Kásler: hazafias szemléletű a megújult Nemzeti alaptanterv
Utoljára frissítve: 2020. február 21. 12:38
2020. február 21. 11:20

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b), Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos és Takaró Mihály irodalomtörténész, az Oktatási Hivatal szakértője a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztató után a minisztérium tükörtermében 2020. február 21-én. MTI/Kovács Tamás

A megújult Nemzeti alaptanterv (Nat) egyszerre 21. századi, gyermekközpontú és hazafias szemléletű dokumentum - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A miniszter bejelentette, hogy elkészültek és az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a módosított Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek.

Kásler Miklós újságírók előtt kiemelte: a megújult Nat szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját.
   
A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi - mondta.
   
Kiemelte: a módosított Nat és a csaknem ötven kerettanterv (ket) egységes rendszert alkot, utóbbiak meghatározzák a fejlesztési feladatokat, az ismereteket és a legfontosabb elsajátítandó fogalmakat témakörök szerint lebontva.  

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (k), Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár érkezik a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztatóra a minisztériumban 2020. február 21-én. MTI/Kovács Tamás

A megújult Nat és a kerettantervek közel ezer észrevétel figyelembe vételével készültek el - jelezte a miniszter.
   
Kifejtette: a megújult Nat és a ket-ek csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát.
   
A maximális óraszámtól további heti két tanórával csak a két tanítási nyelvű iskolákban, a sportiskolákban és az emelt szintű oktatást szervező intézményekben lehet eltérni. A nemzetiségi oktatásban három vagy négy tanórával nőhet a heti óraszám - tette hozzá a tárcavezető.
   
Kásler Miklós kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hoszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában. Eddig a tantárgyak éves időkeretének 10 százalékáról rendelkeztek saját döntésük alapján a pedagógusok, ez mostantól az új ket-eknél 20 százalékra nő - ismertette.
   
Hozzátette: a cél az volt, hogy a ket-ekben részletezett ismereteket egy átlagos iskolában az alapóraszám 80 százalékában el lehessen sajátítani, a fennmaradó időt pedig a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra vagy a készségek fejlesztésére lehessen fordítani.
   
Rámutatott: a tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége - összhangban a szakmai szervezetek és a tanárok általános elvárásaival, és a társadalmi egyeztetésen megfogalmazott javaslatokkal.
   
Kásler Miklós közölte: az új kerettantervek modern pedagógiai, módszertani elvekre épültek, és az egyes kompetenciaterületek fejlesztése hangsúlyosabb, a tananyagok tartalma korszerűbb. Az új ket-ek minden tantárgy esetében azonos módon épülnek fel, megnevezik és tárgyalják a tanulás és a gondolkodás alapjait, a fogalmakat, az ismereteket, a fejlesztési feladatokat.
   
A magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem és az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel, válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, 1100 éves hagyományainak, gondolkodásmódja változásainak, történelmi tapasztalatainak megismertetését, megszeretetését - mutatott rá. A kortárs irodalom tanítására fordítható órakeretben a szaktanár szabad dönthet a tanítandó szerzőkről, illetve művekről. A természettudományos tárgyak kerettantervei a gyakorlatban alkalmazható tudást, természettudományos gondolkodást középpontba állító úgynevezett "science-típusú" tananyagot határoznak meg.
   
Kitért arra is: szakirányú továbbtanulásnál fakultációs órák egészíthetik ki a tananyagot. Matematikából hangsúlyossá tették a mindennapi életben alkalmazható ismereteket. Nem szűnnek meg a korábban szabadon választható tárgyak kerettantervei sem - jelezte. Az iskolák továbbra is használhatják például a sakk, a filozófia, a honvédelmi ismeretek vagy a vitorlázás kerettanterveit.
   
Az emelt szintű oktatáshoz - szem előtt tartva a tanulói terhek csökkentését - nem készült központi kerettanterv, az iskolák saját profiljuk, és képzési arculatuk alapján alakíthatják ki tematikájukat. Minden évfolyamon heti két óra többletet vehetnek igénybe az intézmények - fűzte hozzá a tárcavezető.
   
Hangsúlyozta: a tankönyvellátás rendszerre felkészült a változások kezelésére, tankönyvek átdolgozására, gyártására és szállítására. A tankönyvrendelés zavartalanul, a korábbi években megszokott módon történik majd.
   
Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd - jelezte.
   
Kásler Miklós végül azt mondta: azt szeretné, ha a magyar gyermekek "vidámak, vállalkozószelleműek lennék, akik követik őseik nyomát", akkor nem tévednek el a mai világban. A pedagógusoknak a miniszter azt üzente, hogy "kőre építkezzenek, mert a kő megmarad, minden más elszalad."

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó