Nehéz napjaikat élik a török kapcsolataink
Törökországnak együtt kell működnie az EU-val, és természetesen az uniónak is Törökországgal ahhoz, hogy a mostani válsághelyzetet rendezni tudjuk – mondta lapunknak adott interjújában Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos a Magyar Nemzetnek arról is beszélt: kinevezésekor sok feladatot szabott ki magának, de most leginkább az észak-macedón és albán tárgyalások megkezdésére, illetve a májusi, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán-csúcsra össz­pontosít.
2020. március 5. 09:53

– A Görögországban kialakult migrációs helyzet biztonságpolitikai szempontból felértékeli-e a Nyugat-Balkán szerepét? Ez hosszú távon hatással lehet a térség uniós integrációjára?

– Nem kérdés, hogy migrációs szempontból Szerbia és Észak-Macedónia eddig is helytállt. Én az Európai Unió jelenlegi feladatát leginkább abban látom, hogy az egész Nyugat-Balkánt segítsük ebben a helytállásban. Az unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) mellett a tagállamok maguk is segítik most a térséget. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szóban forgó országok anyagi helyzete merőben eltér az uniós államokétól. Segítenünk kell rajtuk, hogy ők is segíteni tudjanak rajtunk. A Nyugat-Balkán a történelem során egyébként már többször megmutatta, hogy milyen az, amikor nincs a régióban politikai vagy biztonsági stabilitás. Akkor volt igazán béke és nyugalom a térségben, amikor Európához tartozott. Ez is egy érv amellett, hogy miért kell minél közelebb hoznunk magunkhoz ezeket az országokat. Uniós tagsághoz vezető, hosszú távú együttműködést kell kialakítanunk, amely a Nyugat-Balkánt végső soron teljes mértékben Európába integrálja.

 

– A mostani helyzet egy másik főszereplője Törökország. Helytálló-e a megállapítás, hogy a migrációs megállapodás felrúgásával tovább mélyül az EU és Ankara közötti bizalmi vákuum?

– Az EU–török kapcsolatok valóban nehéz napjaikat élik. Ursula von der Leyen elnök asszony, illetve a migrációs kérdésekért felelős bizottsági tagok vették kezükbe az ügy rendezését, én magam ebben jelenleg még nem veszek részt. Annyit viszont biztosan állíthatok, hogy a történtek nem voltak teljesen váratlanok. Olyan kihívással állunk szemben, amely már évek óta velünk van. Az EU 2016-ban azt az utat választotta, hogy együttműködik Törökországgal. Úgy gondolom, hogy ma ugyanezt a választ kellene adnunk. Még akkor is, ha a körülmények most sokkal nehezebbnek tűnnek, mint négy évvel ezelőtt. A bizottsági munkában is következetesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ankarára stratégiai partnerként kell tekintenünk. Megvannak azok a területek, ahol igenis pozitív a mérlege az együttműködésnek. Törökországnak együtt kell működnie az EU-val, és természetesen az uniónak is Törökországgal ahhoz, hogy a mostani válsághelyzetet rendezni tudjuk.

Az EU magyar bővítési biztosa szerint Ankarára stratégiai partnerként kell tekintenünk Fotó: Európai Bizottság

– Az Európai Bizottság a minap közzétett országjelentéseket, amelyek alapján a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Albániával és Észak-Macedóniával. Reális várakozás-e, hogy a múlt októberi kudarc után az állam- és kormányfők akár már a március végi uniós csúcstalálkozón rábólintsanak erre?

– A két jelentés is teljesen világossá teszi, hogy Albánia és Észak-Macedónia egyaránt teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamok már 2018-ban rögzítettek. Az Európai Bizottság épp emiatt javasolta a tagállamok tanácsának, hogy mielőbb hozzon döntést és nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat. Szerencsére a tavaly októberben történtekre Albánia és Észak-Macedónia is nagyon érett választ adott, nem döntöttek úgy, hogy hátat fordítanak Európának. Ennek épp az ellenkezője történt, és felgyorsították a reformfolyamatokat. Kézzelfogható és konkrét eredményeik vannak a leginkább kihívást jelentő területeken, például a szervezett bűnözés vagy a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés kérdésében. Mindkét ország komoly teljesítményt mutatott fel, ez alapján gondolom úgy, hogy bízhatunk a jövőbeli helytállásukban. Szerintem konkrét dátumokról még nem érdemes beszélni; most az a legfontosabb, hogy célba érjen az a soklépcsős folyamat, amit elindítottunk. A horvát EU-elnökség egyébként folyamatosan dolgozik azon, hogy már márciusban döntés születhessen, a bizottság pedig mindenben a segítségükre lesz. Az előttünk álló néhány hétben mindent el fogunk követni a siker érdekében. Mindenképp még a májusi, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó előtt meg kell indítani a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

– Ezek az országok tehát a történtek ellenére sem fordítottak hátat Euró­pának. Mennyire volt nehéz motiválni őket a kudarcot követően?

– Még a folyamat elején járunk, nehéz kész tényekről beszélni. Egészen biztos ugyanakkor, hogy az észak-macedón és az albán társadalom is megérezte ezt a hullámvölgyet. Észak-Macedóniában a kormány is belebukott az ügybe. Hadd emeljem ki azt is, hogy amikor az új Euró­pai Bizottság munkába állt, rögtön küldtük a pozitív üzeneteket, és kijelentettük, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációját – ellentétben az előző uniós biztosi testülettel – prioritásként kezeljük. Ezek az üzenetek lassan, de biztosan célba érnek. A szavakat persze tetteknek is követniük kell. Albániából és Észak-Macedóniából is figyelik, hogy eredményre vezet-e mindaz, amit az elmúlt hónapokban mondtunk.

– Ehhez a tavaly októberben még szkeptikus államok, Franciaország, Dánia és Hollandia támogatása is kell. Ön valamennyi ország képviselőivel tárgyalt már. Mit gondol, változhatnak az álláspontok, van ok az optimizmusra?

– Óvatosan vagyok optimista. Nagyon-nagyon óvatosan. Még mindig folyamatosak a tárgyalások és az egyeztetések. Eddig két jelentést mutattunk be, mindkettő az eddigiektől eltérő megközelítést tükröz – mégpedig azt, hogy az uniós tagállamok számára is hitelessé kell tenni a bővítési folyamatot. Az új metodológia bemutatásakor is ezt hangsúlyoztuk. Csak remélni tudom, hogy az érveink célt érnek ezekben az országokban és végül igent mondanak majd a tárgyalások megkezdésére.

– Az Európai Bizottságnak a visegrádi országokkal könnyebb a dolga, ők következetesen kiállnak a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációja mellett.

– A V4-ek külügyminiszterei a múlt héten Prágában is nagyon pozitív üzenetet küldtek a nyugat-balkáni államoknak. Számomra nem kérdés, hogy ez a találkozó a jó irányba tolta a vitát. Nemcsak hogy ismét elköteleződtek a térség uniós integrációja mellett, de a jelen lévő nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek azt is közvetítették, hogy a bizottság új bővítési metodológiája alapján tényleg esély mutatkozik az uniós perspektívára. Természetesen azzal a kikötéssel együtt, hogy mindez nem ingyen van: teljesítményre van szükség az előrelépéshez. A visegrádi országok ebből a szempontból pedig akár például is szolgálhatnak a Nyugat-Balkánnak, elvégre maguk is átestek a csatlakozási folyamaton. Nekem mindenesetre az a feladatom, hogy minden uniós tagországot meggyőzzek arról, nekik is hasznos a Nyugat-Balkán integrációja. Fontos azt is hangsúlyoznom: jelenleg egyáltalán nem konfrontatív a tagállamok közötti, bővítésről szóló vita. A kezdetektől fogva célom volt, hogy az efféle szembenállásnak ne legyen helye, ugyanis a konfrontáció sosem eredményez megállapodást. Az előző bizottság rossz gyakorlata volt, hogy ekkora súlyú ügyben egyes tagállamok ellenében próbált dolgozni.

Fotó: Reuters

– Korábban említette, hogy szeretné, ha 2024 végéig – a jelenlegi mandátumuk lejártáig – legalább egy nyugat-balkáni állam EU-taggá válna. Rendkívül széles a portfóliója. Megfogalmazott már hasonló célkitűzéseket más ügyekben is?

– Ez az ígéret már a szakbizottsági meghallgatásomon elhangzott, azonban félrefordították. Pontosan azt szeretném, ha a mandátumom végére lenne legalább egy olyan állam a Nyugat-Balkánon, amelyik készen áll a csatlakozásra. Közérthetőbben ez azt jelenti, hogy az adott ország a csatlakozási tárgyalásokat már befejezte. Ezt a célt tűztem ki magamnak. Egyébként elég hosszú az önmagam által kiszabott feladatok listája, de most leginkább az észak-macedón és albán tárgyalások megkezdésére, illetve a májusi EU–Nyugat-Balkán-csúcsra koncentrálok. A zágrábi események sok új elemet tudnak majd képbe hozni, ezek pedig akár jelentősen gyorsíthatják a bővítési folyamatot.

– Nemrég Kijevben járt, ahol a nemzeti kisebbségek, így a magyarok és a románok képviselőivel is találkozott. Az Európai Bizottság kapott-e bármilyen garanciát az ukrajnai vezetéstől arra vonatkozóan, hogy a vitatott jogszabályok kapcsán a kisebbségi szempontok is érvényesüljenek?

– Az Európai Bizottság nem tehet mást, minthogy számonkéri az európai értékeket. Márpedig a kisebbségek védelme európai érték. Ezt minden tárgyalópartner előtt világossá tettem. Kijevben azt láttam, hogy az ukrán fél is érti ezt, sőt kész tenni érte. A vitatott jogszabályok kapcsán olyan megoldásra törekszünk, amely a kisebbségek számára is elfogadható. Az EU-nak és Ukrajnának is érdeke, hogy a kérdést minél gyorsabban és hosszú távra tudjuk rendezni. A bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy megtaláljuk a megoldást.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új lendület az európai jobboldalnak
    A neomarxista, globalista hullám és politikai erők olyan támadás alá vették az Isten, haza, család hármas egységét a nyugati civilizációban, hogy annak egységes válaszreakciót kell szülnie a jobboldal részéről – szögezte le Szánthó Miklós.
  • Őcsény lovasa nyerte a 15. Nemzeti Vágtát
    Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.
  • Megújult a Bakáts téri templom Budapesten
    Felújították a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomot Budapest IX. kerületében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap szentmise keretében áldotta meg az épületet és szentelte fel a templom új oltárát.
MTI Hírfelhasználó