Die Presse: Orbán Viktornak igaza volt és bocsánatkérést érdemel
Victor Orban hat recht gehabt - und eine Entschuldigung verdient
Egy német újságíró szerint a korábbi osztrák, és a jelenlegi német kancellárnak is bocsánatot kell kérnie a magyar miniszterelnöktől, mert 2015-ben neki volt igaza a migránsválság kezelését illetően. A cikkről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számolt be Facebook-oldalán.
Utoljára frissítve: 2020. március 6. 10:53
2020. március 6. 10:18

Jobb későn, mint soha. A Die Presse újságírója szerint Orbán Viktornak igaza volt és bocsánatkérést érdemel. Egyrészt a korábbi osztrák kancellártól, Werner Faymanntől, aki a magyar kormányt a Hitler rezsimhez hasonlította a migránsválság kezelése miatt, illetve Angela Merkel német kancellártól, aki ma a külső határok védelme mellett áll ki, amelyet egyszer végrehajthatatlan nyilvánított, és a miniszterelnököt arroganciával lehordta. Nem csak Faymann és Merkel tartoznak bocsánatkéréssel Orbánnak. A hírhedt luxembourgi szociáldemokrata, Jean Asselborn Magyarország kizárását követelte az EU-ból akkor, amikor pontosan úgy lépett fel az illegális migráció ellen, mint most Görögország: „azokat, akik mint Magyarország, kerítést építenek a háborús menekültek ellen, ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból” – mondta Asselborn.

A szerző szerint az az igazság, hogy ha Európa Németország vezetése alatt 2015-ben úgy cselekedett volna, mint Orbán, ahelyett, hogy elítélte volna, akkor megkímélték volna az EU-t például a szélsőjobboldal felemelkedésétől, egy tucatnyi dzsihádista támadástól és a bevándorlási hullám hatalmas költségeitől – írta posztjában Kovács Zoltán.

 

Die Presse: Orbán Viktornak igaza volt, és megérdemli, hogy bocsánatot kérjenek tőle

Orbán Viktornak igaza volt, és megérdemli, hogy bocsánatot kérjenek tőle - írta Christian Ortner, a Die Presse újságírója.

Ma már magától értetődőnek tűnik, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. Görögországnak nemcsak joga, de kötelessége is rendőri, szükség esetén katonai hatalommal megvédeni határait a szabálytalanul érkező migránsokkal szemben - közölte.

Christian Ortner emlékeztetett: több politikus, például a szociáldemokrata párt vezetője és a zöldpárti alkancellár is hangosan és érthetően kimondta, hogy "az EU külső határait meg kell védeni".

Az újságíró politikai szempontból tanulságosnak nevezte, hogy 2015-ben az EU-ban még csak egyetlen kormányfő, Orbán Viktor fogalmazta meg ezeket a gondolatokat, és ennek értelmében következetesen védte hazája, egyben az EU külső határait.

Ma már vitathatatlan, hogy akkoriban Orbán Viktor volt az egyetlen kormányfő, aki felismerte a problémát, helyes következtetéseket vont le, és megvalósította elképzeléseit, bár Európa a legkeményebben ellenállt. Akkoriban ugyanazt tette, amit ma Görögország a görög-török határnál: ragaszkodott a határok megerősítéséhez és szükség esetén rendőrökkel való biztosításához - közölte Christian Ortner.

A hála nem jellemző a politikára. Az EU - azon belül Németország és Ausztria - ugyanakkor bocsánatkéréssel tartozik Orbánnak. Tartoznak azzal a beismeréssel is, hogy tévedtek, és a magyar miniszterelnöknek volt igaza - áll a cikkben.

Christian Ortner felsorolt több politikust, aki szerinte bocsánatkéréssel tartozik: Angela Merkel német kancellárt, Werner Faymann volt osztrák kormányfőt és Jean Asselborn luxemburgi szociáldemokrata politikust.

Orbán Viktor volt az egyedüli, aki azt tette, ami a kötelessége: minden erővel megvédte a határokat - írta a cikk szerzője.

Ha Európa, Németország vezetése alatt, ugyanúgy cselekedett volna, mint Orbán Viktor, akkor az EU-ban nem erősödött volna meg a jobboldali szélsőségesség, nem nőtt volna a dzsihadista merényletek száma, és az akkori bevándorlási hullámra fordított hatalmas összegek is megmaradtak volna - közölte Christian Ortner.

Kovács Zoltán: Európa nyugati része még mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot

A fizikai, az élőerős és a jogi határzár kezelni tudja a következő időszak migrációs kihívásait, de ha további intézkedésekre van szükség, a kormány készen áll a szükséges lépésekre – jelentett ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent interjúban.

Hangoztatta, hogy Európa nyugati része még mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot, pedig a régi uniós tagállamok jó részében már harminc-negyven éve létező jelenség a bevándorlás, és kevert társadalmak alakultak ki, ami azonban korántsem sikertörténet.

Ráadásul a gazdasági migránsok zöme oda is illegálisan érkezett. „Ebben a szituációban kénytelen ma szembesülni Európa a kőkemény valósággal, azzal, hogy százezrek próbálják áttörni az unió külső határait Törökország és a Földközi-tenger felől” – emelte ki Kovács Zoltán.

Úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzet a tehetetlenség és a döntésképtelenség miatt alakult ki, és Magyarország hiába tett megoldási javaslatokat, gyakorlatilag nem történt semmi.

Mint mondta, Brüsszel továbbra is összeurópai megoldásban gondolkodik, átvennék a migrációs, illetve a menekültügyi politika kezelését. Úgy ítélte meg, hogy „ez nyilvánvalóan nem fog működni, a szuverenitást sértő centralizációt a tagállamok többsége sem támogatja, miközben a nemzetállami megoldás hatékonyságára éppen hazánk, illetve a visegrádi négyek adtak jó példát”.

Az államtitkár külön veszélyforrásnak nevezte, hogy a probléma brüsszeli kezelése egyre inkább elcsúszik az NGO-k felé. Ezek a legitimációs deficittel küzdő nemzetközi szervezetek ugyanis nem megállítani, legfeljebb menedzselni akarják a szerintük alapvetően jó folyamatot.

Kovács Zoltán úgy ítélte meg, hogy a tranzitzónák kiépítése és a határvédelem terén csupán látszatintézkedések történtek. „Például a Frontex létszámát ezerötszáz fővel növelték, miközben csak a görögök most tízezer embert kérnek. Ami még ennél is nagyobb gond: azt sem értették meg, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma van. Nem behozni a bajt Európába. Normalizálni kellene a helyzetet Szíriában, Líbiában és a többi válságrégióban” – hangoztatta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

MTI - Facebook
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Hisztériakeltés: a balatoniakat támadja az MSZP
    A szabadstrandok után most a Balaton környezetéért aggódik a baloldal.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
MTI Hírfelhasználó