Államadósságunk
2018-ban kerültünk a tíz évvel korábbi szint alá, jövőre esélyünk van, hogy a 2007. évi szint alá menjünk.
2020. február 19. 09:59

Talán 2013-ban a tajvani kormány meghívására meglátogattam ezt az érdekes és szép országot. Azóta őrzöm az emlékét a pénzügyminiszter asszony szavainak: nem tudják elképzelni, hogy milyen nyomás nehezedik rám, hogy költségvetésünk legyen deficites. Tajvan ugyanis hagyományosan annyit költ, amennyi bevétele van, sőt kevesebbet.

Nem kétséges, hogy több pénzből többet lehet fejleszteni, de az sem, hogy drágábban. Ezt figyelembe véve gondolkodom el hazánk államadósságának a helyzetén. 2010-ben, amikor azzal kellett szembenézni, hogy minden magyar állampolgárra, az újszülöttől az aggastyánig 2 millió adósságot hagyott ránk a szocialista-liberális kormányzás, azok közé tartoztam, akik követték Rédly Elemér atya felhívását, és kifizettük a ránk eső cechet. Ami persze jelképes hatású volt, az országot az adósságcsapdából így kihozni nem lehet.

De nézzük meg a Magyar Nemzetben most közölt ábra alapján, hogy mi is történt.

2002-ben az első Orbán-kormány az eurózóna kritériumai alatti szinten adta át a hatalmat az MSZP-SZDSZ koalíciónak. A 2002-es emelkedést már Medgyessy csapata okozta, s attól fogva, bárki állt a kormányrúdnál, folyamatosan növelték az adósságot. A 2008-as válságot is így próbálták kezelni. 2011-ben még csak az adósságnövekedés mérséklésére volt képes a második Orbán-kormány, de 2012-től megindult az adósságcsökkentés. Ennek sebessége azonban sokkal kisebb volt, mint a korábbi növekedés. Miért? Emlékeztetek Románia helyzetére, Ceausescu sorsára. Ő iszonyatos terhet rakott a románok vállára, hogy megszabaduljon az adósságtól. De ebbe belerokkant az ország. Hatvan év felett például nem lehetett kórházba utalni az embereket. (Ismertem egy kolozsvári asszonyt, akit emiatt két hétig otthon várta a halált otthon a szívinfarktusával. Aki kezeletlenül két hétig él, azt meg lehetett volna gyógyítani. Vajon hány emberélet volt az ára a Kárpátok géniusza országlásának?) A Orbán-kormány nem lépett erre az útra. Jól tette. Csak kis lépésekben csökkent az államadósság, de folyamatosan. 2018-ban kerültünk a tíz évvel korábbi szint alá, jövőre esélyünk van, hogy a 2007. évi szint alá menjünk. Az adósságteher teljes kinövése még csak vágyálom, noha adósságtörlesztés nélkül már régóta pozitív az állami költségvetés.

Ó, de szeretném, ha Varga Mihálynak kellene ellenállnia a pénzkölcsönző banki ambícióknak! Lassan, de biztosan eljön ez az idő is, csak ne rontsuk el az országgyűlési választásokat.

Surján László

a KDNP tiszteletbeli elnöke

gondola
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó