Áder János magyarországi látogatásra hívta meg Ferenc pápát
Magyarországi látogatásra hívta Ferenc pápát a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Áder János köztársasági elnök pénteken. Az államfőt négyszemközti audiencián fogadta a Szentatya a Vatikánban.
2020. február 14. 15:37

Áder János a közmédiának nyilatkozva elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson.

Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II. János Pál pápa látogatta meg hazánkat 1996-ban. Áder János kiemelte a találkozón, hogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása rendkívül sikeres volt a hívek körében, és biztos, hogy hasonló szeretettel fogadnák a magyarországi hívek is.

Áder János rámutatott: az eucharisztikus kongresszus eddig ismert programja nagyon sok izgalmas találkozásra, Magyarország arcának sokrétű bemutatására ad alkalmat, nemcsak hitéleti, liturgikus, hanem kulturális téren is. A köztársasági elnök elmondta: megmutatta a Szentatyának a tervezett programot, aki - közlése szerint - nagy érdeklődéssel tanulmányozta azt.

Áder János köztársasági elnököt négyszemközti audiencián fogadja Ferenc pápa magánkönyvtárában a Vatikánban 2020. február 14-én. Jobbról Herczegh Anita, Áder János felesége. MTI/Kovács Tamás

A találkozón Ferenc pápa jelezte, nagyon szívesen eljönne. "Ezt százszázalékos elköteleződésnek nem lehet tekinteni, de több volt ez, mint egyszerű udvarias nyilatkozat a felkérésről" - mondta Áder János. A köztársasági elnök megerősítette a meghívást Pietro Parolin szentszéki államtitkárnál történt megbeszélésén is. A bíboros a találkozó úgy fogalmazott, hogy nagy megtiszteltetés lenne számára, ha elkísérhetné a Szentatyát budapesti útjára - mondta az államfő, aki szerint ez nem alap nélkül tölthet el bizakodással.

Áder János köztársasági elnök és Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár kezet fog megbeszélésükön az Apostoli Palotában, a Vatikánban 2020. február 14-én. MTI/Kovács Tamás

Az államfő beszámolt arról is, hogy hangsúlyosan szerepelt a pápai audiencián a néhány nappal ezelőtt kiadott pápai buzdítás, ami Amazóniáról szól, és a közös felelősségünket emeli ki a teremtett világ iránt, különös tekintettel a vízkészletek megőrzésére és a természetes vizek megóvására. Egyetértettek abban, hogy a 20. század az olaj évszáda volt, a 21. század pedig már most a víz évszázada, és még inkább az lesz. Ennek értelmében az egyik legnagyobb kihívás az emberiség, és minden egyes ország számára, hogyan tud megfelelő mennyiségű és jó minőségű vízről gondoskodni az ott élők számára - mutatott rá a köztársasági elnök.

Áder János beszámolt arról is, Magyarország mit tett annak érdekében, hogy ne csak beszéljenek erről a kérdésről, hanem konkrét megoldási javaslatok szülessenek. Szólt az eddig megrendezett víz világtalálkozókról, az ezeken felvázolt elképzelésekről, javaslatokról, amelyekkel nem csupán a Magyarországon élőknek, hanem a környező országok számára is tudnak megoldást - ha nem is teljes körűen - kínálni.

Áder János tájékoztatást adott a Szentatyának az üldözött keresztények megsegítését célzó Hungary Helps programról.

Kérdésre a magyar államfő úgy értékelt, hogy vita, nézetkülönbség, megoldásra váró feladat nincs Magyarország és a Szentszék között, közös gondolkodásra igényt tartó témák vannak, ezeket is áttekintették a beszélgetésen, amely reményei szerint Magyarországon folytatódik majd.

A  köztársasági elnök péntek délutáni hivatalos programja során tárgyalást folytat Sergio Mattarella olasz államfővel.

Áder János magánlátogatást tett a lateráni bazilikában

A magyar köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Rómába; útjára elkísérte felesége, Herczegh Anita. Hivatalos római és szentszéki programjai előtt az államfő február 13-án délelőtt magánlátogatást tett a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban, ahol megtekintette a II. Szilveszter pápa tiszteletére készített domborművet is, mely a Szent Korona küldésének állít emléket.

Áder János és felesége a szentszéki és az olaszországi magyar nagykövetek kíséretében tekintették meg a Lateráni Keresztelő Szent János-bazilikát, a székesegyház vikárius főpapjának vezetésével.

Az elnöki látogatásra hármas évforduló ad alkalmat: a Szentszék és Magyarország hivatalos kapcsolatfelvétele száz évvel ezelőtt, 1920-ban történt; 1945-ben megszakadt a diplomáciai kapcsolat a két fél között. A kapcsolatok újrafelvételére harminc évvel ezelőttig, 1990-ig kellett várni.

A Szent István-i magyar állam és a pápaság kapcsolata valójában több mint ezer évre tekint vissza. Államalapító királyunk II. Szilveszter pápától kérte és kapta meg koronáját, mely később a nemzet kontinuitásának jelképévé vált.

E sorsdöntő epizódnak – mellyel Szent István király bekapcsolta a magyarokat a nyugati kereszténység véráramába – állít emléket a lateráni bazilika egyik domborműve. 1909-ben Damkó József készítette a kenotáfiumot a Szent Korona küldéséről.

Áder János és felesége megtekintették a Szent Péter és Pál koronaereklyéit tartalmazó nagy, gótikus tabernákulumot, valamint a szentély apszismozaikjait és az előtte emelkedő pápai trónt – lévén a lateráni bazilika Róma püspökének címtemploma, a Legszentebb Megváltó és Keresztelő Szent János, valamint János evangélista főszékesegyháza; minden templom anyja és feje, az ökumenikus anyaegyház cím birtokosa.

A magyar elnöki küldöttséget a kolostorkertben és a templomi kincstárban is körbevezették, ahol további ereklyéket, kegytárgyakat, történelmi emlékeket tekintettek meg.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Áder János Rómában találkozott a máltai lovagrend nagykancellárjával

Szívélyes légkörben zajlott Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke február 13-i látogatása a Máltai Rend kancellárjánál, Albrecht von Boeselagernél. A találkozóra a hazánk és a Máltai Rend közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának harmincadik évfordulója alkalmából került sor.

A látogatás során a két fél megállapította, hogy kiváló a kapcsolat Magyarország és a Máltai Rend között, aminek köszönhetően az évek során számos közös projekt jöhetett létre egészségügyi, szociális és humanitárius területen, a hátrányos helyzetű közösségek és emberek javára.

Példa erre a tavaly októberben Budapesten aláírt, a közel-keleti, afrikai és más válságvidékeken élő csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek védelmére irányuló projektek kidolgozásáról szóló egyetértési nyilatkozat. Ez kapcsolódik a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 2010-ben aláírt megállapodáshoz.

Az államfő hangsúlyozta az 1928-ban alapított Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és 1989 óta működő segélyszervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelentős szerepét Magyarországon. „A szeretetszolgálatuk egyike Kelet-Európa legjobbjainak” – mondta a magyar államfő.

Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – amelynek jószolgálati nagykövete, Herczegh Anita, az államfő felesége szintén jelen volt a találkozón – az ország fő szociális és egészségügyi szervezete. 350 intézményben van jelen, 5 ezer alkalmazottal és 15 ezer önkéntessel dolgozik. 142 munkacsoportja található az ország egész területén. Tevékenységének fő területei a fogyatékkal élők és az idősek támogatása, a hajléktalanok étkeztetése, hátrányos helyzetű iskolások és diákok sokféle támogatása, a roma közösség és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségek támogatása – egymillió magyar nemzetiségű támogatása is, akik az ország határain kívül élnek.

A Máltai Rend és a Magyar Köztársaság közötti együttműködést jól kifejezik a háborúk által sújtott népek támogatására irányuló nezetközi projektek is, például Szíriában. A február 13-i megbeszélésen szó volt a főbb humanitárius vészhelyzetekről és a migrációs jelenségekről is.

A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének harmincadik évfordulója mellett idén ünneplik Kozma Imre atyának, a magyar segélyszervezet megalapítójának és elnökének 80. születésnapját is – ő az, aki a berlini fal leomlását megelőző időben közel 50 ezer keletnémet menekültet fogadott be és nyújtott nekik segítséget.

Forrás és fotó: Máltai Rend

 

 

 

MTI - Magyar Kurír
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó