Ambíciózus Európához ambíciózus költségvetés kell
Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.
2020. február 21. 14:14

Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról, középen) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.

A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyitani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
   
Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva - mondta.
   
"Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket" - fogalmazott.
   
Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.
   
Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése - mondta a miniszterelnök.
   
Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont - húzta alá.
   
"Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a hatérvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállani kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie" - fogalmazott.
   
A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de "nagyon jó" tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.
   
"A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás" - közölte.
   
A számoknak tehát összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek - húzta alá.
   
Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.

Találkozók a kormányfők között

Újabb két-, illetve többoldalú tanácskozásokkal folytatódott péntek délidőtől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyalnak. A kohézió barátai nevű, tizenhat tagországot - köztük Magyarországot - tömörítő csoport is közös megbeszélést kezdett.

Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Azt jelezték, hogy Michel ekkor egy munkadokumentumot mutathat be, amely a péntek reggelig tartó megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontokat összegzi.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a résztvevő miniszterelnökökkel egyeztet a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Balról jobbra António Costa portugál kormányfő, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Robert Abela máltai, Peter Pellegrini szlovák és Juri Ratas észt miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
   
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy - ha új forrást nem vonnak be - kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
   
Az úgynevezett "takarékos négyek" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői Németország mellett, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
   
Ezzel összefüggésben ragaszkodnak a Nagy-Britannia nyomására 1984-ben, a közös agrárpolitikából (KAP) fakadó hátrányok kiegyenlítésére bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.
   
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja - köztük Magyarország - pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
   
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.

Többen bírálták a "takarékos négyeket" -

Több európai uniós vezető is bírálta a "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok költségvetési álláspontját pénteken Brüsszelben, a csúcs második napjának kezdete előtt.

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország az Európai Unió nettó befizetője. A négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely összesen mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számukra.
     
Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek.
   
Nincs értelme folytatni a költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha ezek az országok nem fogadják el Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kompromisszumait - tette hozzá.
   
Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar fizetni, akkor nincs beszélnivalónk - fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a "takarékos négyek" szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig.
   
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek "félre kellene tenniük a számológépeiket", mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól.
   
Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: az EU vezetői nem fognak végleges költségvetési megállapodást elérni ezen a találkozón.
   
"Felkészültem arra, hogy egész hétvégén maradjak, de akkor sem hiszem, hogy eredményre fogunk jutni" - fogalmazott.
   
Hozzátette, hogy az EU-vezetőknek valószínűleg újabb találkozóra lesz szükségük márciusban, talán már két héten belül.
   
Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, hogy kedvezőtlen a "takarékos négyek" rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi.
   
A helyzet már így is elég nehéz, hiszen egy nagy nettó befizető ország, Nagy-Britannia távozott az unióból, és a politikánk fenntartása érdekében több pénz befizetésére van szükség - fogalmazott.
   
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint "amíg néhány ország nem adja fel keményvonalas álláspontját a takarékosságot illetően", addig nem lesz megállapodás.
   
A pénteken lemondott, jelenleg ügyvivő ír miniszterelnök Leo Varadkar szerint a tervezet elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy Írország jóváhagyja, ha többet kell befizetnie, viszont a mezőgazdasági forrásokra teljes mértékben szüksége van.
   
"Az nem lehetséges, hogy többet fizetünk, de kevesebbet kapunk" - nyomatékosította.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (b2) és a V4-ek kormányfőivel egyeztet a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
   
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: néhány országnak "meg kell értenie, hogy ha erősebb Európát akarunk, akkor ambiciózusabb költségvetésre van szükségünk. Kevesebb pénzzel nem tehetünk többet."
   
Hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a "takarékos négyeket" arról, hogy az egységes piac kiegyensúlyozottabb működéséhez "többet kell befizetni a kasszába".
   
Hozzátette, hogy a tárgyalások akár szombatig is elhúzódhatnak.
   
A lengyel miniszterelnök véleménye szerint kifejezetten jó tárgyalásokat folytatott csütörtökön este Charles Michellel és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Lengyel diplomáciai források szerint Morawiecki kilenc pontból álló módosítási javaslatot nyújtott be az uniós vezetőknek költségvetési tervezettel kapcsolatban. A módosítások elsősorban a kohéziós, kutatási és innovációs forrásokra vonatkoznak.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó