Van-e értelme Wass Albertről és Kertész Imréről vitatkozni?
Kulturális adok-kapok címmel rendezte meg a Mandiner második kerekasztal-beszélgetését, Demeter Szilárd, Kukorelly Endre, L. Simon László és Hiller István részvételével.
2020. február 21. 08:53

Baj vagy sem, hogy az Orbán-kormány áldozta eddig a legtöbbet a kultúrára? Igazságtalan lépés volt-e a TAO-pénzek megszüntetése? Miért nincs oldalakon átívelő párbeszéd a jobb- és baloldal szellemi holdudvara között? Kulturális adok-kapok címmel rendezte meg lapunk második kerekasztal-beszélgetését, Demeter Szilárd, Kukorelly Endre, L. Simon László és Hiller István részvételével.

Beszédes adat, hogy a Mandiner által csütörtökön megrendezett kulturális kerekasztal-beszélgetésünkre tizenöten is visszautasították a felkérést. Ennyi rendező, színész és kultúrpolitikus nem vállalta, hogy a hazai művészeti életről megnyilvánuljon.

Viszont Demeter Szilárd, Hiller István, L. Simon László és Kukorelly Endre vállalta a disputát, amit Szilvay Gergely főmunkatársunk moderált a Millenáris Park tömötten megtelt konferenciatermében.

Az első témát épp ez jelentette, hogy miért is utasítják vissza sokan a vita lehetőségét. Hiller István elmondta, hogy ő bárhová szívesen elmegy egy bizonyos nívó felett vitatkozni, L. Simon László pedig ráerősített, hogy a szocialisták volt elnökével nyilvános és privát alkalmakon is lehet vitatkozni. Demeter Szilárd kifejtette, hogy kultúrpolitikai témákról szívesen eszmét cserél, azonban az írók lelkivilágával továbbra sem kíván foglalkozni.

Kukorelly Endre szomorú tapasztalatként rögzítette, hogy rövid képviselői pályafutása során számtalanszor találkozott a kérdésektől elmenekülő politikusokkal, a jelenben pedig háborús feszültségeket és indulatokat lát az árok két oldalán. Hiller István szerint más a háború és más a nézetkülönbség, és meg lehet találni az értelmes vita lehetőségét.

Wass Albert sírja Marosvécsen - wikipedia

Reakciójában pártpolitikai vizekre evezett L. Simon László, aki a közös pont hiányaként a határon túli magyarok számára egységesen meg nem szavazott állampolgárságot idézte fel, amit nemzeti minimumnak, illetve annak hiányának nevezett. Hiller István szerint káros elcsépelni bizonyos kifejezéseket, mint a hazaáruló vagy a nemzet szavak.

A színházak az utóbbi évek forrongó ügyével folytatódott a vita, L. Simon szerint káros a színházak átpolitizáltsága, Demeter Szilárd szerint a magyar irodalom legalább annyira érzékeny terület, mint a színház: szerinte az írók minden érdeksérelemért „hangosan hisztiznek", miközben ennél jóval komolyabb gondok vannak a magyar könyvkultúrával. Ilyen például az ismeretterjesztő irodalom alulfinanszírozottsága, ezért egy új könyvkiadási törvényt ígért meg.

Hiller István szerint a levéltárosok sosem fognak lázadni, de ettől még elhibázott lépés a kultúrfinanszírozási törvény, ami a kormány egyértelmű „térfoglalási kísérlete".

Kukorelly Endre szerint most ugyan sosem látott összegek vannak a kultúrában, de ezek egyenlőtlenül osztódnak meg. Úgy vélte, a rendszerváltás után csak néhány pártnak volt fontos a kultúra ügye: az SZDSZ-nek, a MIÉP-nel és az MDF-nek.

Hiller István ráerősített, szerinte Orbán Viktornak nem fontos a kultúra kérdése, egész más mozgástér az övé. Ebből kisebb, koordinálatlan szóváltás kerekedett, majd L. Simon László ragadta magához a szót, aki leszögezte, hogy a kultúra valóban most kapja a legtöbb támogatást, de a szocialisták érdeme az első kulturális területen történt áfacsökkentés. Hiller válaszában leszögezte, hogy nem a kultúra össztámogatását kell nézni, és visszautasította, hogy Vidnyánszky Attila „rákos daganatnak" nevezte a TAO-támogatási rendszert. Szerinte néhány visszaélés miatt nem lett volna szabad a rendszer egészét megszüntetni.

L. Simon válaszában leszögezte, hogy a TAO-pénzek épp a magánmecenatúráról szoktatták le a vállalkozókat, kultúratámogató magánembereket.

Kertész Imre 1988-ban - MTI/Tóth István Csaba

A következő témakörnél Demeter Szilárd is szót kapott: szerinte a Térey-ösztöndíj strukturális hiányosságot kompenzál, hiszen a pályakezdők és a koszorús költők számára már léteznek pályázatok, de a középnemzedék eddig kimaradt. A Térey-díjról elmondta, hogy a legtöbb, valamire való írószervezet képviseltette magát, ő pedig deklaráltan kivonta magát a döntésből.

„Innen jutottunk el oda, hogy nácinak neveznek” – tette hozzá Demeter. A szót Kukorelly ragadta magához, aki alapjaiban elhibázottnak nevezte az ösztöndíjat, szerinte olyan mennyiségű pénzt áldoz erre a kormány, amiből a teljes kortárs irodalmat ki lehetne stafírozni. Inkorrektnek nevezte a támogatásra ítélt alkotók listáját is. L. Simon hevesen tiltakozott, szerinte akik visszautasították az ösztöndíjat, tisztán politikai alapon tették, és hibáztatta Kukorelly Endrét, amiért rögtön Baumgarten-díjjal azokat tüntette ki, akik visszaadták a Térey-díjat.

Demeter Szilárd hozzátette, hogy a díj odaítéléséhez a szakmai szervezeteket vonta be, ha rosszul döntöttek, akkor a legnagyobb írószervezetek döntöttek dilettáns módon. Kukorelly Endre válaszában úgy vélte, hogy tizenkilenc szervezet helyett négy-öt konszenzusos alapon kiállított író-költő dönthette volna róla.

A vita végén a NAT és az irodalmi kánon kérdésköre került az asztalra: Demeter Szilárd szerint Kertész Imre Nobel-díjas művét a kutya sem olvasta korábban, Hiller István pedig zárszavában arról beszélt, hogy az alkotókat a maguk emberi, hús-vér mivoltában is be lehetne mutatni, Kukorelly Endre szerint Herczeg Ferenc és Nyirő József is benne lehet a NAT-ban, a probléma szerinte az, hogy nem a korosztályok igényeihez igazítottak a kötelező olvasmányok, a Kincskereső kisködmön például emberiség elleni bűntett az alsósok esetében.

Demeter Szilárd elmondta, hogy az olvasás megszerettetése a legfontosabb feladat, és hozott egy példát is arra, hogy Petőfit is meg lehet kedveltetni a mai fiatalokkal. L. Simon László szerint a mai estén végre kiléptünk a szerzőket tabusító-felemelő vitákból, és az irodalomtanítás lényegéről lehet beszélni. Szerinte Wassról vagy Herczegről vitatkozni álvita, hiszen a lényeg az lenne, hogy a gyerekek olvasásigényét próbáljuk kiszolgálni, mert a végén nem maradnak olvasó fiatalok.

Constantinovits Milán

mandiner.hu
  • Maruzsa: a vártnál kevesebb pedagógus vett részt az ingyenes tesztelésen
    A vártnál kevesebb pedagógus vett részt az ingyenes koronavírus-tesztelésen: az óvodai dolgozók 74 százaléka, a tanárok és tanítók 73 százaléka - közölte az operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján a köznevelésért felelős államtitkár.
  • Elégedetlen a magyarok többsége az ellenzéki pártok munkájával
    Az ellenzéki pártok 10, sőt 2006-tól számítva 14 év alatt sem tudtak soraik közül felmutatni egy olyan politikust a választók számára, aki képes lett volna a legelutasítottabb magyar baloldali politikustól, azaz Gyurcsány Ferenctől átvenni az ellenzék vezetését – állapítja meg a Századvég Alapítvány kutatása, amely szerint a magyaroknak lesújtó véleményük van az ellenzékről.
  • Trump csak útban volt
    A mainstream elitet nem az zavarta, amit Trump elnök négy év alatt tett, hanem amit még megtett volna.
MTI Hírfelhasználó