I. Hegyen-völgyön át…
KDNP: M4, ami összeköt MSZP: Aktuális ügyekről DK: Ne verjék át a nyugdíjasokat! Párbeszéd: Aktuális ügyeink
2020. február 27. 11:41

Klasszikus műfaj a napirend előtti felszólalás, sportnyelven szólva bemelegítés az érdemi munkára. A mondandók azonban előre elhatározottak, pártállástól függően szidalmazók, elmarasztalók, avagy elégedettséget, büszkeséget kifejezők. Néhány kivételtől eltekintve, ilyenkor még az átlagnál jóval udvariasabbak a képviselők, a „beszólások” is tapintatosabbak, szolidabbak, de azért a hovatartozást tekintve „mese nincs”! - Kellemes tallózást! 

 

 

M4, ami összeköt!

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Képviselőtársaim! Aki utat épít, az jövőt épít, és a jelent is képviseli. Azonban az út nem csupán egyik helyről a másikra vezet, és nemcsak biztonságosabbá és gyorsabbá teszi a közlekedést, hanem annak jele is, hogy építői jól gazdálkodnak közös erőforrásainkkal. Az út azt is üzeni, hogy az építők szívesen várják a befektetőket, azokat a vállalkozásokat, amelyek otthonra lelnek, igénybe veszik a kedvező lehetőségeket, és értelmes, tisztességesen megfizetett, hosszú távú munkát adnak helyi polgároknak. Végső soron az út azt is jelképezi, hogy több minden köt össze bennünket, mint amennyi szétválaszt!

- Képviselőtársaim! Az M4-es gyorsforgalmi út első hosszú szakaszának megépítése Cegléd és Dél-Pest megye térsége számára régi célunk volt. Előkészítésében, megépítésében Pest megyei és Szolnok megyei képviselőtársaimmal együtt tudtunk fellépni annak érdekében, hogy megépüljön, és ’2022-re elérje Törökszentmiklóst, pusztán szavakból ugyanis csak virágokat, szóvirágokat lehet összekötni, városokat, családokat, embereket nem. A térség összes lakója és vállalkozása nevében országgyűlési képviselőként megköszönöm a kormánynak, hogy erre a kiemelt fontosságú beruházásra hazai forrást biztosított. Reményeink szerint nő majd a térség tőkevonzó képessége, idegenforgalmi vonzereje és jelentősen javul az itt élők életminősége is. Persze, méltánytalan és káros jelenség is kísérte és kíséri. Az ellenzék és annak sajtója előszeretettel figurázza ki az útépítések átadási ünnepségét s annak egyik hagyományos aktusát, a szalagátvágást. (Arató Gergely: Nem véletlenül!) Érthetetlen ez számomra, hiszen korántsem egy, a mi politikai közösségünk által meghonosított szokásról van szó, hanem egy fontos és jelképes alkalomról, amelynek nem csupán ünneplési, hanem tájékoztatási funkciója is van. Értem, hogy ha sapka van rajtunk, az is baj, ha pedig nincs, akkor az is baj, de a szalagátvágás - bármilyen kormány regnálása idején - a mi szakmánk természetes része, kötelessége. Ezért tisztelettel javaslom, hogy az erre irányuló gúnyra pazarolt energiákat a jövőben sokkal hasznosabb célokra fordítsák! Olyan beruházásról van szó, amelyben a baloldali kormány is rendkívüli teljesítményt rakott le az asztalra, tündököltek az ígérgetések mezején, a tettek mezején azonban jóval kisebb szorgalmat tanúsítottak.

- Képviselőtársaim! Az M4-es út megépítése Ceglédig 80 ezer állampolgár életét érinti közvetlenül, de a Tápiómente térség számára is kulcsfontosságú, éppen ezért tisztelettel kérek további támogatást a projekt fontos kiegészítéséhez. Az Abony irányában folytatott M4 esetén a 3119. jelű csomópontban az M4-es útra történő ráhajtás lehetőségének megteremtése még nem megoldott, de szükséges. Továbbá jelzem: hogy ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Abony önkormányzata annak érdekében, hogy megóvja a várost a környezeti és forgalmi terheléstől, illetve Tápiómente térsége, amelynek lakói és vállalkozásai is igénylik ezt a csomópontot. Kifejezem minden helybeli polgár reményét, hogy a térségi útépítés továbbra is kormányzati prioritás marad, és az út a jövőben Abonyt, Szolnokot, végső soron pedig majd az országhatárt is eléri! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az elmúlt esztendőben több mint 560 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések. Ez mindenképpen rekordnak számít, és jól mutatja a magyar gazdaság teljesítményét. Terveink szerint a 2016 és 2024 közötti időszakban csaknem 5000 milliárdot fordítunk közúti és vasúti fejlesztések megvalósítására. A 2030-as ambiciózus kormányzati célok egyik markáns eleme a közlekedés további fejlesztése, amely mind a magyar családok életminőségére, mind a magyar gazdaság fejlesztésére nagy hatással bír. Célunk, hogy valamennyi megyei jogú várost el lehessen érni magas szolgáltatási színvonalú úthálózattal, 17 település esetében ez már megvalósult. A következő évek feladata a ma még csak főúton elérhető megyei jogú városok bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózat négysávos úttal elérhető részébe. A fő célok közé tartozik, hogy az autópályákat, autóutakat elvezessük az országhatárokig, és ezzel mindegyiket bekapcsoljuk a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba! 2010-ben csak három négysávos út érte el az országhatárt, ma már ennek a duplájáról beszélhetünk. Javítjuk a technológiai és ipari központok elérhetőségét, amelynek számottevő gazdaságfejlesztési hatása is van. A meglévő úthálózatot folyamatosan fejlesztjük, célunk, hogy az ország bármelyik településéről 30 percen belül elérhetővé váljon egy négysávos útszakasz.

- Képviselő Úr! Nagyszabású közútfejlesztések vannak folyamatban országszerte. Az útprogram keretében jelenleg mintegy 3200 milliárd forintból valósul meg a tervezett közúti fejlesztések kivitelezése vagy éppen előkészítése. A program keretében ezer kilométer új és fejlesztett útszakasz jön létre országszerte. A megvalósítani tervezett autópályákkal és autóutakkal a hazai gyorsforgalmi hálózat teljes hossza kétezer kilométer fölé nő. A közúti fejlesztésekkel érintett térségek elérhetősége, a közlekedésbiztonság javulása, a csökkenő utazási idők és az emelkedő közúti közösségi közlekedési szolgáltatási színvonal mind-mind közös sikerünk. Az új építésű gyorsforgalmi utakkal és az elkerülő utaknak köszönhetően pedig a tranzitforgalom kevésbé terheli a települési utakat, hozzájárul az élhetőbb és egészségesebb települések kialakulásához.

- Céljaink eléréséhez járul hozzá az M4-es gyorsforgalmi út már átadott, jelenleg kivitelezés és előkészítés alatt álló összes szakasza is. Fejlesztése segíti Szolnok bekötését a gyorsforgalmi hálózatba, és újabb biztonságos és gyors közúti összeköttetést biztosít majd Erdély és Románia felé. Az Üllő és Cegléd közötti szakaszának megépülésével a térség egyes települései, mint Monor, Monorierdő és Pilis, mentesülnek a 4-es számú főút átmenő forgalmától és annak káros hatásaitól, Szolnok pedig érezhetően közelebb kerül Budapesthez. Idén nyáron átadjuk majd az Abonyig tartó folytatást is. Még ebben az évben elkészül a Berettyóújfalu és az országhatár közötti szakasz is, ezzel a második gyorsforgalmi összeköttetés jön létre Erdély felé. Az M4-es román határig történő teljes kiépítése érdekében a gyorsforgalmi út teljes szakaszán folyamatban van vagy előkészítés alatt állnak a munkálatok. Abony és Törökszentmiklós között a kivitelezés, Törökszentmiklós és Berettyóújfalu között előkészítési feladatok zajlanak jelenleg. Mindebből látható, hogy a kormány kiemelten foglalkozik az M4-es gyorsforgalmi út fejlesztésével, és mindent megtesz a sikeres megvalósítás érdekében. A közszolgáltatások fejlesztése, így a közúthálózat korszerűsítése és bővítése területén is azon dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb és legversenyképesebb ország közé tartozzon Európában. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Aktuális ügyekről

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány az elmúlt években két társadalmi csoportban növelte drasztikusan a szegénységet: a dolgozóknál, a munkavállalóknál és a nyugdíjasoknál. Mindkét társadalmi csoportban drasztikusan nőtt a szegénységi küszöb alatt lévők száma. Az idősek nem sokat köszönhetnek a kormánynak, több dologban is tartozik a nyugdíjasoknak a kormány. Számukra két dolog mindenképpen fontos: a megélhetésük biztosítása és az egészségük, vagyis az egészségügyi ellátás. Na, ez a kettő most hatalmas veszélyben van! Az idei év eleji nyugdíjemelés megint elmaradt, még az inflációhoz képest is! A jegybank 3,4 százalékos áremelkedéssel számolt, a kormány pedig 2,8 százalék nyugdíjemelést adott. Ugyebár, már itt is lopásról beszélhetünk: meglopták a magyar nyugdíjasokat! Aztán jött a megdöbbenés: a KSH szerint közel 5 százalékos volt januárban az infláció, sőt, ha mondjuk, az árakat nézzük, több mint 8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, a szolgáltatások. A nyugdíjas korosztálynak a legnehezebb ezt megfizetni, és ha az élelmiszerárakról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy ma a legnagyobb terhet a nyugdíjasokra rakja a kormány. Ha a kormány nem lép semmit annak ellenére, hogy minden érintett ezt várja tőle, akkor megint novemberig várhatnak a nyugdíjasok, addig pedig tíz hónapon keresztül ők hiteleznek a kormánynak. Ugye, értik, képviselőtársaink? A nyugdíjasok hiteleznek a magyar kormánynak! Ugye, értik, hogy ez nagyon nincsen rendben?  

- Államtitkár Úr! Az egyik legnagyobb gond, hogy a nyugdíjak éves emelését az Orbán-kormány kizárólag az infláció változásához kötötte, megszüntetve annak lehetőségét, hogy az árak mellett a bérek változása is szerepet kapjon a nyugdíjak növelésében. A béremelkedések miatt egyre nagyobb a szakadék az aktívak és a nyugdíjasok között. A kormány nyugdíjemelési technikája egyébként is az évszázad átverése! Nem jelent mást, mint a pénz romlásának az utólagos lekövetése. Magyarul: aki kevés nyugdíjból élt a múlt évben, annak Orbán Viktor garantálja, hogy az idén is kevésből fog megélni, és jövőre sem lesz neki több, nem beszélve a bérektől való radikális leszakadásról! Ezért követeli a Magyar Szocialista Párt és több civil szervezet, ellenzéki párt is, hogy térjenek vissza a svájci indexálásra. Mondhat bármit államtitkár úr, ezt követeli most a szakmai szervezet! Növekszik a nyugdíjasok szegénysége. Hiába beszélnek a nyugdíjak értékállóságáról, az idősek jövedelmi szegénysége a duplájára emelkedett az elmúlt tíz évben. Különösen a 65 év feletti nők szegénysége emelkedett. Tudjuk nagyon jól, hogy miután megözvegyülnek, iszonyatosan nő a szegények aránya a nyugdíjasok körében. Erről szólnak még a KSH legfrissebb statisztikái is: a nyugdíjasokra vonatkozó szegénységi ráta 11 százalékos, ami több mint kétszerese a 2010-eseknek!

- Államtitkár Úr! A kormány az elmúlt években különböző utalványokkal próbált meg a nyugdíjasok kedvére tenni, mintha ezzel megoldanák a napi gondjaikat. Az sem érdekelte önöket, hogy milliárdokat szórtak ki az ablakon csak azzal, hogy a külföldön élő, nyugellátásban részesülők tízezreinek küldtek sehol máshol nem felhasználható utalványokat, mindezt sok százmillió forintért. A tavaly őszi akcióról is kiderült, hogy 40 ezer külföldön élő nyugdíjas kapott csak Magyarországon beváltható rezsiutalványt. 361 millió forint értékben postázták ezeket a külföldön élő nyugdíjasoknak, a postaköltség további 84 millió forintot jelentett. Ugye, államtitkár úr, bevallja ön is, hogy ez bűncselekmény? Ki fog ezért felelni? Ön vállalja a felelősséget, vagy Orbán Viktor? Elfogadhatatlan, hogy a kormány különböző utalványokkal alázza meg a nyugdíjasokat! Ez sem tisztességes velük szemben, és nem is igazságos, mivel a támogatás korlátozottan használható fel, és persze ez soha nem épül be a nyugdíjba. Ugye, ezt is elismeri, államtitkár úr? Mikor kérnek bocsánatot attól a közel 200 ezer rokkantnyugdíjastól, akit megaláztak, és mikor tartják be végre önök is azokat a törvényeket, amik minden magyar állampolgárra vonatkoznak? (Taps az ellenzék soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Úgy látszik, önöknek nagyon rossz a lelkiismerete a nyugdíjasok kapcsán a saját kormányzási időszakukból, ezért próbálnak meg különféle módokon bármit is szépíteni azon. De nem felejtik el az idős emberek, hogy mit tettek önök velük akkor, bármennyire is próbálja szépíteni. Az pedig teljes mértékben érthetetlen, hogy ön itt a parlamentben a rezsiutalványokat és az Erzsébet-utalványokat támadja, különböző indokokat hoz föl, hogy miért nem kellene ezeket a támogatási formákat nyújtani az idős embereknek. Csak megismételni tudom: megszüntetésével önök 5 ezer forintot havonta és 60 ezer forintot évente húztak volna ki 2010 után a nyugdíjasok zsebéből.

- Képviselő Asszony! Ön dobálózott a számokkal itt, szeretném ezt helyre rakni, mert nagyon téves látszatot próbált kelteni. Beszélt a 65 éven felülieket érintő szegénységi mutatókról. Elhoztam ezeket én is, és nemcsak a KSH-nak, hanem ezek az Eurostatnak az adatai is, amiket ön elfelejtett mondani a saját számsorában azért, mert nem illett abba a valóságba, amit ön itt megpróbált lefesteni a parlament ülésén. A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitett időseknek az aránya az önök kormányzásának a végén 19 százalék volt, ez most 14,5 százalékra mérséklődött! A súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya az önök kormányzásának a végén az Eurostat szerint. 16,2 százalék volt! Most 6 százalék! Kérem: ne mondja el még egyszer ezt a valótlanságot, ne hozza magát ilyen kellemetlen helyzetbe, hogy ilyen könnyen lehessen cáfolni azt, amit ön mond.

- Képviselő Asszony! Ön beszélt a relatív jövedelmi szegénységről, és azt mondta, hogy ez 10 százalék környékére emelkedett. Egy dolgot elfelejtett: mennyi ennek az átlagos értéke az Európai Unióban? 15,1 százalék! Ehhez képest ön szerint rossz a 10 százalék körüli magyarországi érték? A legalacsonyabb érték az egész Unión belül, más országokban: 7 százalék környékén van Franciaország, Szlovákia, illetve 9 százalék környékén van Görögország, Dánia és Luxemburg, és ezek után jövünk mi magyarok. Ön szerint ez egy rossz helyezés, az európai uniós átlagnál, 15 százaléknál jóval jobb 10 százalékos eredményért, úgy, hogy mindösszesen öt ország van körülbelül, ami megelőz minket? Ön szerint ez nem egy jó helyzet Magyarország számára? (Arató Gerely: Százalékra nem adnak parizert a boltban!) Bár minden uniós biztonsági és jóléti kimutatásban az az első öt-hat helyezett között lehetnénk! Itt ebben szerencsére ott vagyunk, éppen ezért jóval nagyobb a biztonsága a nyugdíjasnak és a nyugdíjaknak, mint az önök idején.

- Képviselő Asszony! Ön beszélt azokról is, akik megváltozott munkaképességűek, és valamilyen szociális juttatásban részesültek korábban. Mi az ő helyzetükben is előre tudtunk lépni: foglalkoztatottsági szintjük 20 százalék alatt volt, és most már 40 százalék fölött van. Nem segélyből, nem valamilyen nyugdíjszerű juttatásból kell hogy megéljenek…(Arató Gergely: A nyugdíj nem segély!)…hanem piaci munkabért tudnak kapni  ami egy jóval nagyobb létbiztonságot jelent a számukra. Önöknél nyilvánvaló volt már Horn Gyula óta az a fajta politikai cél, hogy minél több ember éljen segélyből, minél több ember legyen kitéve az állam döntéseinek, és úgy próbálták meg földuzzasztani a saját szavazótáborukat, hogy minél több embert tereltek be a szociális segélyezés rendszerébe, és az ő függőségben tartásukkal próbálták a szavazótáborukat növelni és egyben tartani. Mi viszont abban bízunk, és abban szeretünk segíteni az embereknek, hogy aki a saját lábára tud állni, aki a saját fizetéséből tudja magát eltartani, azoknak segítsünk, és ne valamilyen szociális juttatásból kell hogy éljenek. Az önök pártja volt az, amely csökkentette Magyarországon a nyugdíjakat; büszkén itt felálltak a parlamentben, és mindnyájan megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét, magyarul, egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjas zsebéből elvettek. Úgy látszik, ennek a bűnnek még az önök lelkiismerete esetében is, ha ilyen szó létezik, nagyon hosszú az árnyéka! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ne verjék át a nyugdíjasokat!

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Most arra kívánok rámutatni, hogyan verik át mostanában a nyugdíjasokat. Ez az átverés az önök részéről korántsem új keletű, ellenkezőleg, mindig is kedvelt módszerük volt, folyamatosan zajlik.  Gyakorlatilag az történik, amit Rodolfo mester is mondott: csak a kezemet figyeljék, mert úgyis csalok, de ezt a lehetőséget ő egy kicsit szórakoztatóbban csinálta! Kezdjük azzal, hogy a Horn-kormány idején hozott törvény értelmében 1999-ben 19 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat. Önök azonban kormányra kerülve ehelyett csak 9 százalékkal emeltek. Ha utánaszámolnak, ez bizony azt jelenti, hogy a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat vettek el, tíz évvel később azután bennünket vádoltak ezzel. Ezt az átverési eljárást azóta továbbfejlesztették! Bevált módszerük lett a rólunk szóló kifinomult és nagy propagandával támogatott rémhírterjesztés. Bennünket vádolnak meg előre azzal, amit önök készülnek végrehajtani! Így tettek 2010-ben is. Tény, hogy a nyugdíjak évenkénti emelését mi az infláción kívül az átlagkeresetek emeléséhez is kötöttük, a Bajnai-kormány pedig éppen a nyugdíjasok érdekében függesztette ezt fel a válság idejére, mert előre látható volt, hogy két éven át a nyugdíjak így még az inflációt sem követnék. Önök viszont kormányra kerülve ezt azonnal véglegesítették, és tíz éve átverik az embereket! Azt hirdetve, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, intézkedtek, hogy egyik évben se kelljen az inflációt meghaladó mértékben nyugdíjat emelni. Kőbe vésték, hogy aki egyszer nyugdíjba ment, az az ország gazdasági sikereiből már nem részesedhet! Ezért nyújtottuk be a Demokratikus Koalíció 4 százalékos törvényjavaslatát, mert önök még a saját törvényeiket is megszegik, és harmadik csapásként a nyugdíjakat évente az infláció előre látható mértékével sem emelik meg.

- Államtitkár Úr! A nyugdíjak megállíthatatlanul leszakadnak: míg az átlagos értékük a kormányváltáskor még elérte az átlagkereset kétharmadát, mára annak a felét sem éri el! Átverték a rokkantnyugdíjasokat már 2012-ben: mint az Alkotmánybíróság megállapította, alkotmányellenesen csökkentették a rokkantnyugdíjasok ellátmányát. Egy éve lejárt az a határidő, hogy erről intézkedjenek, törvényt kellett volna módosítani, de azóta sem történt semmi. Kérdezem én: önök semmilyen bírósági ítéletet nem tartanak önmagukra érvényesnek? Átverték a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat is. A magyar állam szerződést kötött tulajdonképpen a különösen nehéz vagy veszélyes munkát végzőkkel, például a bányászokkal, a fegyveres testület tagjaival és másokkal, akik nyugdíjkedvezmény reményében vállaltak munkát, és ezt a szerződést hatalmukkal visszaélve, egyoldalúan felmondták. Különösen súlyos helyzetben persze egy állam ezt megteheti, ám itt épp az volt az átverés, hogy miközben külföldön dicsérték és eredményesnek mondták elődeik válságkezelését, idehaza a helyzetet olyan súlyosnak hazudták, ami indokol egy ilyen drasztikus intézkedést. És átverték az idősotthonban ápolt nyugdíjasokat is, akiknek a térítési díját fű alatt, anélkül, hogy bejelentették volna, megnövelték.

- Államtitkár Úr! Evettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól! (Völner Pál: Igen! Ez így van! - Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Nos, tény, hogy a 13. havi nyugdíj folyósítását, amit egyébként mi vezettünk be, a válságkezelés érdekében kénytelenek voltunk beszüntetni, de önöknek tíz év nem volt arra elég, hogy mindezt újra bevezessék. Mindazonáltal a KSH adataiból világosan kiderült, hogy az utolsó köztársasági kormányok 2002 és 2010 között az átlagos nyugdíjak vásárlóértékét 29 százalékkal emelték, míg önök nyolc év alatt egyébként csak 19 százalékkal, a nyugdíjasok tehát sokkal jobban jártak a mi kormányzásunk alatt, mint önöknél. De addig is, amíg a váltás megtörténik, joggal várható el, hogy legalább a saját maguk számára szabott feladatokat teljesítsék. Ne hazudozzanak tovább, és ne hagyják a nyugdíjakat elértéktelenedni! (Taps az ellenzéki padsorokban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Rendkívül merész eszmefuttatásokat mondott itt. (Arató Gergely: Igazság! - Varju László: Szembesítés!) Szerintem hogyha egy magyar nyugdíjast megkérdezünk, hogy mi jut eszébe a Horn-kormányról, egyrészt a Bokros-csomag jut eszébe, amellyel az egészségének a megőrzését vagy az életszínvonalát rontották, másrészről pedig az, hogy az volt az első kísérlet a nyugdíjak megadóztatására. Az pedig, hogy önök a Bajnai-kormány alatt a nyugdíjasok érdekében szüntették meg a nyugdíjaknak a megemelését, és a nyugdíjasok érdekében vettek el egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól…(Völner Pál: Itt tartunk!)… nem hiszem, még itt a farsang végén sem hiszem, hogy valaki elhiszi önnek, hogy a nyugdíjasok érdekében tették! Persze emlékszünk még Gyurcsány-Bajnai-korszaknakra, amikor azt mondta Bajnai Gordon, hogy azért vesz el egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, hogy ne kelljen később kéthavi nyugdíjat elvennie a nyugdíjasoktól. Pedig biztos lett volna valamilyen IMF-tanulmány vagy világbanki levél, amely magasabb megszorításokat is javasolhatott volna, mert hát az önök politikája, képviselő úr, minden esetben a megszorításokra épült. A nyugdíjasoktól elvettek egyhavi nyugdíjat, a közszférában dolgozóktól elvettek egyhavi bért, a diákoknak pedig tandíjat vezettek be, hogy nehogy tovább tudjon tanulni az, akinek a családja nem engedheti meg a tandíj kifizetését.És mellette ott volt a kórházi napidíj és a vizitdíj, amit életkorra tekintet nélkül mindenkinek a nyakába varrtak volna. Ez volt az, amit önök tettek!

- Képviselő Úr! Üsse már fel a saját pártja politikusainak a nyilatkozatait valamikor 2006 környékéről, akár az előtte vagy az utána lévő évekből, hogy miket mondott Gyurcsány Ferenc a korhatár előtti nyugdíjazásokról, miket mondott Szűcs Erika a korhatár előtti nyugdíjazásokról! Ön is, Gyurcsány Ferenc is, és az akkori baloldali liberális politikai erők minden egyes képviselője felállt itt a parlamentben, és egyenként mindenki igent mondott arra, hogy elvegyenek a magyar nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat! Sem azelőtt, sem azóta Magyarországon a rendszerváltást követő időkben ilyet kormányzat nem tett. Voltak persze nehéz gazdasági időszakok, de olyan nem volt, hogy a multicégeknek, amelyek a közszolgáltatásokat üzemeltették Magyarországon, a Horn-kormány privatizációja nyomán garantálták a 8 százalékos profitot, kivihették az országból, miközben a magyar nyugdíjasoktól elvettek - elvettek! - egyhavi nyugdíjat! Hol van máshol egy ilyen kormányzat, amely a saját nyugdíjasainak azt mondja, hogy húzzák beljebb a nadrágszíjat…(Bangóné Borbély Ildikó: Itt van!)… de a saját közműszolgáltatóit tulajdonló külföldi cégeknek azt mondja, hogy ugyanannyi profitot szedjetek be, és ugyanúgy vigyétek ki az országból? Ebből látszódik, hogy önöknek ki volt a fontos: a külföldi cégek akkor is fontosak voltak, ezért náluk nem volt megszorítás, a nyugdíjasok viszont nem voltak fontosak, ezért ott volt megszorítás. És ebben nem változtak sem előtte, sem utána, az önök számára a fontossági sorrend nem változott, a nyugdíjasok mindig rosszul jártak, akár Horn Gyula, akár Gyurcsány Ferenc, akár Bajnai Gordon volt Magyarország miniszterelnöke a megszorítások őket valahogy mindig utolérték, úgy is, hogy a nyugdíjkasszában 2010-re közel 400 milliárd forintos hiányt hagytak.

- Képviselő Úr! Ön elmondta, hogy más nyugdíjszámítási mód alapján kellett volna a nyugdíjakat kiszámolni. Nos, a 2010-et követő években önök azzal a nyugdíjszámítási móddal, amit ön most említett, havonta egy átlagnyugdíjas zsebéből 5 ezer forintot húztak volna ki, ami azt jelenti, hogy összességében egy évben 60 ezer forinttal rövidítették volna meg a nyugdíjasokat. Szintén fontos megemlíteni, hogy önök, az ellenzéki pártok képviselői itt a parlamentben még a „nők 40”-et sem szavazták meg. Ezzel ellentétben a Fidesz-KDNP időszakában a magyar gazdaság magára tudott találni, ami a nyugdíjasok számára is előnyt jelentett, hiszen nyugdíjprémium kifizetésére kerülhetett sor először 12, majd 18 ezer forint értékben. Tehát nem nyugdíjérték-csökkentésre, mint önöknél, hanem nyugdíjprémium kifizetésére fordítottunk 52 milliárd forintot a tavalyi esztendőben is. És azt ön is kénytelen volt elismerni - bár a korábbi felszólalásaiban még tagadta -, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke is emelkedett az elmúlt években, nemcsak a nominális értéke 38 százalékkal, hanem 10 százalék fölött a vásárlóértéke is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Aktuális ügyeink!

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Polgártársak! Tegnap, február 23-án emlékeztünk a romagyilkosság áldozataira: tizenegy éve volt, hogy Csorba Robika, aki akkor ötéves volt, hatéves nővére és édesapja vált az egyik támadás áldozatává. A támadásoknak összesen hat halálos áldozata és számtalan sebesültje volt, tíz esetben támadtak ártatlan roma honfitársainkra Molotov-koktélokkal és lőfegyverekkel. 2008-2009-ben szélsőjobboldali terrorsorozat rázta meg Magyarországot, de nemcsak a 2000-es évek végén, hanem a ’90-es évek elején is hasonlónak kellett hogy tanúi legyünk: 1992-ben Danyi Zoltánt, a senkinek nem ártó, csendes, dolgos, 50 kilós roma fiatalembert verték és rugdosták halálra neonácik. Szombaton avattuk az emléktábláját Salgótarjánban. Ezek a gyilkosságok, ezek a terrorcselekmények nem voltak előzmény nélkül valók: a gyilkos tetteket minden esetben gyilkos szavak, a magyar cigányok ellen uszító cikkek, uszító beszédek, szélsőjobboldali félkatonai alakulatok masírozásai előzték meg. És ma ismét szélsőjobboldali félkatonai alakulatok masíroznak a cigánytelepeken, ma ismét gyilkos szavakat olvashatunk az újságban, és gyilkos szavakat kell hogy halljunk itt a parlamentben is! Egy hete két képviselő, egy fideszes szélsőjobboldali és egy, a Fidesz által kreált neonáci párt szélsőjobboldali képviselője közösség elleni uszítást követett el a felszólalásában. A Párbeszéd nevében ezért feljelentést teszek ellenük, mert meg kell húzni egy határt: a fajgyűlölet logikájának, a náci beszédnek nincs helye a magyar Országgyűlésben! Megálljt kell parancsolnunk a különböző társadalmi csoportok egymás ellen uszításának! Egyszer a cigány magyarok, másszor a nők, egyszer a zsidók, másszor a civil szervezetek, egyszer az LMBTQ-emberek, másszor a baloldaliak kerülnek a célkeresztbe.

- Képviselőtársaim! Tegnap a magyar társadalom megmutatta, hogy nem lehet egymás ellen fordítani minket. A romagyilkosságok évfordulóján kiállt a Fidesz által megtámadott cigányság mellett sok ezer magyar polgár, a civil szervezetek színe-java, a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és mozgalmak, zöldek és lilák, pirosak és vörösek közösen, mert mi tudjuk, hová vezet a gyűlölet, hová vezet a kirekesztés, a faji elkülönítés, az egyre durvább hátrányos megkülönböztetés. Amikor szélsőséges csoportok és magányos őrültek vitték a fajgyűlölet politikáját, annak is rettegés, vér és halál lett a vége, de amikor az államhatalom vált fajgyűlölővé, annak vége a holokauszt lett, a soá és porajmos: hatmillió zsidó és félmillió roma vált a fajgyűlölet őrjöngésének áldozatává Európában. 600 ezer zsidó és sok ezer cigány honfitársunk haláláért felelősek a német nácik és a velük szövetséges magyar szélsőjobboldaliak.

- Hát, térjenek észhez, Orbán úr! Térjenek észhez, képviselő hölgyek és urak! Amikor önök minden évben kimondják, hogy soha többé, az jelentse is azt, hogy soha többé! Amikor arról beszélnek, hogy megvédik az európai kultúrát, akkor cselekedjenek is annak szellemében, mert az európai kultúra legfontosabb pillérei: a felvilágosodás eszméje, a „szabadság, egyenlőség, testvériség”, illetve a két világháború és a holokauszt tanulságai, a „soha többé” érzés és a béke mindenekfelettisége. Ahogy az Európai Unió himnuszában is énekeljük: „Testvér lészen minden ember”. De ha úgy a jobboldali polgártársak szívének kedvesebb, akkor idézek egy másik dalból: „Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk.” Ne uszítsanak hát tovább a testvéreik, ne uszítsanak tovább a cigány magyarok ellen, mert már most is roma honfitársaink százezrei élnek félelemben! Ne támogassák a fajgyűlölő gondolat terjedését, mert tudjuk, hogy az katasztrófához vezet! Ne járuljanak hozzá ahhoz, hogy ismét ártatlan emberek vére folyjon Magyarországon, mert az a vér az önök kezéhez fog tapadni! (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

TUZSON BENCE, (Miniszterelnökség államtitkára): - Mindig megdöbbenve hallgatom azokat a szavakat, amikor Tordai Bence szólal meg ilyen és ehhez hasonló kérdésekben az Országgyűlésben, már csak azért is, mert ezekben a padsorokban, amikor gyűlöletről van szó, akkor az ő hangjában szokott a leginkább a gyűlölet megjelenni az Országgyűlésben! (Taps a kormánypártok soraiban. - Rétvári Bence: Így van!)

- Képviselő Úr! Valóban azok a gyilkosságok, amelyeket itt felsorolt elítélendőek, és szégyenfoltjai annak az időszaknak, amikor ezeket a gyilkosságokat elkövették, de kérdezem én: hogyan lehetséges az, hogy az ön szövetségesei, az önök pártjának szövetségesei azok, akik egyébként szinte cinkosként jártak közben ezekben a gyilkosságokban? (Varju László: Na, ez a gyűlöletkeltés!) Pont ön ül most olyan szervezetekkel egy szövetségben, amelyek annak idején még ide az Országgyűlésbe is úgy jöttek be, hogy azokat a jelképeket és azokat az öltözeteket használták, amelyekről most éppen ön beszél, és amelyekkel kapcsolatban ön elítélő hangon nyilvánul meg. Hogy gondolja hogy ezt az ellentmondást, ami itt az ön szavai és az ön cselekedetei között megnyilvánul, valamilyen formában fel tudja oldani? Nem tudja föloldani! És az még tisztességtelenebb dolog, hogy ezeket a cselekedeteket, ezeket a szörnyű bűncselekményeket valamilyen módon összekapcsolja olyan eseményekkel, amelyek alapvetően arról szólnak, hogy hogyan lehet felemelni, hogyan lehet felemelni a cigányságot. Az oktatáson keresztül lehet felemelni a cigányságot!

- Képviselő Úr! A gyöngyöspatai ügyben éppen önök, az önök szövetségesei és a különböző, Soros György által támogatott szervezetek …(Z. Kárpát Dániel: A Fideszről van szó?)… uszították ezeket az embereket, s indítottak  olyan pereket, amelyek aztán megbontották azt a társadalmi békét, amely kezdett ebben az ügyben kialakulni. Pénzt, csak pénzt akartak szerezni, nem azoknak az embereknek az érdekeit nézték, akik vélt vagy valós hátrányt szenvedtek el. Nem arról emlékeztek meg önök, hogy hogyan lehetne az oktatást ezeknek az embereknek megszervezni, és hogyan segítene az oktatás abban, hogy ezt a társadalmi réteget, a magyar romákat is fel lehessen emelni Magyarországon, - és igen, az ő felemelkedésük útja is az oktatáson keresztül vezet (Zaj az ellenzéki padsorokban.). Nem lenne baj képviselőtársam, hogyha ezt összességében átgondolja. Ezt a feszültséget nem szítani, ezt a feszültséget a társadalmon belül enyhíteni kell! Önök azok, akik felemelték ezt a témát, önök azok, akik ezt az ellenségeskedést szították az emberek között, és azon kell dolgoznunk, hogy hogyan tudjuk ezt elsimítani. Hogyan tudjuk elsimítani? Hogyan valósuljon meg Magyarországon a romák és a nem romák közötti békés együttélés, hogyan támogassuk a továbbiakban is a magyar romákat? Hiszen magyar romák körében is a felére csökkent az utóbbi időben a munkanélküliség. A felére csökkent! A szegénység is csökkent az ő csoportjaik között is.

- Képviselőtársam! Ezek a lényeges dolgok, lényeges szempontok. Arra kell törekednünk, és arra kéne törekedni minden országgyűlési képviselőnek ebben a parlamentben, hogy ezt a feszültséget csökkentsük, a romák számára oktatást adjunk, és ne azzal hergeljünk másokat, hogy olyan dolgokért, melyek mögött egyébként nincsen munka, pénzt fizessünk. Magyarországon alapvetően a pénz a munkáért jár! Ilyen társadalmat építünk Magyarországon. És ha valaki sérelmet szenved, azon a területen kell orvosolni ezt a sérelmet, ahol ő ezt megszenvedte. Ez pedig az oktatásnak a területe; és a különböző szervezeteken keresztül ne gátolják ennek a megállapodásnak a létrejöttét! A lényeg abban áll, hogy oktatást tudjunk adni, és a jó oktatáson keresztül emeljük fel a magyar roma lakosságot is! (Taps a kormánypárti padsorokban. - Tordai Bence: Szégyen!)

Bartha Szabó József
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó