Nyugaton másképp látják a kommunizmust, mint mi
– Ahhoz, hogy megértsük, miért értenek mást bizonyos jelenkori politikai fogalmak alatt Nyugat- és Közép-Európában, meg kell ismernünk egymás történelmét – állítja ifj. Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. Mint mondja, a március végén rendezendő, 1945 jelentőségéről szóló konferenciájuk többek között arra is rávilágít, hogy a közép-európai antikommunizmus ugyanolyan fontos, mint a nácizmus elleni fellépés.
2020. február 17. 14:33

– A Collegium Hungaricum keretei között működő Bécsi Magyar Történeti Intézet német nyelvű történeti könyvsorozata már 2009-ben elkezdődött. Kiemelt céljuk, hogy az itte­niek friss felfogásban halljanak a történelmünkről?

– Amíg mi Magyarországon olvassuk az angol, a francia, a német szakirodalmat és ezek ismeretében írjuk a tudományos értekezéseinket, a magyar nyelven írottakat rajtunk kívül aligha olvassák. Szervezési, anyagi támogatói és intézményi hálózat kell ahhoz, hogy a legjobb, legérdekesebb publikációk az adott ország nyelvén, főleg angolul, de jelen esetben németül eljussanak az érdeklődő olvasókhoz. A Bécsi Magyar Történeti Intézet kulcsszerepet játszik e téren: német nyelvű tudományos könyvsorozata felvállalta ezt a feladatot. A történeti jelleg itt a lehető legtágabb értelemben értendő, hiszen például legutóbbi kötetünk inkább irodalomtörténet, amely egy XVI. századi magyar humanista főpappal kapcsolatos írások gyűjteménye, de volt művészettörténeti, régészeti munka is a sorozatban. Most tartunk a 17. kötetnél. Évente egy-két kötetet tudunk megjelentetni, ezek többnyire tanulmánykötetek, de van közöttük forráskiadvány is. A cél az, hogy a német nyelvű szakmai közönséghez eljussanak ezek az írások. Ennek érdekében Bécsben olyan könyvbemutatókat szervezünk, ahol mindig egy-egy osztrák szakember beszél köteteinkről.

– A Collegium Hungaricum ösztöndíjasainak kutatásai is alapjait képezik a megjelent tanulmányoknak?

– A második világháború előtt még úgy működött az intézet, hogy több hónapos, sőt, féléves ösztöndíjakra jöttek ide kutatók, olyanok, mint Kosáry Domokos vagy Mályusz Elemér, akik később a legnagyobb történészek lettek. Az itteni hosszabb munkájukkal kapcsolatban jelentek meg publikációik az elődsorozatban. Ma az állam rövidebb időre szóló ösztöndíjakat ad, így merész volna csak az itt töltött kutatási eredményeikre építeni. Sokkal inkább arról van szó, hogy az általunk szervezett vagy magyarországi tudományos konferenciák anyagát adjuk ki. Ezzel fontos hídszerepet tudunk képezni a magyar tudományosság és a német nyelvű olvasóközönség között. Persze olyan témákat kell keresnünk, ami érdekli őket. Például egyik tervezett kötetünk a Habsburgok és a törökök közötti harcokat lezáró békekötések dokumentumait adná ki, egy másik pedig Bécs és Moson vármegye újkori gazdasági és társadalmi kapcsolódásit mutatja majd be.

– Melyik kutatási terület vagy időszak nevezhető népszerűnek?

– Ha az a siker mércéje, hogy mennyit tudtunk eladni a könyveinkből, akkor az újkori kötetek, vagyis a XIX. és a XX. század viszi a prímet. Nekünk azonban az is szempont, hogy a legfontosabb szakemberekhez eljut-e az adott könyv.

Fotó: Collegium Hungaricum Bécs

– Az ön kutatási területe, a XIX. század vége és a XX. század eleje, telis-tele van a mindennapjainkra kivetülő, pontosan vagy tévesen használt terminus technicusokkal, ha csak a nacionalizmus vagy a nemzetiségek kérdését nézzük. Mennyire feladatuk helyretenni ezeket a fogalmakat?

– Szűken értelmezve ez nem a mi dolgunk, de amikor eldöntjük, hogy mit is akarunk a közönség elé tárni, akkor ezt is végig kell gondolnunk. Egy sor kulcsfogalom nyugat-európai értelmezése eltér a miénktől, így például az említett nacionalizmus tőlünk nyugatabbra kifejezetten és kizárólagosan negatív fogalom, miközben azért Magyarországon ehhez pozitív tudattartalmak is kapcsolódnak. Noha kerüljük a nyílt vitákat, mégis volt olyan konferenciánk, ahol bújtatva meg tudtuk mutatni, hogy miért látunk másképpen akár aktuálpolitikai kérdéseket nyugat-európai barátainkhoz képest. Például 2018 végén volt egy nagy konferenciánk arról, hogy miként épült újra Magyarország a török uralom után a XVIII. században. A konferencia egyik szekciója azzal foglalkozott, hogy miként változik a törökről alkotott kép a török kiűzése után. Mint tudjuk, az 1699-es karlócai, illetve a konferencia apropóját jelentő 1718-as pozsareváci béke révén szabadult fel Magyarország területe a 150 éves oszmán uralom alól, és ezzel végleg megszűnt az Európát fenyegető török veszély.

