Gyökeresen megváltoztak a farsangi hagyományok
A vízkereszttel megkezdődött a farsangi időszak, mely a hagyományok szerint a mulatságok, a pártalálás és a lakodalmak ideje. A jelmezbálok és a nagy evések manapság is bevett szokásnak számítanak, a házasságkötések azonban már korántsem az első negyedévben a leggyakoribbak.
2020. február 9. 00:02

A farsangi időszak január 6-án a vízkereszttel kezdődik, a vége pedig mindig húsvét időpontjának függvényében alakul, mely március 22. és április 25. között váltakozik. Húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni negyven napot, de úgy, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.

Idén a farsang vége február 25-re esik, így az időszak igencsak hosszúnak mondható, de még mindig elmarad az előző évitől, amikor március 5-én zárult. Hihetetlen hosszú farsang volt, mert késői napra esett a húsvét.

„A farsang egy pogány ünnep, tulajdonképpen semmi köze az egyházhoz, sőt, nagyon sokáig tiltották is – különösen a protestáns egyház –, mert az ördög ünnepének tartották. Teleki Miklós 16. századi prédikátor azt mondta: Pogányoktól reánk szálló lélekölő, testhizlaló farsang. Ennek ellenére, ha ma megnézzük, nincs olyan egyház vagy gyülekezet, amelyik ne rendezne farsangi összejövetelt” – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Hozzátette a farsangi szokások a magyar hagyományban a nemesség körében olasz – a királyi udvarba Itáliából hoztak álarcokat, jelmezeket –, a polgárok körében német eredetűek voltak.

A pártalálás, a lakodalmak ideje

„A mindenkori fiatalok számára jelentette a legtöbbet a farsang, mert ilyenkor volt lehetőségük az ismerkedésre” – emelte ki Tátrai Zsuzsanna.

A házasságkötések ideje is ekkor jött el. A magyar néphagyományban – a keresztény egyházhoz viszonyítva – tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt, míg nyáron egyszerűen azért nem esküdtek az emberek, mert dolgoztak, és ezért nem volt rá módjuk.

„A lakodalmak ideje volt az úgynevezett nagy farsang – az az időszak, amiben most is vagyunk – a húsvét, pünkösd utáni »zöld farsang«, valamint ősszel az úgynevezett kis farsang, mely Szent Mihály napjától (szeptember 23.) Katalin napig (november 25.) tart” – mondta a néprajzkutató.

Házasságkötések a számok tükrében

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első negyedévében – melybe a nagy farsang esik – országosan 6133 házasságkötés történt, míg a teljes évben 50 828 pár kelt egybe, ami azt jelenti, hogy csupán a frigyek 12,07 százaléka köttetik meg a hagyományos pártalálási időszakban, farsang időszakában.

A tavalyi év január elejétől március végéig terjedő időszakában 6101 pár esküdött örök hűséget. A 2019-es év utolsó három hónapjáról még nincsenek adatok, azonban az első három negyedévben házasodó 52 079 párnak köszönhetően három dolgot már most biztosan ki lehet jelenteni. Az első – amit már korábban is megállapítottak –, hogy jelentősen nőtt a házasságkötések száma, mely már szeptember végén meghaladta a 2018-as adatokat. A második, hogy a január–márciusi időszak százalékos aránya – mely jelenleg az I-III. negyedéves adatokhoz viszonyítva 11,71 százalék – az éves adataihoz képest drasztikusan csökkenni fog.

A harmadik és egyben legfontosabb tény, hogy az utóbbi két évben az első negyedév volt a legkevésbé kedvelt időszak a házasodni vágyók körében, míg a legnépszerűbb, nem meglepő módon, a júliustól szeptember végéig terjedő ciklus volt.

Régen már 18 évesen vénlányoknak bélyegezték a hajadonokat

Régebben fontos volt a pártalálás, mivel rendkívül fiatalon, 18 évesen vénylánynak bélyegezték azokat a hajadonokat, akiknek nem kötötték még be a fejét.

„A vénlánycsókolás főleg a legények szórakozása volt. A 18 évesnél idősebb hölgyeket, akik az adott időszakban a farsang farkát lezáró húshagyókeddig nem mentek még férjhez, már vénlánynak tartották és a falut körbejárva különböző mondókákkal cukkolták őket” – fogalmazott a néprajzkutató.

Pedig volt honnan válogatnia a lányoknak, hiszen a faluban évről évre új férfiak „születtek”. Ilyenkor volt ugyanis a legényavatás ideje is.

„Megkeresztelték a legényeket, ami azt jelentette, hogy a kocsmában leöntötték őket pálinkával vagy borral, és azt mondták nekik, hogy onnantól kezdve mehetnek táncmulatságokba, valamint udvarolhatnak a lányoknak” – mondta Tátrai Zsuzsanna.

A néprajzkutató hozzátette, a falu népe akkor sem ijedt meg, ha épp nem volt esküvő a farsangi időszakban, ilyenkor sajátot csaptak, melyet pont úgy élveztek, mintha igazi lett volna.

„Mindenképpen kellett lakodalom, ha nem volt, akkor állakodalmakat rendeztek. Most is vannak a Dunántúlon, Vas megyében olyan helységek, ahol rönkhúzást rendeznek. Ilyenkor kivágnak egy nagyobb fát és a farönköt az utcán végiggörgetve, a faluból kiválasztott leányok, illetve legények férjnek és feleségnek öltözve vonulnak végig az utcán. Még álpap is kíséri őket, miközben a falu többi tagja alkotja a násznépet” – tette hozzá.

Élő farsangi népszokás Magyarország nyugati részén a pogány eredetű, mulatságos rönkhúzás (Fotó: MTI/Czika László)

A farsang farkával a bálok és a nagy lakomák is megérkeztek

A farsangi időszak alatt tartották a lakodalmakat, de akármilyen sokáig is húzódott, a szokások, a hagyományok szerint a jelmezes felvonulásokat és bálokat az utolsó három napban – farsangvasárnap, farsanghétfőn, valamint húshagyókedden – rendezték.

Tátrai Zsuzsanna kiemelte: A magyar hagyományban nem voltak kivételesen megformált maszkok. Sokan csak egész egyszerűen korommal vagy mézzel kenték be az arcukat és tollat fújtak rá, míg mások papír-, illetve bőrálarcokat készítettek a bálokra. Mindenféle jelmezeket készítettek, a medve-, a gólya- és a kecskemaszkok voltak a legjellegzetesebbek.

A bálokat és mulatságokat a húshagyókedd zárta. „Az előtte való héten elkezdték megfőzni az ételeket, és zsíros csütörtöknek nevezték azt a napot, amikor már megkóstolhatták a farsangi fánkot vagy a kocsonyát. A lényeg az volt, hogy minél zsírosabb, minél tartalmasabb ételek kerüljenek az asztalra” – mondta a néprajzkutató.

Amikor húshagyókeddel véget ér a farsang, egy kis kitérővel megkezdődhet a nagyböjt időszaka. Tátrai Zsuzsanna elmondása szerint a hamvazószerdát követően a csonkacsütörtök jött, melyet kihasználva az éttermek manapság torkos csütörtököt tartanak. Ez a nap akkoriban másról szólt. Húshagyókedden semmilyen ételt nem hagytak kárba veszni, a maradékot – a nagyböjtöt felfüggesztve – csütörtökön fogyasztották el.

hirado.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Orbán Viktor: Meghosszabbítjuk a kijárási korlátozást
    A miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében korábban március 28-ai hatállyal rendelt el kijárási korlátozást, április 11-ig. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videójában bejelentette, hogy ezt a korlátozást meghosszabbítják határozatlan ideig, de hetente döntenek ennek a felülvizsgálatáról.
  • Püspöki üzenetek nagycsütörtökre
    Több magyarországi főpásztor is úgy határozott, hogy külön, nagycsütörtökre szóló üzenettel is segíti egyházmegyéje híveit, hogy a szent három napban annak ellenére jól fel tudjanak készülni a húsvét ünnepére, hogy a plébánia közösségében nem, kizárólag a saját szűk családjuk körében tehetik ezt.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó