Ostrom alatt a görög határ
Brüsszelben egyeztet ma a megbukott migrációs paktumról Recep Tayyip Erdoğan török elnök uniós kollégáival. Egyre mélyül ugyanis a görög határon kialakult migrációs válság, a hétvégén több mint 1200 illegális határátlépést kíséreltek meg.
2020. március 9. 10:32

Nem csak az Európai Unió határait ostromló menedékkérőkkel, de a török rendőrséggel is összetűzésbe kerültek a hétvégén a görög határőrök. Egyes becslések szerint a százezres tömeg a hétvégén több mint 1200 alkalommal próbált illegálisan bejutni Görögországba, és athéni jelentések szerint a helyszínre vezényelt török rendőrségi egységek nemcsak a migránsokra, de a görög határőrökre is könnygázgránátokat dobtak.

A két ország között egyre feszültebbé válik a helyzet, miután február 28-án Ankara bejelentette, hogy a török hatóságok a továbbiakban nem tartóztatják fel az Európai Unióba igyekvő menekülteket. Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, a török fél pedig fokozta biztonsági intézkedéseit, hogy megakadályozza a visszatoloncolásokat. Ennek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az Európai Unió és Törökország 2016-os migrációs megállapodása összeomlott, ami szerinte Recep Tayyip Erdoğan felelőssége.

Micotákisz azzal vádolta meg a török elnököt, hogy nemcsak szabadjára engedte az országában veszteglő migránsokat, de segíti is őket abban, hogy az EU felé induljanak. Válaszul Ankara közölte, Athén nem veszi figyelembe az uniós szerződéseket és a genfi egyezményt, nyíltan megsérti a nemzetközi jogot és az unió értékeit. Ezt követően a török belügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan jelentősen felduzzadhat a Görögországba bejutni próbáló migránsok száma. – Ez csak a kezdet. Ami eddig történt, az még semmi – fogalmazott szombaton Süleyman Soylu, hozzátéve, hogy a Görögországba átjutott migránsok száma elérte a 143 ezret.

Athén ezzel szemben állítja, hogy sem a szárazföldön, sem a tengeren nem engedi be területére a migránsokat. Miközben a két ország üzenetháborút vív, az áramló tömegek egyre nagyobb problémát okoznak. Leszboszon tűz ütött ki egy menekülttáborban, ami összefügghet azzal, hogy a több száz, újonnan érkezett menekült miatt a helyiek egyre feszültebbek. Az Égei-tenger görög szigeteire több mint 1700 migráns érkezett az elmúlt héten, így majdnem negyvenezren várakoznak menekülttáborokban. Görögország migrációs minisztere, Notis Mitarachi a hírre reagálva bejelentette, újabb táborok építését tervezik a főváros, Athén vonzáskörzetében.

– Nem hagyhatjuk ezeket az embereket a szigeteken – fogalmazott, bejelentése szerint két, zárt tábor kialakítását tervezik, összesen ezer férőhellyel. Ez azonban aligha lesz elegendő, ha Ankara nem változtat politikáján, Törökországban a szíriai menekültek száma meghaladja a 3,7 millió főt. Az Európai Unió és Ankara 2016. márciu­sában abban állapodott meg, hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja az uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre. A visszaküldöttekért cserébe az EU – először egy 72 ezres kontingens erejéig – legálisan átvesz Ankarától szíriaiakat, mindezért pedig hatmilliárd euróval támogatja a törökországi menekültek ellátását.

Bár az alku eredményes volt, Törökország folyamatosan bizonytalanságban tartotta Brüsszelt, s végül átengedte a bevándorlókat. Az unió ugyanis egyre határozottabban elutasítja a fenyegetőzést, szombaton Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos már arról beszélt, hogy kevesebb lehet a törökországi menekültek ellátására felajánlott pénzügyi támogatás összege, és attól függően folyósítják, hogy Ankara betartja-e a menekültügyi egyezményt. A magyar álláspontot tükröző, határozott uniós fellépés eredményes lehet: Erdoğan ma Brüsszelbe látogat, hogy az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel egyeztessen a helyzetről.

Magyar Nemzet
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó