Kispesti botrány - A belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken 1-3.
Interjút adott a Magyar Nemzetnek a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott.
Utoljára frissítve: 2020. február 29. 17:45
2020. február 29. 14:41

– Több magyarázat is kering arról, hogy miért készítette el a hangfelvételeket. Vannak, akik a történteket úgy magyarázták, hogy a Fidesz megkereste, „beszervezte” önt. Vannak olyanok is, akik viszont tudni vélik, hogy elfogta önt a hatóság, és rábírták a hangfelvételek elkészítésére, amivel segíthetett volna szorult helyzetén. Ezen verzió szerint egy nagyobb bűnüldözési akció kezdeteként szivárogtatta ki lapunknak a hanganyagokat a hatóságok tudtával és egyetértésével. Van bármelyik forgatókönyvnek valós alapja?

– Ezek csak kispesti legendák, amelyek megmutatják, hogy senki sincs tisztában az igazsággal. A hangfelvételek személyes motivációból készültek: a beszélgetéseken megszólaló és szóba kerülő személyeket évek óta ismerem. Vannak, akik közülük nagyon jól élnek, és bánt vagy inkább bosszant, hogy ezek a személyek miként viselkednek azokkal, akik náluk kiszolgáltatottabbak. Olyan is előfordult, hogy némelyikük kifejezetten megnehezítette mások életét. Hatalmi arroganciát tapasztaltam segítségnyújtás helyett. Nem volt politikai nyomás és nem volt hatósági, rendőrségi nyomás sem. A hangfelvételeket saját elhatározásomból készítettem. Azt azonban kiemelném: nem vagyok hős, és nem szeretném, ha bárki is így tekintene rám, hiszen én is ezekben a körökben mozogtam.

– Említette a kiszolgáltatott embereket. Lackner Csaba az egyik felvételen arról beszél, hogyan kell hatékonyan kirakni a rászorulókat az önkormányzati lakásokból. Tapasztalt hasonlókat, erre is gondolt, ami közrejátszott a döntésében?

– Számos történetet hallottam a szociális lakások körüli visszás ügyekről és a rászorulóknak járó kedvezmények, juttatások elnyeréséről. Bizonyítékot nem gyűjtöttem ezek alátámasztására vagy cáfolatára, de már az erről a témáról folytatott beszélgetések hangneme, szóhasználata is árulkodó. Az pedig felháborító, hogy rászorulókat raktak ki önkormányzati lakásokból. Az is általános tapasztalat, hogy az önkormányzati munkákat olyan emberek nyerték meg, akik közel álltak a pályázatokat elbírálókhoz. Egy átlagos, politikai kapcsolatok nélküli kispesti vállalkozónak, akinek egy-egy ilyen munka elnyerése akár fordulópont is lehetett volna az életében, esélye sem volt nyerni.

– Felajánlott valaki anyagi vagy bármilyen előnyt, hogy elkészítse ezeket a felvételeket?

– Határozottan kijelentem: nem.

– Mikor és hol készültek a felvételek?

– Több buliban is részt vettünk a nyár közepén, ott készültek.

– Hogyan látja a saját szerepét?

– Azt akartam, hogy a közpénzek a közt szolgálják, ne egy szűk csoportosulás érdekeit, amelynek olyan hatalom összpontosul a kezében, ami veszélyezteti a demokráciát helyben. A döntésemben személyes sértettség is közrejátszott. Én egy informátor vagyok, nem igazságosztó: a hatóságok dolga, hogy kiderítsék, mennyi hencegés van ezeken a felvételeken és mi a valóság.

– Amikor a botrány kipattant, akkor lapunk megkereste Gajda Pétert, aki szinte azonnal visszautasította azon megfogalmazásunkat, hogy Lackner Csaba a „bizalmasa és barátja” lett volna. Hogyan látja a két politikus kapcsolatát?

– Tudomásom szerint többéves, talán egy évtizedes baráti viszony volt és van köztük. Az utóbbi években egyre mélyült ez a bizalom, ahogy egyre több közös ügy fűzte össze őket és egyre több hatalmuk lett.

– Milyen sűrűn találkozott Lackner és Gajda, és milyen apropóból?

– Biztosan volt számos olyan hét, amikor több alkalommal is találkoztak. Egyrészt a munka miatt, másrészt a hangfelvételeken is szóba került, hogy hetente eljártak focizni, sportolni is. Ezek mellett nemegyszer voltak közös síelések, bulizások, és együtt ünnepelték az egymás életében bekövetkező fontos eseményeket: születésnapokat, tejfakasztókat, ilyesmiket.

– A hangfelvételeken szóba kerültek a baráti focik és az utána tartott sörözések. A történetek szerint ezen alkalmakkor is érdekes beszélgetések hangzottak el. Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője az egyik ilyen sörözésen 44 évesen a korai nyugdíjba menetelről álmodozott, ami szavai szerint elérhető közelségbe került neki. Mit lehet tudni a baráti focikról, milyen gyakran voltak ezek, kik vettek ezen részt?

– Azt, hogy mit mondott Kránitz, csak Lackner elmeséléséből tudjuk, de elhangozhatott ilyesmi. Ezeket a kijelentéseket lehet viccnek gondolni, nagyképűsködésnek, esetleg a többiekkel való élcelődésnek venni, hogy „én ezt már elértem, ti meg sehol sem vagytok”. Nehéz kitalálni az ilyen mondatok kimondása mögötti motivációt. Tudomásom szerint a baráti focikat heti egyszer rendezték meg, a közeli barátok és a belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken. Többek között azok is, akik a hangfelvételek nyilvánosságra kerülésekor nem ismerték fel egymást.

– Ez egy komikus helyzet volt. Találkozott olyannal, aki elhitte, hogy Gajda és társai nem ismerik fel Lacknert?

– Nem hittem el én sem. Különösen annak fényében nem, hogy milyen közeli volt a viszonyuk. Nem gondolom, hogy bárkit is sikerült erről meggyőzniük, különösen nem Kispesten.

Hamarosan közzétesszük az interjú második részét…

-------------------------------------------------

A főszereplők:

Gajda Péter: Kispest MSZP-s polgármestere, 2006 óta vezeti a kerületet. A hangfelvételeken számos alkalommal főnöknek nevezik, akinek vissza kell osztani. Lackner elmondása alapján a polgármester ingatlanokba fekteti a pénzét, de egyébként Lackner nem szokta megkérdezni, hogy mihez kezd azzal, amit „kap”.

Lackner Csaba: Kispesti önkormányzati képviselő, 2019-ben kirúgták az MSZP-ből. A hangfelvételek főszereplője, aki szeret beszélni a saját és mások vélt vagy valós korrupciós ügyeiről. Hivatalos havi jövedelme nettó négyszázezer forint körül van, saját bevallása szerint viszont a havi jövedelme eléri a másfél millió forintot.

Kránitz Krisztián: Korábban MSZP-s önkormányzati képviselő volt, 2014 és 2019 között a kispesti vagyonkezelő igazgatója. 2019-ben már nem lett képviselőjelölt, kizárták, mert „a kerületi tagságból mindenki tudta, mennyit rakott zsebre”, viszont maradhatott a vagyonkezelő élén dupla fizetésért. Kránitz vagyonát a barátai 200-250 millió forintra becsülik.

Somogyi Lászlóné: Kispesti MSZP-s önkormányzati képviselő, korábban a városháza „udvari beszállítójának”, az Anildia Kft.-nek a tulajdonosa volt. 2014 óta már csak exférje, Somogyi László üzletember nevén van a vállalkozás. Somogyi az Anildia mellett több céget is mozgat. A hangfelvételek szerint a napfényes Miamiban van háza. Lackner elmesélte: egy alkalommal Somogyi 12 millió forintot adott át Kránitz Krisztiánnak, hogy a vállalkozó további önkormányzati megrendelésekhez jusson.

-------------------------------------------------

Árulkodó mondatok a kispesti hangfelvételeken:

Lackner az önkormányzati lakásban lakó rászorulókról: „…az ön bérleti joga a 17 millió forintos ingatlan helyett ér hét és felet. Itt a hét és fél, átutaljuk az ön bankszámlájára, viszontlátásra, aztán menjen a f…ba” ; „Az, hogy valaki egy kolerából bele legyen rakva egy jobba, az b…meg az önkormányzatnak sok pénzébe kerül.”

Lackner a saját vagyonáról: „Ahhoz, hogy például én azt a pénzt, amit megkeresek most havonta, ahhoz nekem legalább 8-9 vagy kb. tíz 40-50 négyzetméteres új építésű ingatlanomnak kellene lenni, hogy a kiadásokból azt a havi bevételt tudjam fedezni. Azért mondjuk egy 8-9-10 lakás az nem kevés, akárhogy is nézzük, 300-400 millió forintra is rúghat, nem? Ahhoz, hogy te mondjuk egy-másfél millió forintot mindenfajta munka nélkül beszedjél.” „Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja, az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.”

Lackner Kránitzról: „Én elengedtem a [Kránitz] kezét, mert úgy nyúlt le rólam egyszer nyolcat, aztán meg négyet, hogy semmi köze nem volt hozzá. Tudod mit? Melléállok, ha a 12 milliómat visszaadja.” „Az anyja nevére vásárolt lakásokat.” „[Kránitz kiesése] hosszú távon érvágás, de rövid távon jó, mert el van terelve a figyelem a vagyonkezelő vezetőjéről.”

Kiss Jenő volt soroksári MSZP-elnök: „Gajdának az osztrákoknál nincs valamije?”

Lackner Gajda Péter vagyonosodásáról: „Most is szereztem neki ingatlant.”

Egy ismeretlen beszélő Kránitzról: „Nem tíz százalék, hanem Mr. Negyven Százaléknak hívták, amikor az önkormányzatnál dolgoztam.”

Lackner és az ellenzéki összefogás: „Sokkal több pénzt lehetne keresni, hogyha miénk lenne a kerületi DK.”

Lackner a DK-ról: „Ha ezek a DK-sok beteszik a lábukat a küszöbön belülre, akkor onnantól kezdve a lakásodat akarják elfoglalni.” „Hogy hívják, van ez a Molnár Csabi, meg ez a volt honvédelmi miniszter csaj, ez a hülye hajú p…csa, Vadai Ági, azok tartották össze a pártot, mert a Gyurcsány egy kőkemény alkoholista, ezt tudni kell.”

2. „Ha a hatóságok elakadnak, vállalom az informátor szerepét”

A Magyar Nemzetnek nyilatkozva többször is kifejtette a kispesti hangfelvételek készítője: egyes beszélgetésekről maga sem tudja eldönteni, hogy azok csak hencegések voltak-e, de a hatóság feladata feltárni a valóságot. Annyit azért megerősített lapunknak is, hogy egyes önkormányzati szereplők a hivatalos anyagi lehetőségeiken túlmutató életmódot folytattak. De mennyit érhet Lackner Csaba Mercedese? Interjú a hanganyagok készítőjével.

– Visszatérve Kránitzra: az is elhangzott, hogy neki 200-250 millió forintos vagyona van. Ön szerint ez reális lehet?

– Nem láttam a bankszámláját, nem tudom, hogy mit dugdos a kispárnája alatt. Abból kifolyólag, hogy milyen ügyletei vannak és milyen szervezet élén van, ez könnyen elképzelhető.

– Milyen ügyletei vannak?

– A konkrétumok kiderítése a hatóságok dolga, de nem véletlenül hangzottak el a korai nyugdíjra és a vagyon mértékére utaló kifejezések, mint ahogy az sem, hogy Mr. Negyven Százalék volt a beceneve.

– Van-e olyan konkrét ügy, amelyről tudomása van és amit megemlítene Kránitz kapcsán?

– Kiemelem még egyszer: a konkrét ügyekről a hatóságoknak kell eldönteniük, hogy minden szabályosan történt-e. Sok legenda kering a kispesti vagyonkezelő működéséről, de én magam papírokat nem láttam, amikkel bizonyítani tudnám ezeket az állításokat.

– A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése óta kapcsolatba lépett Lacknerrel és körével?

– Volt kapcsolatfelvétel, de folyamatos, rendszeres beszélgetés nem történt.

– Visszajutnak önhöz információk Lackner, Kránitz vagy Gajda köreiből? Tudható, hogy milyen hatással volt rájuk a botrány?

– Kispest egy eléggé kis közösség, így igen, visszajutnak hozzám információk, akár akarom, akár nem. Ennek a körnek a botrányra adott első válasza – amit a nyilvánosság is látott – a tagadás volt. Én emögött azt a motivációt láttam, hogy ők még ekkor is elhitték: érinthetetlenek itt a kerületben. A választási eredmények egyébként őket igazolták. A voksolás után át kellett gondolniuk, miként viszonyuljanak egyes emberekhez, és az is kiderült, ki játszik az ő csapatukban és ki nem. Az érdekbarátságok megszűntek, a pénzszerzésre irányuló „barátságok” szintén, de a régi kötelékek megmaradtak. Az szerintem nem igaz, hogy nincs is kapcsolat egyes szereplők között, akiket sokéves barátság fűzött össze a botrány kirobbanása előtt. Nemrég pedig elkezdődött a legújabb szakasz: a sárdobálás. Szépen lassan mindenki elkezdi áthárítani a felelősséget.

– A barátságokról eszembe jutott egy történet a hangfelvételeken. Lackner Csaba azt mondja egy olyan személyről, aki a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az önkormányzati képviselő gyerekkori barátja, hogy „tudom mit akar, nyúljon a zsebébe”.

– Ezek az emberek megszerezték a hatalmat, és úgy gondolták, ez azzal jár, hogy mindegy, barát, ellenség vagy rokon, de a saját jussukat követelik rajtuk. Ők ezzel a pénzzel számolnak, ez bele van kalkulálva a havi keretükbe – legalábbis nekem ezekből a beszélgetésekből ez derült ki, mint ahogy a hangfelvételen is ez hallható. A valóság kiderítése a hatóságok feladata.

– A hatóságok pedig jelenleg is dolgoznak, számos nyomozás indult, fog-e tanúskodni?

– Ha a hatóságok elakadnak a munkában, és szükségük van bizonyos információkra, akkor állok a rendelkezésükre, vállalom az informátor szerepét.

– A beszélgető felek sok milliárd forint ellopásáról értekeznek, szóba kerülnek számlázások és efféle dolgok. Hogyan működik a rendszer?

– Maradjunk annyiban: hallottam dolgokat.

– Hogyan kell milliárdokat kilopni egy budapesti kerületből?

– Egyes módszerek már kiderültek azokból a felvételrészletekből, amelyeket közzétettek. Valaki azt említette, hogy a pénzt nem közvetlenül a büdzséből kell kivenni, hanem az külső vállalkozóktól jött vissza. A legfontosabb, hogy a közvéleménynek tudnia kell: az önök által közzétett szövegek valóban elhangzottak. Mint már korábban mondtam, a hatóságok dolga eldönteni, hogy ezek hencegések vagy vallomások.

– Hencegés lenne? Lackner Csaba nagyon szép Mercedesszel jár, viszonylag újnak tűnik, kerülhet vagy tízmillióba…

– Ennek az autónak közel sincs akkora értéke, mint amennyit az előbb becsült. Ez egy nagyon jó, ritka, alkalmi vétel volt, pár millió forintért sikerült hozzájutnia, szóval ez nem egy jó következtetés.

– Lackner háza viszont alsó hangon is legalább százmillió forintot ér, és még el sem készült teljesen. Az is elhangzott a felvételeken, bár ezt a részletet nem tettük közzé, hogy ha eladná, akkor nyugdíjba is mehetne. Ki lehet gazdálkodni egy ilyen házat Lackner Csaba körülbelül nettó 300-400 ezer forintos fizetéséből?

– Nem. Arról nem tudok, hogy jelentősebb vagyont örökölt volna, de természetesen ez sincs kizárva.

– Kránitz nevén van három autó, két lőfegyver, egy érmegyűjtemény, egy családi ház, két lakás és egy spanyolországi nyaraló. A vagyonkezelő igazgatójának a fizetése az elmúlt években átlagosan körülbelül nettó 400 ezer forint volt 2019 októbere előtt. Kigazdálkodhatta ezeket a vagyonelemeket ebből a pénzből?

– Lehetséges, hogy ő is örökölt egy kisebb vagyont, ezt nem tudhatjuk. Azt azonban ki kell emelnem, hogy Kránitz esetében, csakúgy, mint a többiek esetében, érdemes a családtagok vagyonosodását is vizsgálni, összevetni az időpontokat, hogy kinek, mikor, milyen vagyonelemek kerültek a tulajdonába, és hogy volt-e ezekhez az időpontokhoz közel egy-egy nagyobb önkormányzati pénzmozgás. Aztán hogy lehet-e ilyen módszerekkel találni valamit vagy az erre vonatkozó beszélgetések is csak hencegések voltak, azt majd a hatóságok kiderítik.

Hamarosan közzétesszük az interjú harmadik részét…

Az interjú első része IDE kattintva érhető el.

Árulkodó mondatok a hangfelvételeken:
Lackner egy gyerekkori barátjáról: „Tudom, mit akar, nyúljon a zsebébe.”

Lackner Kránitzról: „Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle.” „Krinyó nem nagy tudású ember. A pénzzel mindenki tud bánni, a tíz százalékkal mindenki tud bánni.”

Lackner Kránitzról és a kispesti szocialista párti tagságról: „A kerületi tagság úgy volt vele, mindenki tudja, hogy rengeteg pénzt rakott zsebre.”

Lackner és az MSZP-s EP-képviselők: „Ugye sajnos ez a szocialista pártra igaz, hogy neked van mondjuk EP-képviselőként lehetőséged négy embert alkalmazni. Erre alkalmazod jó drágán, és majd berakod a strómanokat, akiknek a fizetésének a 60-70 százalékát leszeded.”

Lackner az általa felügyelt önkormányzati cégről: „Hallod, egy igazi szélhámos csaj, lenyúlt b…zmeg a Közparktól 43 millió forintot.”

3. Gajda az ész, ő a főnök

A Magyar Nemzetnek nyilatkozva többször is kifejtette a kispesti hanganyagok készítője: egyes beszélgetésekről maga sem tudja eldönteni, hogy azok csak hencegések voltak-e, de a hatóság feladata feltárni a valóságot. Annyit azért megerősített lapunknak is, hogy egyes önkormányzati szereplők a hivatalos anyagi lehetőségeiken túlmutató életmódot folytattak. – Gajda Péterhez sosem jutnak el a hatóságok – nyilatkozta a hangfelvételek készítője, akinek véleménye szerint a Lackner Csaba kezében látott, fehér port tartalmazó zacskóban kokain volt.

– Több dolog is arra utal, hogy bizonyos önkormányzati embereknek jóval komolyabb anyagi lehetőségeik voltak, mint amekkora a bevallott jövedelmük alapján lehetne. Több bulin ön is részt vett. Hogy mulat egy kispesti szocialista önkormányzati képviselő? Mennyi pénzt költöttek egy-egy estén az önkormányzathoz kötődő emberek?

– Egy-egy ilyen bulin az ő hivatalos havi fizetésük fele-egésze elmehetett egyetlen éjszaka alatt.

– A hangfelvételen hallható beszélgetésekből az derül ki, hogy ezek az üzelmek sok éve mennek.

– Ha évekkel ezelőtt készítettem volna a felvételeket, akkor hasonló hanganyagokat rögzíthettem volna, csak más ügyek és más szereplők lettek volna. A korábbi években zajlott beszélgetések alapján számomra világos, hogy bizonyos emberek ugyanúgy jutottak pénzhez, ugyanúgy vagyonosodtak, ugyanazokat a trükköket alkalmazták régen, mint most – feltéve persze, ha van valóságalapjuk ezeknek a beszélgetéseknek. Ismétlem még egyszer: én papírokat nem láttam.

– Miként lehetséges, hogy a közvélemény nem értesült ezekről az ügyekről?

– Szerintem ez Gajda Péter „érdeme”. A kerületvezetés mindig is nagyon jól kommunikált: Kispestet egy mintakerületként mutatták be, amelyik mindig fejlődik, halad és előrejut. Nagy hangsúlyt helyeztek az olyan típusú kommunikációra, hogy egy-egy ügy kapcsán a „kerület vezetése milyen jó döntést hozott”. És esetenként ez nem volt minden alap nélküli. Gajda elég intelligens, sok klassz dolgot ki tudott találni, és nagyon jól csinálta. És mindemellett folytak az üzelmek. Én arra tudok tippelni, hogy az idilli kép volt az, ami miatt a hatóságok és a közvélemény nem nagyon kapisgálták, hogy mi történik a kerületben.

– Mit lehet tudni Gajda Péter szerepéről?

– Mint mondtam, ő az ész, ő a főnök. Irányít és összerakja a dolgokat. Én jó embernek ismertem meg, viszont ahogyan teltek az évek, a személyiségének olyan vonásai kezdtek előtérbe kerülni, amelyeket addig nem ismertek az emberek, én sem. Nekem az a véleményem, hogy hozzá akkor sem jutnának el a hatóságok, ha egyáltalán lenne miért. Okosan csinálta a dolgait.

– Mik voltak a hangfelvételen rögzített beszélgetések? Kérkedések?

– Talán a lelkiismeret-furdalás motiválhatta Lacknernek ezeket a mondatait. Lackner Csaba amúgy is nagyon szeretett a középpontban lenni, és amikor a hangfelvételen hallható dolgokat mondta el, akkor mindenki rá figyelt. Ezekkel a monológokkal és beszélgetésekkel talán könnyített is a lelkén, mint ahogy a többiek is, Kránitz is a korai nyugdíjjal. Bizonyos ügyek talán kevésbé feszítették őket így, hogy kibeszélték magukból. Lackner motivációja a társaságon belül is beszédtéma volt, de pontos válasz sosem született.

– Eddig kevés olyan részletet hoztunk nyilvánosságra, amelyekben szó esett prostituáltakról, de akad jó pár ilyen a szövegekben. A hangfelvételekből az derül ki, hogy számos önkormányzati képviselő vette igénybe konzumlányok szolgáltatásait. Meg tudja erősíteni, hogy volt ilyen, és ez elhangzik a felvételeken is?

– Voltak ilyen alkalmak. Volt, hogy azzal végződtek a bulik, volt, hogy közben…

– Ilyenkor ezek a szereplők odarendelték a hölgyeket vagy ők mentek a lányokhoz?

– Mindkét verzió működött, telefonszámokat kerestek az interneten, és ez alapján hívták fel a hölgyeket, beszélték meg a találkozókat.

– Gajda Péter is részt vett ilyen bulikon?

– Erről csak legendák vannak, a saját szememmel nem láttam ilyesmit.

– Lackner Csaba feljelentette Dódity Gabriellát, mivel a képviselőnő 2019 tavaszán kifakadt egy Facebook-poszt alatt, ahol a párttársát gyalázták. A per tárgya egy olyan kijelentés, hogy „ti sem láttok tovább a fehér poros orrotoknál”. Lackner az ügyről beszél a hangfelvételeken is, beszélgetőtársai­nak azt mondja, hogy „játszottam és most is játszom mindenféle hangszeren, de az képtelenség, hogy bármit is fel tudjanak mutatni”. Milyen hangszereken játszik Lackner Csaba? Gitár, klarinét esetleg?

– Évek óta ismerem, nincs tudomásom róla, hogy bármilyen, a szó hagyományos értelmében vett hangszeren is játszana, amiből az is következik, hogy a kijelentését máshogyan is lehet értelmezni.

– Mivel lehet magyarázni azokat a mondatokat, hogy „hagyj egy csíkot holnapra is” vagy „kettőt még felszívunk, aztán megyünk”. Van-e más olyan tevékenység a kábítószer-fogyasztáson kívül, amire ez vonatkozhat?

– Lehet, hogy van, de én nem tudok ilyenről.

– A fehér poros videóval kapcsolatban: amit ott lóbál Lackner Csaba azon a felvételen, az mi lehet?

– Véleményem szerint kokain.

Árulkodó mondatok a hangfelvételeken:

Lackner Gajdáról: „Odamentem a főnökhöz, hogy van az, hogy a Krinyónak 12 milliót kell adni, neked meg csak hármat.” „Ő azt mondta, hogy ez az, amit szeretne még megcsinálni, az utolsó öt év, mert még úgy érzi, úgy, hogy ne bolonduljon meg, neki még ez fér bele.”
Kránitz barátnője Gajda Péternek – Lackner szerint: „Azért vagytok még életben, mert rólatok nem beszélek, nem dalolászok.”
Ismeretlen: „Számlákat utána tudsz gyártani.”
Lackner arról, hogy miért lesz ez Gajda Péter utolsó ciklusa: „Azért, mert nyugodt életet akar magának. Azért, mert szerintem neki már megvan. Érted, hogy mi?”

A interjú teljes szövege az alábbi cikkekben érhető el: A belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken, „Ha a hatóságok elakadnak, vállalom az informátor szerepét”

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó