Hoffmann Rózsa: A régi támadás folyik a NAT ellen
A korábbi államtitkár szerint a módosítással további olyan szerzők – köztük Wass Albert és Nyirő József – kerülnek a kötelező tananyagba, akiknek az életműve alkalmas a hazafias nevelésre.
2020. február 14. 11:03

Az elmúlt hét év során is nemzeti elkötelezettségű volt a Nemzeti alaptanterv (NAT), amelynek idei módosításával további olyan szerzők – köztük Wass Albert és Nyirő József – kerülnek a kötelező tananyagba, akiknek az életműve alkalmas a hazafias nevelésre Hoffmann Rózsa, az Emmi korábbi államtitkára szerint. Kálomista Gábor filmproducer úgy vélte, a NAT politikai támadások színtere lett.

– Értelmes párbeszédet érdemelnének a köznevelés fontos kérdései, ám a Nemzeti alaptanterv legújabb módosítását kísérő heves támadások méltatlanok, mert szinte teljes mértékben mellőzik a pedagógiai alapvetések véleményezését. Emellett a kritikusok azonnal gyűlöletkeltő jelzőkkel, címkékkel látták el az alaptanterv nekik nem tetsző szerzőit – jelentette ki lapunknak Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős korábbi államtitkára.

– Sajnos nem új keletű jelenséggel állunk szemben. Megéltük ugyanezt a 2012-es NAT kiadása körül is. A kritikusok most úgy tesznek, mintha az elmúlt hét évben nem nemzeti elkötelezettségű alaptanterv vonatkozott volna a magyar köznevelésre. Ám a korábbi dokumentumban is szerepelt például a most ismét össztűz alá vett Wass Albert, a magyar irodalom sokáig háttérbe szorított, letagadott óriá­sa, akinek regényei magukkal ragadják az olvasót, megismertetvén velük Erdély múltját, a havasokban élő magyar, román és más nemzetiségű szegény emberek sorsát, történelmét, szenvedéseit, szokásait, hiedelmeit – fejtette ki Hoffmann Rózsa, hozzátéve: mindezt költői nyelven, a táj láttatásával, az érzelmek átélésének esélyét kínálva teszik Wass művei.

Elegendő például – folytatta a szakember – csak A funtineli boszorkány című trilógiájára utalni, amelynek a története nagyon sok olvasónak vált alapélménnyé. A NAT-ban kötelező olvasmányként szereplő Adjátok vissza a hegyeimet! pedig a tragikus magyar sors, az erdélyiek igazságtalan szenvedéseinek katarzist kiváltó mementója, amellyel minden magyar embernek végre, Trianon után száz évvel szembesülnie kell. Nyirő József pedig más művei között az Uz Bencéjével a magyarság és a székelység önazonosságát próbálta életben tartani.

Az Adjátok vissza a hegyeimet! az ifjúság számára is érzékletessé teszi Trianon tragédiáját Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Mindkét alkotó a magyar irodalom szerves része, kizárni és mellőzni őket helytelen volna – sorolta az oktatási szakember, hangsúlyozva: mindazok, akik ezeket az írókat nemkívánatos szerzőknek tekintik, nem a szépirodalmi értéküket veszik alapul.

– Holott már az MTA korábbi állásfoglalása is szétválasztotta egymástól az írók és költők esztétikai és politikai megítélését, mondván: az iskolai tanítás során az előbbinek kell megjelennie – húzta alá Hoffmann Rózsa.

Kálomista Gábor filmproducer a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Nyirőt és Wasst korszakunk kiemelkedő íróinak nevezte.

– Az új NAT ellen megjelenő írásokban azonban kevés irodalmi munkásságot vélek felfedezni. Ezek a megnyilvánulások valójában a dühöt tükrözik, amiért nem csak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek, sőt a kormányzat azokat is belevette, akiket ők cenzúráztak évtizedeken keresztül. Az alaptanterv így olyan politikai támadások színtere lett, amelyek nem foglalkoznak az említett szerzők munkásságában rejlő gondolatokkal – fogalmazott Kálomista Gábor. Hozzátette: nehezen lehet elképzelni demokratikusabb folyamatot annál, mint hogy a tanárokat és a diákokat is bevonták annak eldöntésébe, mit érdemes tanítani a NAT-ban.

Mint korábban megírtuk: a szep­temberben az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben életbe lépő módosított NAT célja a hazafias nevelés, amelynek keretében erősítik a fiatalok nemzeti identitását, bemutatják a nemzeti kultúrát, a keresztény kulturális értékeket, a nemzeti hagyományokat, a magyar művészetet, segítik a közös európai magyar alapműveltség kialakítását.

A legszínvonalasabb szerzők szerepelnek az új NAT-ban

A Wass Alberthez és Nyirő Józsefhez hasonló írók életművének oktatását hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója szerint a Nemzeti alaptantervben megjelenő szerzők a nemzeti öntudatra és büszkeségre, valamint a tenni akarásra mutatnak irodalmi példákat a felnövekvő generációknak. Szalay Károly író úgy látja, a Kárpát-medencei magyar művészek legjobbjai szerepelnek az új alaptantervben.

– Világosan kell látni, hogy kiket akarunk nevelni, milyenné akarjuk formálni a felnövő generációk magyarjait. Ha magukat büszkén magyarnak valló szabad embereket szeretnénk, akik a szülőföldjükért tenni akarnak, valamint akik ismerik a történelmüket, szeretik a nemzeti hőseiket és büszkék azokra, akkor a Wass Alberthez és a Nyirő Józsefhez hasonló írókra nagy szükség van a kötelező tananyagban – jelentette ki lapunknak tegnap Vidnyánszky Attila.

A Nemzeti Színház igazgatója szerint a két említett író életművének oktatása megkerülhetetlen abban is, hogy fel tudjuk dolgozni a legnagyobb nemzeti tragédiánkat, Trianont. – Nyirőt és Wasst olvasva hitforrásként is megélhető a trianoni katasztrófa, a műveikből az sugárzik, hogy van jövőnk, az Úristen tervez velünk – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: a nemzeti kormányzat elképzelésével szemben álló alternatíva a liberálisoké, akik kisszerű, állandó bűntudatérzettől megnyomorított, folyamatosan igazodni, alárendelődni vágyó magyarokat szeretnének látni az országban.

– A kommunista téboly utóhatása, hogy kritizálják Wass és Nyirő bevételét. A Nemzeti alaptantervbe a Kárpát-medence nagy magyar szerzőit, a magyar irodalom és kultúra színe-virágát vették bele. A két említett író mellett a tananyagban ott van József Attila, a proletár költő, de megtalálható cigány szerző is vagy Herczeg Ferenc, a svábból lett magyar hazafi, aki a trianoni békediktátum ellen a nemzetközi irodalmi színtéren harcolt, 1944-ben pedig zsidókat mentett – közölte Szalay Károly író. Szavai szerint Herczeg Kék rókáját például még a Szovjetunióban is 40 évig játszották, csak itthon értelmezték eltorzítva az életművét – Nyirőé­hez hasonlóan – egyes liberális körök.

Nagyobb teret kapnak a nemzeti érzelmű írók a tananyagban Fotó: Havran Zoltán

Medvigy Endre, a Nyirő József munkásságát kutató irodalomtörténész lapunknak elmondta: Nyirő Tamási Áronnal együtt a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom meghatározó személyisége volt. Magyarországon az erdélyi irodalmat gyakorlatilag rajtuk keresztül ismerhette meg a magyarság az említett időszakban.
Korábban Dörner György, az Újszínház igazgatója lapunknak nyilatkozva örvendetes dolognak nevezte, hogy eljött az az időszak, amikor a Nyirőhöz és Wasshoz hasonló alkotók is a kötelező tananyag részévé váltak.

magyarnemzet.hu
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
    A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
  • Fontos adóügyi könnyítésekről döntött az Országgyűlés
    Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását.
  • Kocsis Máté: „Nagy svindler” Gyurcsány Ferenc
    Nagy svindlernek nevezte Gyurcsány Ferencet a Fidesz frakcióvezetője, miután a DK elnökéről kiderült, hogy tőle függésben levő fiatalokkal akarta saját népszerűségét bizonyítani. Kocsis Máté már korábban is arra figyelmeztette az ifjú korosztályt, hogy keressenek rá, és meglátják, ki is az igazi Gyurcsány Ferenc. „Jó nektek, hogy titeket már nem vernek agyon, ha tüntetni mentek” – írta a kormánypárti politikus.
MTI Hírfelhasználó