A magyar migrációs álláspont európai állásponttá vált
Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán Zágrábban olyan dokumentumot fogadtak el a résztvevők, amely szerint meg kell védeni a külső határokat, teljes szolidaritásról kell biztosítani Görögországot.
2020. március 8. 09:54

Mára általános európai állásponttá vált az a meggyőződés, amelyet Magyarország már 2015-ben hangoztatott, amikor az első migrációs hullám elérte Európát - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán Zágrábban olyan dokumentumot fogadtak el a résztvevők, amely szerint meg kell védeni a külső határokat, teljes szolidaritásról kell biztosítani Görögországot, továbbá a felek nem tolerálják az illegális határátlépéseket - ismertette a miniszter.
   
"Mi 2015-ben is pontosan szó szerint ezt mondtuk, akkor ezért a XX. század legsötétebb korszakának diktatúráival hasonlítottak össze minket" - jegyezte meg, hozzátéve: hogy "ma pedig gyakorlatilag az Európai Unió pontosan ezt mondja, mára mainstream európai állásponttá vált".
   
Szijjártó Péter elmondta, hogy most az Európai Unió azonnali segítségről döntött Görögország számára, amit Magyarország is támogat. Magyarország támogatja azt is, hogy Törökország támogatást kapjon az uniótól, de - mint megjegyezte - Magyarország soha semmilyen támogatást nem kapott az uniótól, amióta megépítette a határkerítését, "amióta rendőrök és katonák százai, ezrei szolgáltak a határon, és mindez jóval több mint 1 milliárd euróba került most már".
   
"Tehát létezik egyfajta kettős mérce, ez teljesen egyértelmű" - jelentette ki, hangsúlyozva: "nekünk nem Brüsszel rólunk kialakított véleménye számít, hanem az, hogy meg tudjuk védeni, megvédjük a magyar emberek és Magyarország biztonságát". Magyarország az elmúlt öt évben ezt tette, a kerítésépítéssel és fenntartásával, a rendőrök és honvédek határra történő telepítésével elérte azt, hogy Magyarországra illegális bevándorló ne jöhessen be - mondta a miniszter.
   
Szijjártó Péter leszögezte: "egy dolog biztos, hogy ha kapunk pénzt, ha nem, mi megvédjük a határunkat".

 

Határvédő harcos - hsz.hu
   
Az új típusú koronavírus fertőzés okozta járványról szólva hangsúlyozta, érdemes elkerülni Észak-Olaszországot, ha valakinek azonban halaszthatatlan az utazása, alaposan tájékozódjon a korlátozó intézkedésekről. "De jobb lenne, ha a következő hetekben, hónapokban egyetlen magyar sem utazna Észak-Olaszországba" - mondta a külügyminiszter.
   
A legfrissebb intézkedések szerint az olasz hatóságok leállítják a be- és kilépést a tízmillió lakosú Lombardia tartományban, valamint 11 másik észak-olaszországi városban is vesztegzárat vezettek be.
   
Minden külföldre utazótól pedig azt kérte Szijjártó Péter, hogy regisztráljon a konzuli védelemre, amellyel könnyen és gyorsan el tudják érni és segítséget tudnak adni a külföldön lévő magyaroknak.
   
A jelenlegi állapotok szerint 8 magyar tartózkodik a világ négy különböző országban karanténintézkedés alatt, velük folyamatos a kapcsolat.
 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó