli telepépítések évtizedek alatt megváltoztatták a települési és határrealitásokat, másrészt Donald Trump megoldást akar, a régi ENSZ-határozatok status quóját kész felrúgni egy praktikus békeegyezség érdekében.

Ez a terv a megszállás törvényesítése. Ott van a nemzetközi jog, több száz nemzetközi határozat, amely az 1967-es határokról és a megszállásról szól. A Trump-féle béketerv számunkra az önfeladást jelentené, a megszállás elfogadását. És ezzel egyúttal megszegnénk az ENSZ-határozatokat. Az 1967 óta megszállt területek Izraelhez tartozását a nemzetközi jog nem ismeri el. A palesztin követelés mindig az volt, hogy legyen egy palesztin állam az 1967-es határok mentén – ez a palesztin minimum. Miért az? Mert ez az államterület így is csak a történelmi Palesztina 22 százaléka lenne. Ez a követelés túlzás lenne? Cserébe békét kötnénk Izraellel. Nem túlzás tehát, hanem reális dolog lenne.

Ez a mostani terv is kétállami megoldás lenne, és állítólag a jelenlegi települési realitásokat a lehető legjobban figyelembe veszi. Mik a fő érveik az ajánlott államhatárokkal szemben?

A Trump-terv jogot adna az izraelieknek, hogy a Jordán-völgyet bekebelezzék, amely Ciszjordánia területének 30 százalékát képezi. A jordániai-palesztin határ így továbbra is izraeli kézben maradna, így a palesztin állam nem lenne független, nem bírna teljes önállósággal. Ezen kívül az összes törvénytelenül épített zsidó telepet Ciszjordániában legalizálnák, elfogadnák Izrael részeként. A nemzetközi jogot azonban a terepen érvényesített törvénytelen gyakorlat nem írhatja át. Ez nem fogadható el. És az sem, hogy egy sivatagi területet ajánlanak Kelet-Jeruzsálemért cserébe.

A Gázai-övezettől délre, azzal összeköttetésben ajánlottak két zónát a Negev-sivatagban a palesztin állam részéül.

Kelet-Jeruzsálem nekünk palesztinként és muszlimként is nagyon fontos. Ez nem alku tárgya. Kelet-Jeruzsálemnek a létrejövő palesztin állam fővárosának kell lennie.

A város ügye talán a béke legneuralgikusabb vitapontja. Mahmúd Abbász elnök is azonnal leszögezte, hogy Jeruzsálem nem eladó, pedig a tervezet figyelembe veszi a palesztin követelést, palesztin főváros jöhetne létre Kelet-Jeruzsálemben (Abu Dis település al-Kudsz néven).

Ez egy átverés, ugyanis nem Kelet-Jeruzsálemre gondolnak, hanem annak a külterületeire. Abu Dis nem Kelet-Jeruzsálem, ezzel szándékosan megtévesztik a közvéleményt. Abu Dis az izraeliek által az Óvároson kívül épített biztonsági falon túl fekszik, ezt a biztonsági falat akarják kinevezni határnak. Kelet-Jeruzsálem az a városrész, amelyet 1967-ben az izraeliek elfoglaltak, de korábban palesztin terület volt, benne az Óvárossal. 2009-ben Ehud Olmerttel (akkor izraeli miniszterelnök – a szerk.) majdnem elértünk egy egyezséget, amely megosztotta volna a várost, a „területet békéért” elv alapján. A Trump-terv másik problémás pontja az al-Aksza mecsethez való (zsidók számára a Templom-hegy – a szerk.) feljutás időbeli megosztása, hogy zsidók is felmehetnének kijelölt időben a hegyre imádkozni: nincs olyan palesztin, aki ezt a felosztási tervet elfogadná. Ebben a városban palesztin szuverenitásnak kell lennie, és ezen belül lehet beszélni arról, hogy itt élhetnek zsidók, muszlimok, keresztények. Az ENSZ egyértelműen kimondta, hogy ez jelenleg egy elfoglalt terület.

Önök tehát ragaszkodnak a joghoz, de így lehet, hogy évtizedek múlva is erről a kérdésről fogunk beszélgetni. Mégis, miben reménykednek? Ha elutasítják ezt a tervet, mi jön majd ezután?

Csak békés, tárgyalásos úton lehet rendezni ezt a kérdést.

De lesz valaha olyan békeegyezmény, olyan palesztin állam, amelyet önök szeretnének?

Az oslói megállapodás kijelölte a békefolyamat útját, a végső cél a béke. Ehhez az első lépés a palesztin belső helyzet rendezése, vagyis Gáza és Ciszjordánia, illetve a Hamasz és a Fatah közötti viszony rendezése. A Trump-Netanjahu-féle bejelentés után a Hamasz és a Palesztin Hatóság azonnal kapcsolatba léptek, és megegyeztek, hogy ki kell alakítani egy közös palesztin álláspontot. Remélem, ez nemsokára megszületik.

A közleményükben az áll, hogy a Trump-terv, ez „a módszer megszünteti a konfliktusok békés úton való rendezésének a lehetőségét”, és ezzel a szélsőségeseket erősíti. Ezzel politikailag tehát a Hamasz erősödik a Fatah ellenében?

A Hamasz egy olyan párt, amely a palesztin társadalmon belül elfogadottságra tett szert. Most azt kell elérni, hogy a Hamasz álláspontja ne ütközzön a Palesztin Hatóság érdekeivel, álláspontjával. 

Van önökön egy arab nyomás is, hiszen Szaúd-Arábia és Egyiptom üdvözölte a tervezetet, és ez alapján a tárgyalások felvételére kérte önöket Izraellel.

Az Arab Liga hétvégi tanácskozásán elutasította a Trump-féle béketervet, és hasonló egyöntetű elutasító határozatot hozott hétfőn az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) is. Az arab államok a palesztin álláspontot veszik figyelembe, és olyan megoldást támogatnak csak, amelyet a palesztinok is elfogadnak. A minapi washingtoni színdarabban, a bejelentésen három arab ország nagykövete is részt vett, de a palesztinok nem adtak senkinek sem megbízást arra, hogy a nevükben bármit is mondjanak. Másrészt az, hogy egyes arab államok a terv tanulmányozására kértek bennünket, nem jelenti azt, hogy ők ezt a tervet elfogadják. Az al-Aksza mecset minden muszlimnak, egymilliárd embernek a szent helye – egyetlen arab vezető sem írna alá olyan egyezséget, amely azt tartalmazza, hogy e területről a palesztinok lemondanak.

Milyen a palesztin társadalom hangulata? A fiatal generációk nem helyeznek nyomást a palesztin vezetésre, hogy vessenek véget már ennek az évtizedeken át tartó patthelyzetnek? 50 milliárd dollár külföldi befektetés jönne, lennének munkahelyek, 5 és fél millió palesztin menekült hazatérhetne... Ha engednének, végre elkezdhetnének élni...

A palesztin társadalom elutasítja a Trump-tervet. Amiért a palesztin nép száz éve küzd, amiért vállalja a mindennapi élet nehézségeit, a kínzásokat, a bebörtönzéseket, az a szuverenitás, a saját állam megteremtésének a kiharcolása. Csak nem gondolja a világ, hogy pár milliárd dollárért lemondunk a jogainkról? Ez a terv azt kínálja, ami a jelenlegi valóság – ezen a palesztinok átlátnak, és elutasítják ezt. Ha például elfogadnánk a tervet, akkor a jövőben ugyanaz lenne a jordániai-palesztin határon, mint most: sorban állás, az izraeli katonák félreállítják azokat a palesztinokat, akik nem szimpatikusak nekik – ugyanez fog folytatódni. Vagy nézze meg, mi történt Macron francia elnökkel egy hete Jeruzsálemben, egy francia templomba akart belépni, és izraeli biztonságiak akadályozták a bejutásban. Tehát, ahogy a magyarok mondják: „a haza nem eladó”. Mi nem adjuk el, és nem adjuk fel, folytatni fogjuk az ellenállást.

A palesztin nagykövetet hazarendelték Budapestről, miután Magyarország Jeruzsálemben külgazdasági képviseletet nyitott. Ez az állapot meddig marad így?

Ameddig Magyarország vissza nem lép ettől a döntésétől. Tel-Avivban a magyar nagykövetségen eddig is működött egy külgazdasági részleg, nem láttuk értelmét, miért kellett Jeruzsálemben egy külön képviseletet nyitniuk. Ezt nem tudjuk másként értelmezni, mint egy gesztust Netanjahu felé. Magyarország mindig a klasszikus álláspontot követte, amely támogatta a kétállami megoldást, elfogadta az ENSZ határozatait. Ezzel a tavalyi lépéssel Magyarország megsértette ezeket a rendelkezéseket. Magyarországnak jó kapcsolata van Izraellel, de jó kapcsolata volt a palesztinokkal is – mi azt szerettük volna, ha megőrzi ezt a közvetítő szerepet a két fél között.

Portréfotó: MTI/Ficsor Márton

Maráczi Tamás

mandiner.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Németország félrekezelt háborúja
    Angela Merkel szavakban tagadja a háború létezését, de tetteivel támogatja annak eszkalálódását.
  • Sorosék gyengítik a forintot
    A járvány okozta pénzpiaci bizonytalanságot kihasználva Soros Györgyék kíméletlen támadásokat intéznek a forint ellen. A spekulánstól eddig sem voltak idegenek a hasonló lépések, éppen ezért számos ország haragját kivívta. A Magyar Nemzet a következő napokban bemutatja a milliárdos legismertebb ügyleteit. Sorozatunkat az angol font elleni támadásával kezdjük.
  • Szélsőségek fogságában
    A középmértéknek a védelme vált elsődlegessé, amelyet a balliberális gondolkodás nem tűr meg.
MTI Hírfelhasználó