– Nekünk nyilván felszabadulást jelentett. Nekik esetleg mást?

– Nyugat-Európának innentől kezdve az Oszmán Birodalom és a törökök egyre inkább érdekes orientális figuráknak tűnhettek. Magyarországon viszont nem ez volt a helyzet, hiszen a XVIII. században többször, legutoljára még 1788 és 1791 között is volt egy háború a törökök ellen. Azaz miközben a Nyugat már egzotikumként gondolt a törökökre, addig nálunk még bőven tartott a háborús helyzet. Ennek megfelelően nyugaton már 1750-re elfelejtik, hogy a törökök milyen veszélyt jelentettek korábban, Magyarországon viszont még 1820-ban is bőven emlékeznek rá. Miért fontos ez nekünk most? Azért, mert rájöhettek az előadásokat hallgató kollégák, hogy Közép-Európának az idegen muszlim uralommal szemben merőben más a történelmi tapasztalata, és ez bizony hatással van a jelenre is.

– Milyen konferenciára készülnek a közeljövőben?

– Egy március végi konferenciánk alkalmával azt vizsgáljuk meg, hogy az 1945-ös év – mint a XX. századi történelem kulcsfontosságú dátuma – miképp határozta meg Magyarország és Ausztria további évtizedeit. Ausztriában négyhatalmi megszállás, majd egy semlegességi nyilatkozat következett, amelynek során kivonulnak a győztes megszállók, az angolok, a franciák, az amerikaiak – és az oroszok. Magyarországon ezzel szemben egy rövid átmenet után a kommunista diktatúra évtizedei következtek. 1945-ben véget értek a szélsőjobboldali diktatúra évei, de erre Közép-Európa keleti részén a szélsőbaloldali diktatúra évtizedei jöttek. Reméljük, a konferencia is hozzájárul majd ahhoz, hogy osztrák barátaink megértik és át is érzik, miért viszonyulunk mi másként a kommunista örökséghez és a marxista tradícióhoz. Miközben Ausztria őszintén szembenéz nemzetiszocialista múltjával, jó lenne, ha észrevennék, hogy nekünk emellett a kommunizmus által ejtett sebek feldolgozásával is meg kell küzdenünk. A kommunista kísérlet szétroncsolta a hagyományos gazdasági viszonyokat, eltorzította a kialakult társadalmi állapotokat, és erőszakosan átalakította a kulturális és mentális helyzetet. Ennek szomorú örökségével kell ma szembenéznünk, és ennek hatásai miatt is vagyunk különbözők, mint azok a tőlünk nyugatabbra lévő, szerencsésebb történelmű országok, ahol „csak” a nácizmus szörnyűségeinek feldolgozásával kell foglalkozni.

– A történelmi filmek vetítése szélesebb kör megszólítását célozza?

– A Collegium Hungaricum havonta jelentkező filmklubja a legfrissebb magyar filmművészeti alkotásokat mutatja be. Ezzel párhuzamosan van egy történelmi filmklub is, ahol a magyar történelemmel foglalkozó dokumentum- és játékfilmeket vetítünk, mint például az Örök tél, a Trezor vagy az első világháború végén játszódó Szürke senkik. A Bécsben élő magyarokat mindez nagyon érdekli, hiszen a magyar múltról Ausztriában alig, Ausztriá­ba költözésük előtt, a szocialista Magyarországon pedig éppenséggel egészen más, hamis képet kaphattak csak. De persze az érdeklődő osztrákok szemét is felnyitható esték lehetnek.


 
magyarnemzet.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Gulyás: 663 milliárd forint kerül a járványügyi alapba
    A kormány magán kezdte a koronavírus-járvány miatt szükséges takarékosságot, így elvon és átcsoportosít a tárcáktól összesen 1345 milliárd forintot, ami a gazdaság védelmére és újraindítására létrehozott alapban áll rendelkezésre. A járvány elleni védekezési alapba 663 milliárd forintot biztosítanak, abba be kell fizetni az idei párttámogatások 50 százalékát, a multinacionális láncokat terhelő kereskedelmi adót, a pénzügyi szektor hozzájárulását és a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részét - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton az online kormányinfón.
  • A rendeleti kormányzásról és a lelki patikáról
    Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás.
  • Magyarországon megfelelő időben, megfelelő intézkedések történtek a járvány elleni védekezésben
    Egy hónapja regisztrálták az első megbetegedéseket Magyarországon, é megfelelő időben, megfelelő intézkedések történtek a koronavírus-járvány elleni védekezésben - emelte ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján. Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy a jó idő ellenére is tartsák be az emberek a korlátozó intézkedéseket.
MTI Hírfelhasználó