Több „magyar gulág” is működött az országban az 1950-es években
„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt a kényszermunkatáborok és a zárt táborok. Az első munkatáborokat Magyarországon az 1950-es évek elején hozzák létre.
2020. február 23. 14:30

„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. A klerikális reakciótól a jobboldali szociáldemokratákig széles volt azoknak a köre, akik útban voltak a szovjet hadsereg segítségével hatalomra jutott kommunistáknak. Csak Recsken megközelítőleg ezernyolcszázan raboskodtak. Becslések szerint az internáltaknak legalább tíz százaléka vesztette életét a túlhajtott munka és az alultápláltság miatt.

Két fajta rabtelep is létezett

Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt – mondja Bank Barbara a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja. A kényszermunkatáborok és a zárt táborok.

A zárt táborba családokat hurcoltak.

„Ezekben a táborokban volt egy központi parancsnokság, és az épületek szögesdróttal voltak körülvéve” – mondta Bank Barbara. Ilyen zárt tábort volt a hortobágyi is.

„Recsken kényszermunkatábor működött, odabírósági ítélet nélkül, véghatározattal hurcoltak embereket” – fogalmazott Bank Barbara.

Több tábort is létrehoztak 

1950-ben az Államvédelmi Hatóság önállósodott a belügyminisztériumtól, és először Kistarcsát foglalták el, és hoztak létre egy gyűjtőtábort. „Ott internálási véghatározatokat hirdettek ki” – mondta Bank Barbara.

Hozzátette, ezt követően 1950 július 19-én Recsken alapítottak egy kényszermunkatábort, ezután 1950 decemberében, 1951 januárjában létrehozták a tiszalöki és 1951 októberében a kazincbarcikai kényszermunkatábort. Még további két munkatábor is működött az országban, Bánkúton és Sajóbábonyban, azonban ezek alapításának ideje egyelőre tisztázatlan.

Rekonstruált barakk a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. (Fotó: MTI/Komka Péter)

A fiatalokat is meg szeretnék szólítani 

A rendszerváltoztatás óta történészek hatalmas munkát végezetek a kommunista időszak történetének feldolgozásában, de még mindig bőven maradt feladat, egyrészt a kutatásban, másrészt a kutatási eredmények megismertetésében. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezért is indít programsorozatot, amelynek célcsoportja „azok a fiatalok, akiknek már nem kellett megtapasztaniuk a diktatúra kegyetlenségét”– mondja Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

A nyolcvanas évek végén Gulyás Gyula és Gulyás János Törvénysértés nélküli filmjének köszönhetően került be a köztudatba, hogy léteztek hortobágyi zárt táborok. Majd később „Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia is feldolgozta a témát Recsk 1950-1953 Egy titkos kényszermunkatábor története című filmjükben, melyben felidézték Faludy György költő, raboskodásának történetét is” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka. Hozzátette, nem túlzás állítani, hogy ez a film robbantotta be a rendszerváltozás miliőjébe azokat az ismereteket, hogy milyen drasztikusak voltak a létkörülmények ezekben a zárt táborokban.

Földváryné Kiss Réka úgy gondolja, mind a hortobágyi kényszermunkatábor, mind pedig Recsk szimbólum volt, a terror, a diktatúra, az elnyomás, és az önkényuralom szimbóluma. Hozzátette, „most, hogy a tragédia hetvenedik évfordulójára emlékezünk, fontosnak tartottuk, hogy a most felnövő generációval is megismertessük az ötvenes évek borzalmait”.

Az évforduló alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai konferenciákat szervez, ahová mindazok jelentkezését várják, akik múzeumokban, szakmai műhelyekben, egyetemeken, levéltárakban foglalkoznak a kitelepítés kérdésével. Földváryné Kiss Réka elmondta, elindítottak egy vándorkiállítást, emellett rendhagyó történelemórákat szerveznek, tavasszal pedig meghirdetnek egy középiskolás diákversenyt, amihez egy ismeretterjesztő honlapot is indítanak.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó