Kurz fáziskéséssel ugyan, de követi Orbán politikáját
Kurz rájött, a 2015-ös eseményeket nem szabad megismételni Ausztriában sem. Akkor nagyjából 90 ezer migráns érkezett Ausztriába, és nem akarnak még 90 ezret.
2020. március 10. 18:00

Sebastian Kurz osztrák kancellár 2015-2016-ban megtanulta, hogy migrációs témában Nyugaton, főként német nyelvterületen Angela Merkel ellenpólusaként pozicionálja magát, mondja Kiszelly Zoltán politológus. 888-interjú.

HKJ: Friss hír, hogy szerződést bontott az osztrák kormány több civil szervezettel, amelyek jogi tanácsokkal látták el a migránsokat. Ezt azt jelenti, hogy hátat fordít Kurz kancellár a sorosista szervezeteknek?

Kiszelly Zoltán: Igen. Valójában ez még az előző kormány döntése. Az Osztrák Szabadságpárt javaslata volt, amelyet Kurz is átvett, így a menedékkérőknek adandó tanácsadást államosítják úgy, hogy az állam létrehoz egy bevándorlási hivatalt. A civil szervezeteknek eddig az állam fizetett támogatást, ha viszont vannak bevándorlási hivatalnokok, akkor az eleve olcsóbb. Nem mellékes, hogy eddig a Soros-szervezetek kioktatták a menedékkérőket, az osztrák hivatalnokok pedig a törvény betűjének vannak alárendelve, nekik nincsen egy rejtett agendájuk, mint a Soros-szervezeteknek. Az osztrák törvények így vegytisztán alkalmazhatók, nem a Soros-féle NGO-k érdekei fognak érvényesülni, amelyek minél több embert akarnak bezsilipelni az országba.

HKJ: Mennyire lehet ez tartós testtartás Kurz politikájában Soros akaratával szemben?

KZ: Kurz nagyon ügyes politikus. Rájött, hogy tavaly, az utolsó választáson mintegy félmillió szabadságpárti szavazó vándorolt át hozzá, s ha a migráció kérdésében engedne, akkor rögtön elveszítené ezeket a szavazókat, s a Szabadságpárt megint komoly veszélyt jelentene a kormányára, a pártjára és a kancellárságára nézve egyaránt. Kurz megtanulta 2015-2016-ban, hogy migrációs témában Nyugaton, főként német nyelvterületen Angela Merkel ellenpólusaként pozicionálja magát. Német nyelvű tévéműsorokban rengeteget szerepelt, s ő az, aki a Szabadságpárt politikáját átvéve most már azt mondja, amit Orbán Viktor és a visegrádiak. Rájött, a 2015-ös eseményeket nem szabad megismételni Ausztriában sem. Akkor nagyjából 90 ezer migráns érkezett Ausztriába, és nem akarnak még 90 ezret.

HKJ: Az államfő, Alexander Van der Bellen nem jelent veszélyt erre a politikára, hiszen zöldpárti szövetségesként keményen migránspárti?

KZ: Igazából nem. Az osztrák államfőnek gyenge jogosítványai vannak, továbbá a koalíciós szerződés egyértelműen kimondja, hogy a klímapolitikában a zöldek irányadók, a migrációban pedig Kurz kancellár. A szerződéseket is a zöld igazságügy-miniszternek kell majd fölbontania, aki maga is bevándorló, Kurzék ezt keményen viszik. A zöldek azért sem szólnak bele, mert Bécsben lesz most választás októberben, és a szocdemekkel szemben ők számítanak fő kihívónak.

HKJ: A koronavírus-járvány segíthet-e a kormányakarat érvényesítésében a migrációs politikában? Vasárnap estig 104 esetben diagnosztizáltak fertőzést Ausztriában, ami hozzánk képest nagyon sok.

KZ: Bár a számok tényleg jóval nagyobbak, mint nálunk, ennek ellenére Ausztriában szerintem ez a két dolog jelenleg nem függ össze. Az osztrákok inkább attól félnek, hogy Olaszországból jön be a járvány, ők közel vannak. Rengeteg ilyen eset volt. Múlt héten buszt raktak karanténba, amelynek fiatal utasai osztálykirándulásról jöttek haza. S ott van Dél-Tirol, ami az osztrákok kedvelt kirándulóhelye, s ez szintén hordoz most egészségügyi kockázatokat. A járványt viszonylag jól kezelik az osztrákok. Azt nagyon nem akarják, hogy Ausztria megint tranzitország legyen a migránsok számára, mert akkor sokan náluk akarnának maradni. A török tévé térképén azt javasolják, hogy Magyarországtól délre, Szerbia, Horvátország, Szlovénia irányába menjél és úgy juthatsz Ausztriába. Ők azt csinálják – amit szintén nem a Kurz talált ki –, hogy a hadsereget küldik a határra. Ha kiderül a járvány és a migráció közötti szorosabb összefüggés, akkor ez nyilván segíti a migránsellenes politikát, de ezt most még nem látom.

HKJ: Kurz követi Orbánt a határvédelem terén, de kvótaügyben mintha nem lenne annyira következetes…

KZ: A kvótát azért nem zárja ki, mert a német nyelvű sajtóban akkor őt kőszívűnek neveznék meg xenofóbnak. Mindenesetre az érzékelhető, hogy fáziskéséssel bár, de követi Orbán Viktor politikáját.

HKJ: Mondhatjuk, hogy szorosabbá válik Kurz kapcsolata a magyar kormányfővel, miközben gyengül a Soroshoz fűződő viszonya?

KZ: Szerintem nem. Amit Orbán Viktor csinál, az a logikus, az a józan ész politikája. Ezt mindenki tudja. Már 2015-ben is tudták, hogy azt kéne csinálni, amit Orbán Viktor mond. Aki épeszű és nem agymosott, az tudja. Kurz viszont azt a félmillió szabadságpárti szavazót akarja megtartani, amit megszerzett. Ő egy hiperpragmatikus politikus. Orbán Viktorral azért nem akar szövetséget kötni, mert a magyar kormányfő a nyugati sajtóban a rosszfiú. Ő csak a politikáját veszi át, hogy megtartsa a szavazóit. Kurz migránsügyben most Macronnal akar szövetséget kötni, pont azért, hogy a németeket bosszantsa, mert Macron a németek pénzét akarja.

HKJ: És Soroshoz fűződő kapcsolata gyengülhet?

KZ: Sorossal sem akarja lazítani a szövetséget. Kurz Sorossal a CEU miatt cimbizik. Fényképezkednek is, de osztrák pénzt nem ad a bécsi CEU-ra. Ugyanakkor a Soros-szervezeteket – amiről az elején beszéltünk – önvédelmi reflexből ki akarja paterolni ebből az eljárásból. Nemcsak azért, hogy a szabadságpárti szavazókat megtartsa, hanem azért is, hogy a kezébe vegye az eljárást, a döntést arról, ki jöhet be Ausztriába.

HKJ: Azt lehet remélni, hogy Orbán Viktor megítélése változni fog Ausztriában?

KZ: Érzésem szerint nem fog változni. Nem változhat. Orbán és politikája ugyanis a mainstream működő alternatívája. Amit mi itt megcsináltunk 2010 óta, az a teljes nyugati mainstream kritikája. Azért félnek tőle, mert amit mi itt kicsiben megcsináltunk, ha azt nagyban megcsinálná Olaszországban Salvini vagy Franciaországban Marine Le Pen, akkor vége lenne az uniónak. Azért nem vehetik le se magyarok, se a lengyelek torkáról a kést, mert akkor azt üzennénk Salvininak, Le Pennek, a Svéd Demokratáknak és az összes többi rendszerkritikus erőnek Nyugaton, hogy ez járható út.

Orbán Viktor és Sebastian Kurz - archív, MTI/Koszticsák Szilárd

Azért kell Magyarországot nyomás alatt tartani, hogy azt üzenjék, aki ilyen gondolatokat forgat a fejében, mint mi, arra ez vár. Mi az elrettentő példa vagyunk. Azért passzíroznak, támadnak minket éjjel-nappal, nehogy másnak is kedve legyen azt tenni, amit a magyarok.

HKJ: Ettől függetlenül a magyarok többsége jól tudja, hogy amit a kormányfő csinál, az a helyes út.

KZ: Nekünk jó, mert az a logikus és az szolgálja a magyar nemzet érdekét, amit a miniszterelnök csinál. De ezt a Nyugaton is mindenki tudja. Azért nem hiszik már el, amit ír a mainstream sajtó, hogy idegengyűlölők vagyunk, meg nálunk nincs demokrácia. Ezt már senki sem hiszi el, csak az újságírók, meg a politikusok. Kurz sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak igaza van, mert akkor rögtön kiírja magát a nyugati fősodrú politikából. A legfontosabb azonban az, hogy fáziskéséssel ugyan, de azt csinálja, amit Orbán Viktor, de nem ismerheti el, hogy ezt tőle vette át vagy az Osztrák Szabadságpárttól importálta. Ez nagyon álszent magatartás, de a Lajtától nyugatra sajnos álszent a politika.

Horváth K. József

888.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó