Hoffmann Rózsa: A régi támadás folyik a NAT ellen
A korábbi államtitkár szerint a módosítással további olyan szerzők – köztük Wass Albert és Nyirő József – kerülnek a kötelező tananyagba, akiknek az életműve alkalmas a hazafias nevelésre.
2020. február 14. 11:03

Az elmúlt hét év során is nemzeti elkötelezettségű volt a Nemzeti alaptanterv (NAT), amelynek idei módosításával további olyan szerzők – köztük Wass Albert és Nyirő József – kerülnek a kötelező tananyagba, akiknek az életműve alkalmas a hazafias nevelésre Hoffmann Rózsa, az Emmi korábbi államtitkára szerint. Kálomista Gábor filmproducer úgy vélte, a NAT politikai támadások színtere lett.

– Értelmes párbeszédet érdemelnének a köznevelés fontos kérdései, ám a Nemzeti alaptanterv legújabb módosítását kísérő heves támadások méltatlanok, mert szinte teljes mértékben mellőzik a pedagógiai alapvetések véleményezését. Emellett a kritikusok azonnal gyűlöletkeltő jelzőkkel, címkékkel látták el az alaptanterv nekik nem tetsző szerzőit – jelentette ki lapunknak Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős korábbi államtitkára.

– Sajnos nem új keletű jelenséggel állunk szemben. Megéltük ugyanezt a 2012-es NAT kiadása körül is. A kritikusok most úgy tesznek, mintha az elmúlt hét évben nem nemzeti elkötelezettségű alaptanterv vonatkozott volna a magyar köznevelésre. Ám a korábbi dokumentumban is szerepelt például a most ismét össztűz alá vett Wass Albert, a magyar irodalom sokáig háttérbe szorított, letagadott óriá­sa, akinek regényei magukkal ragadják az olvasót, megismertetvén velük Erdély múltját, a havasokban élő magyar, román és más nemzetiségű szegény emberek sorsát, történelmét, szenvedéseit, szokásait, hiedelmeit – fejtette ki Hoffmann Rózsa, hozzátéve: mindezt költői nyelven, a táj láttatásával, az érzelmek átélésének esélyét kínálva teszik Wass művei.

Elegendő például – folytatta a szakember – csak A funtineli boszorkány című trilógiájára utalni, amelynek a története nagyon sok olvasónak vált alapélménnyé. A NAT-ban kötelező olvasmányként szereplő Adjátok vissza a hegyeimet! pedig a tragikus magyar sors, az erdélyiek igazságtalan szenvedéseinek katarzist kiváltó mementója, amellyel minden magyar embernek végre, Trianon után száz évvel szembesülnie kell. Nyirő József pedig más művei között az Uz Bencéjével a magyarság és a székelység önazonosságát próbálta életben tartani.

Az Adjátok vissza a hegyeimet! az ifjúság számára is érzékletessé teszi Trianon tragédiáját Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Mindkét alkotó a magyar irodalom szerves része, kizárni és mellőzni őket helytelen volna – sorolta az oktatási szakember, hangsúlyozva: mindazok, akik ezeket az írókat nemkívánatos szerzőknek tekintik, nem a szépirodalmi értéküket veszik alapul.

– Holott már az MTA korábbi állásfoglalása is szétválasztotta egymástól az írók és költők esztétikai és politikai megítélését, mondván: az iskolai tanítás során az előbbinek kell megjelennie – húzta alá Hoffmann Rózsa.

Kálomista Gábor filmproducer a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Nyirőt és Wasst korszakunk kiemelkedő íróinak nevezte.

– Az új NAT ellen megjelenő írásokban azonban kevés irodalmi munkásságot vélek felfedezni. Ezek a megnyilvánulások valójában a dühöt tükrözik, amiért nem csak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek, sőt a kormányzat azokat is belevette, akiket ők cenzúráztak évtizedeken keresztül. Az alaptanterv így olyan politikai támadások színtere lett, amelyek nem foglalkoznak az említett szerzők munkásságában rejlő gondolatokkal – fogalmazott Kálomista Gábor. Hozzátette: nehezen lehet elképzelni demokratikusabb folyamatot annál, mint hogy a tanárokat és a diákokat is bevonták annak eldöntésébe, mit érdemes tanítani a NAT-ban.

Mint korábban megírtuk: a szep­temberben az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben életbe lépő módosított NAT célja a hazafias nevelés, amelynek keretében erősítik a fiatalok nemzeti identitását, bemutatják a nemzeti kultúrát, a keresztény kulturális értékeket, a nemzeti hagyományokat, a magyar művészetet, segítik a közös európai magyar alapműveltség kialakítását.

A legszínvonalasabb szerzők szerepelnek az új NAT-ban

A Wass Alberthez és Nyirő Józsefhez hasonló írók életművének oktatását hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója szerint a Nemzeti alaptantervben megjelenő szerzők a nemzeti öntudatra és büszkeségre, valamint a tenni akarásra mutatnak irodalmi példákat a felnövekvő generációknak. Szalay Károly író úgy látja, a Kárpát-medencei magyar művészek legjobbjai szerepelnek az új alaptantervben.

– Világosan kell látni, hogy kiket akarunk nevelni, milyenné akarjuk formálni a felnövő generációk magyarjait. Ha magukat büszkén magyarnak valló szabad embereket szeretnénk, akik a szülőföldjükért tenni akarnak, valamint akik ismerik a történelmüket, szeretik a nemzeti hőseiket és büszkék azokra, akkor a Wass Alberthez és a Nyirő Józsefhez hasonló írókra nagy szükség van a kötelező tananyagban – jelentette ki lapunknak tegnap Vidnyánszky Attila.

A Nemzeti Színház igazgatója szerint a két említett író életművének oktatása megkerülhetetlen abban is, hogy fel tudjuk dolgozni a legnagyobb nemzeti tragédiánkat, Trianont. – Nyirőt és Wasst olvasva hitforrásként is megélhető a trianoni katasztrófa, a műveikből az sugárzik, hogy van jövőnk, az Úristen tervez velünk – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: a nemzeti kormányzat elképzelésével szemben álló alternatíva a liberálisoké, akik kisszerű, állandó bűntudatérzettől megnyomorított, folyamatosan igazodni, alárendelődni vágyó magyarokat szeretnének látni az országban.

– A kommunista téboly utóhatása, hogy kritizálják Wass és Nyirő bevételét. A Nemzeti alaptantervbe a Kárpát-medence nagy magyar szerzőit, a magyar irodalom és kultúra színe-virágát vették bele. A két említett író mellett a tananyagban ott van József Attila, a proletár költő, de megtalálható cigány szerző is vagy Herczeg Ferenc, a svábból lett magyar hazafi, aki a trianoni békediktátum ellen a nemzetközi irodalmi színtéren harcolt, 1944-ben pedig zsidókat mentett – közölte Szalay Károly író. Szavai szerint Herczeg Kék rókáját például még a Szovjetunióban is 40 évig játszották, csak itthon értelmezték eltorzítva az életművét – Nyirőé­hez hasonlóan – egyes liberális körök.

Nagyobb teret kapnak a nemzeti érzelmű írók a tananyagban Fotó: Havran Zoltán

Medvigy Endre, a Nyirő József munkásságát kutató irodalomtörténész lapunknak elmondta: Nyirő Tamási Áronnal együtt a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom meghatározó személyisége volt. Magyarországon az erdélyi irodalmat gyakorlatilag rajtuk keresztül ismerhette meg a magyarság az említett időszakban.
Korábban Dörner György, az Újszínház igazgatója lapunknak nyilatkozva örvendetes dolognak nevezte, hogy eljött az az időszak, amikor a Nyirőhöz és Wasshoz hasonló alkotók is a kötelező tananyag részévé váltak.

magyarnemzet.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó