A kormányzat már ledolgozta a rendszerváltozás egyik hátrányát
Újabb érdemi, sok tíz milliárdos adócsökkentés jöhet, ezúttal a helyi iparűzési adónál – legalábbis, ha a kormány megfogadja gazdasági tanácsadó testületének javaslatát. – Az adón mindenképpen mérsékelni kell, ez nélkülözhetetlen a versenyképesség növeléséhez – mondta a Magyar Nemzetnek az elképzelésekről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László hozzátette: az iparűzési adó rendszere nemcsak torz, de igazságtalan is. A helyi adó témájáról minden bizonnyal hall még a közvélemény, egyes ellenzéki szereplők ugyanis máris a települések ellehetetlenítését emlegetik.
2020. február 12. 11:47

Rövid idő alatt politikai színezetet kapott az az első ránézésre szakmainak tűnő és a leginkább az elején tartó vita, amely a helyi iparűzési adó esetleges átalakítása körül alakult ki. A múlt hét elején a kormány egyik tanácsadó testülete, a Nemzeti Versenyképességi Tanács azt javasolta, hogy a kabinet módosítsa az adó rendelkezéseit.

A hét végén az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármesterei ugyanakkor tanácskozást tartottak, s egyebek mellett arra intették a kormányzatot, hogy az iparűzési adó tervezett változtatásával ne lehetetlenítse el a helyhatóságok működését.

Ilyen előzmények után arra kértük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, világítsa meg az adónem körüli vállalkozói véleményeket, tapasztalatokat, fenntartásokat. – Az iparűzési adó bonyolult rendszere egyenlőtlen viszonyokat teremt – kezdte Parragh László, aki egyébként a versenyképességi tanácsnak is tagja. – Komplikált az adó adminisztrációja, miközben annak mértéke településenként eltérő, de maximum két százalék lehet.

– Emellett – folytatta – az iparűzési adó igazságtalan is, mert a tehertípus tulajdonképpen azokat a településeket juttatja adott esetben vaskos bevételhez, amelyek elhelyezkedésük, történelmük vagy más ok miatt vonzóak érdemi vállalkozásoknak. Vagyis tulajdonképpen arról van szó, hogy ha egy helység szerencsés, bővelkedhet iparűzésiadó-bevételben, ha nem, akkor egy fillért sem lát ilyen címen.

– A lényeg ugyanakkor az – szögezte le Parragh László –, hogy az adó vállalkozásokat terhelő mértékét mindenképpen csökkenteni kell, egy ilyen lépés ugyanis érdemben hozzájárulhatna az egyes gazdasági szereplők és az egész nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez.

Még kifizetődőbb lenne a hatékony munka. Tízmilliárdokat hagynának a hazai vállalkozásoknál a tervbe vett módosítások Fotó: Éberling András

– A rendszerváltozás után létrejött adórendszer legfontosabb jellemzője az volt, hogy nagyobb terhelést írt elő, mint amekkorát a többi visegrádi ország meghatározott. Az utóbbi évek hazai adócsökkentései ezt a hátrányt lényegében eltüntették. Az adóreformot szükséges megőrizni, mi több, ki kell szélesíteni – vélekedett a kamarai elnök, aki egyetért az iparűzési adó szabályainak felülvizsgálatával.

A versenyképességi tanács több javaslatot vetett fel. Lapunk úgy tudja, a változtatások elfogadása esetén nemcsak egyszerűbbé válna a helyi iparűzési adó, de jelentős adócsökkentéssel is számolhatnának az érintettek. Információnk szerint az értékcsökkenési leírás és a kutatás-fejlesztésre fordított költségek ötszörösének levonhatósága együttesen több tíz milliárd forintos megtakarítást jelentene a vállalkozásoknak.

Az adófeltöltési kötelezettség 2021-től szűnhetne meg, a változtatás révén a gazdasági szereplők öt hónappal tovább gazdálkodhatnának nagyjából 120-130 milliárd forinttal. Az érintettek ugyanis 2021-től nem december 20-án, hanem öt hónappal később, májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben fizethetnék meg teljes adójukat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a helyi iparűzési adó meglehetősen jelentős közteher. Az elmúlt esztendőben nagyjából 830 milliárd forintot fizettek be a vállalkozások az önkormányzatok számláira.

Javaslatok pontról pontra

A helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását kezdeményezte a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynál a múlt héten. A javaslatban – a távirati iroda tudósítása szerint – szerepel az értékcsökkenési leírás, a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírhatóvá tétele és hogy az iparűzési adónál is szűnjön meg az adófeltöltési kötelezettség. Jelenleg az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a javaslat szerint a jövőben lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból. A változtatás mintegy 850 ezer vállalkozást érintene, s hatásosan segíthetné a beruházások bővülését. A kutatás-fejlesztési költségeknél ötszörösére emelnék a jelenlegi kedvezményt – nagyjából 1800 olyan vállalkozás van, amely ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni. A december 20-i adófeltöltési kötelezettség a társasági adónál már megszűnt, ugyanezt indítványozza a tanács az iparűzési adónál is. Ez javíthatna a vállalkozások likviditási helyzetén.

Cseh Katalinnal egyeztettek

Az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármesterei múlt szombaton Dunaújvárosban találkoztak. Az érintettek a távirati irodához eljuttatott közleményük szerint felszólították a kormányzatot, hogy támogassa a következő uniós költségvetési időszakban a közvetlen brüsszeli források pályázhatóságának bővítését, a kormányzati elosztású források döntő részét pedig az önkormányzatokkal együttműködve, regionális programok keretében, arányosan használja fel. Azt is sürgették, hogy az iparűzési adó tervezett változtatásával ne lehetetlenítsék el az önkormányzatok működését. A közlés kitért arra is, hogy a megyei jogú városok ellenzéki polgármesterei egyeztettek Cseh Katalinnal, a Momentum európai parlamenti (EP) képviselőjével, az Újítsuk meg Európát frakciójának alelnökével. Az EP-képviselő előadásában beszámolt a jelenlévőknek a 2021–2027 közötti költségvetési időszak előkészítéséről és a közvetlen uniós pályázatok lehetőségéről.

magyarnemzet.hu
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • II. menet – Szakács és Ungváry visszatért a szorítóba
    Akiket idéznek és akiket nem. Valóban minden az idézettségen múlik?
  • Működött a Fidesz ultimátuma Lánchíd-ügyben
    Karácsony Gergely bejelentette: akár napokon belül elkezdődhet a Lánchíd felújításához szükséges tenderek kiírása. A baloldali főpolgármester ATV-ben tett nyilatkozata azután került adásba, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett: a kormánypártok arra kérik a kormányt, vegye kézbe a Lánchíd felújítását, ha rövid időn belül nem lép a főváros.
  • A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
    A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
MTI Hírfelhasználó