A nemzeti büszkeség segít Magyarország fejlődésében
Újra naggyá teszik Magyarországot 2010–2020 – ezzel a címmel indít kutatássorozatot az Alapjogokért Központ. Ebben – a tervek szerint – a keresztény-konzervatív kormányzás kezdőpontjait, szemléletét és eredményeit vizsgálják.
2020. február 22. 09:59

A kutatás célja, hogy kiderítsék, egy jobboldali kormány fel tudja-e venni a versenyt az élet és a politika területét egyre jobban eluraló globális liberalizmussal szemben.

A kormány intézkedései hatással vannak több területre is

A vizsgálat három szempontja valóban meglepő egy kutatástól – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. „Különböző szakpolitikák mentén vizsgálhatják egy kormányzat tevékenységét. De az Alapjogokért Központnál arra törekedtünk, hogy valami önmagán túlmutató kreativitást adjunk az egésznek, mert azt látjuk, hogy az elmúlt tíz év kormányzati intézkedései nem csak egy-egy terület problémáját akarta megoldani, hanem a hatásai több területre kiterjedtek” – mondta.

A közmunkaprogram nem arról szól csak, hogy a munkanélküliséget csökkentsék a hátrányos helyzetű térségekben, hanem egy új életmódot is bevezettek.

„Fel kell kelni, el kell menni dolgozni, el kell végezni a munkát. Egy életmódformáló intézkedés, nemcsak munkapolitikai hatásai vannak, hanem az élet más területeire is kiterjed” – hangsúlyozta.

Szánthó elmondta, az ilyen intézkedésekhez próbálták megtalálni azokat a szempontokat, amelyek alá ezek csoportosíthatók. „Ebben a három szóban találtuk meg a kifejezéseket, mert őszinteségben lehet kifejezni azt a testtartást, amivel 2010-ben el lehetett indulni, szembenézni a problémákkal, a terhes örökséggel, amit az azt megelőző nyolc év szociálliberális kormányzása hátrahagyott” – jelentette ki.

Bátorság kellett ahhoz, hogy feltárt problémákat – akár hazai, akár nemzetközi – konfliktusvállalásokkal meg lehetett oldani. Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, ennek a nemzeti büszkeség visszaszerzése miatt volt szükség. „Ez a büszkeségben fejezhető ki, hogy Magyarországot naggyá tegyék, újra legyen magyar büszkeség a világban” – hangsúlyozta.

„Azért kerestünk három vezérlő elvet az elmúlt tíz év értékeléséhez, mert ez a kormányzati teljesítmény túlmutatott a hagyományos szakpolitikai megközelítésen” – mondta Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese. Panyi szerint ez a három elv végigkíséri az elmúlt tíz évet. Hozzátette: a büszkeség szó egybeesik a százéves trianoni békediktátum évfordulójával, ezért fontosnak tartották megjeleníteni, hogy az elmúlt száz évet követően, „ami sok küzdelemmel sújtotta a magyarságot, hogy itt van egy gyarapodó ország, büszke magyarok közössége, akik előtt van egy erős perspektíva. Az elmúlt tíz évre pedig lehet alapozni” – mondta.

Innováció, kreativitás jellemezte a magyarságot az elmúlt ezer évben és az elmúlt száz évben, hiszen a trianoni békediktátum után új alapokra kellett helyezni az akkori Magyarország működését egy nehéz gazdasági, társadalmi, politikai helyzetből kiindulva, ehhez viszont „ki kellett találni újra Magyarországot” – mondta Panyi.

Az elmúlt tíz évben is a leleményességre, kreativitásra, innovációra volt szükség, hiszen egy nehéz gazdasági, társadalmi politikai válságban lévő országban vette át a vezetést a Fidesz–KDNP, és ilyen eszközökkel kellett hozzálátni a kormányzáshoz. „Új, innovatív eszközöket vezettek be az adópolitika, családpolitika terén is” – tette hozzá.

Utolsóból első lett Magyarország

Szánthó Miklós hozzátette: nemcsak Lengyelországban, de az Egyesült Államokban is az érdeklődés középpontjában vannak – szakmai és politikai szinten is – a magyar családpolitikai intézkedések.

Vitathatatlan érdeme a kormánynak, hogy bár a 2010-ben vert gazdasági helyzetben Magyarország a régió legrosszabb gazdasági helyzetben lévő országa volt, tíz évvel később pont ennek az ellenkezője igaz, a régió legdinamikusabban fejlődő, legjobb mutatókkal rendelkező országa. „Ez a siker tagadhatatlan, ez mindazoknak az eszközöknek az eredménye, amit a kutatásunkban be fogunk mutatni” – fogalmazott.

Panyi Miklós szerint az az egyik bizonyíték arra, hogy az elmúlt tíz év kormányzása sikerrel vette a harcot a liberális fősodorral szemben, hogy minden ellenszél ellenére a kormány egy új alkotmányos keretrendszert tudott bevezetni egy új alaptörvénnyel, amely szemben az európai trendekkel, nem semleges, hanem „hitet tesz egy keresztény, konzervatív világkép mellett, amelyben kiemeli a házasság, a család fontosságát, a nemzeti hagyományok fontosságát” – hangsúlyozta.

„Szintén sikerként lehet elkönyvelni, hogy méretéhez képest, az EU súlyához képest kisebb mozgástérrel rendelkező országnak ma egy olyan kormánya van, amelyre Európában figyelnek, amelynek Európában szava van, amely mögé az országok beállnak és követik, és képes ellentábort gyűjteni a nagy összeurópai liberális mainstream gondolatokkal szemben” – jelentette ki. Szánthó Miklós hozzátette: a liberálisok félnek, hogy a magyar kormány által képviselt értékrend tovább terjed Európában.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó