Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát
Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a budapesti Kossuth téren szerdán. Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni.
2020. február 5. 13:07

Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában - fogalmazott Kövér László.

Hozzátette: Szabad György - a rendszerváltozás utáni első szabadon választott törvényhozás elnöke - ragaszkodását tragikusan próbára tette a 20. századi történelem, de ő nem bizonyult hűtlennek soha, nem ringatta magát illúziókba, és soha nem bocsátkozott önáltató kompromisszumokba. Életpéldájával arra tanított bennünket, hogy eszményeink alkotó hazafisággal mindig valóságteremtő erővé alakíthatók - hangoztatta Kövér László.

Hangsúlyozta: a magyar állami függetlenség és nemzeti szabadság legnagyobb 19. századi harcosának a nevét viselő téren a kossuthi eszményeket a 20. században talán a legalaposabban ismerő tudósról és politikusról elnevezett épület nyitja meg kapuit a 21. században.

"A Kossuth tér a hazának a történelem által megszentelt, jelképértékű mozaikdarabja. Minden építésnek és rombolásnak, ami ezen a téren történt, illetve történik, üzenete van a magyarság számára. Üzenet a haza előtt álló esélyekről vagy éppen a rá leselkedő veszélyekről, üzenet az adott kor nemzedékeinek hitéről, nemcsak a létező, hanem a lehetőségként élő hazában is, üzenet a nemzedékek cselekvőképességről, és az elvégzett munka értelméről" - fogalmazott.

Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula, Hültl Dezső és építésztársai hittek abban a hazában, ami lehet, hittek abban, hogy az Országház környezete is azzá tehető, ami lehetne s aminek kellene lennie, de akkor ők még csak a tervrajzaikon láthatták olyannak az Országház előtti teret, mint amilyennek mi napjainkban látjuk. A 20. század, keserves áron, de megtanította a legjobb magyarokat arra, amit gróf Klebelsberg Kuno úgy fogalmazott meg, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziók fogságában pedig nem érdemes élni - mondta a házelnök.

Úgy folytatta: Szabad György ennek az életiskolának a legjobb tanítványai közé tartozott. Hitével, tudásával és munkájával éltette az eszményeit, amelyek viszont őt is oltalmazták mindig, a legnehezebb időkben is - mutatott rá Kövér László.

Hozzáfűzte: azoknak, akik - vele együtt és az ő nyomdokain járva - hittek és hisznek a nemzeti demokrácia eszményében, erőt és bátorítást ad Szabad György és mindazok példája, teljesítménye, akik egy, az önmaga sorsa fölött uralkodni képes, szabad és független Magyarország felépítésének szándékával fogtak bele a rendszerváltoztatás történelmi vállalkozásába.

Kitért arra is: 2010 után a nemzet főterének a szoborrombolások előtti arculatát helyreállították, az építészeti tájsebeket begyógyították, és az avatandó épülettel teljes egészében megvalósították azt az építészeti elképzelést, amelyet az előttük járók megalkottak és meg akartak valósítani. A Kossuth téren nemcsak az igazságérzet, hanem a történelmi integritás követelménye is azt kívánta, hogy a 21. században megépüljön az az épület, amelynek megépítését a 20. század második felében éppen a történelem akadályozta meg - mondta a házelnök, kiemelve: a Szabad György Irodaház épülete - homlokzata által - a hagyomány és - belvilága révén - a korszerűség elegáns ötvözete.

Kövér László jelezte: a Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye.

Kovács István professzor, aki Szabad György tanítványai nevében emlékezett, kiemelte: az egykori politikus tudományos gondossággal előkészített előadásain életre kelt a kor, és annak történelemformáló emberei, Kossuth, Széchenyi, Eötvös, Deák és mindazok, akik mögöttük felsorakoztak. A történelmet nem csak tanította, alakította is. Előadásain, szemináriumain nemcsak a feltétlen szakmai igényesség követelményével szembesültek, hanem azt is megértették, mit jelent a haza iránt érzett felelősség. A jellem számára ugyanolyan fontos volt, mint a tehetség és a szorgalom - idézte fel Kovács István.

Az ünnepségen, amelyen részt vett Szabad György özvegye és lánya is, leleplezték a korábbi házelnök aulában elhelyezett bronzmellszobrát.
   

Szabad Györgyre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Szabad Györgyre, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökére emlékeztek szerda reggel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét.

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta: Szabad György, "aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé", történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett.

"A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető" - idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán vette fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.

Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban "olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának".

Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége, majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást.

Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik, Szabad György személye azonban "méltatlanul homályban maradt".

Kónya Imre volt belügyminiszter beszédet mond a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük - hangoztatta Kónya Imre, aki szerint a legfontosabb, hogy átadják Szabad György "mélyen átélt legfőbb üzenetét", a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét.

Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter egykori miniszterelnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője.  

1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989-1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó