A hanyatló Nyugat példát vehet a visegrádi országokról
David Engels történész szerint „nyugatinak” lenni nem feltétlenül a földrajzi értelemben vett jelentésre vonatkozik, sokkal inkább egy kulturális identitáshoz való tartozást jelképez.
2020. március 10. 21:29

Exkluzív interjút adott a V4NA nemzetközi hírügynökségnek David Engels neves belga történész, egyetemi professzor, aki pozitív, követendő példaként említi a visegrádi országokat a hanyatló Nyugat-Európával és a szétesőben lévő Európai Unióval szemben. Engels úgy véli, hogy csak az összefogás mentheti meg a közös európai civilizációt.

A történész szerint „nyugatinak” lenni nem feltétlenül a földrajzi értelemben vett jelentésre vonatkozik, sokkal inkább egy kulturális identitáshoz való tartozást jelképez. Elmondása szerint van egy hármas összetett történelmi örökség:

a görög-római örökség,

a zsidó-keresztény hatás, illetve

a kelta, germán és szláv népek hagyományai.

Engels szerint mindez összekeveredett az úgynevezett „keresztény világban”, amely a 10. században alakult ki és mind a mai napig identitásunk valódi kulturális alapját képviseli.

„Másrészt van egy bizonyos pszichológiai hozzáállás is, mely szerint a nyugati ember mindig gyorsabb, magasabb és erősebb szeretne lenni, mint a többiek; egy olyan mentalitásról van szó, amely alapjában véve megkülönböztet bennünket más nagy civilizációktól” – fogalmazott.

Számára Nyugat-Európa egyértelműen a régi vasfüggönytől nyugatra fekvő országokat jelenti, amelyeket szerinte manapság a leginkább sújt a mostanában jellemző civilizációs válság, míg a közép-, kelet- és délkelet-európai országok továbbra is elhatárolódnak tőle – legalábbis egyelőre, amint az a visegrádi országok esetében is tapasztalható.

A V4-ekről szólva elmondta, hogy számára rendkívül érdekes, ahogyan a visegrádi országok egy egyfajta alternatív Európai Unió létrehozására törekednek.
Szerinte ez nem csak pusztán gazdasági és adminisztratív megfontolásokon alapszik, mint ami az Európai Közösség államait jellemezte, hanem itt az az azonosságtudat is jelen van, amit az európai intézmények mindig is próbáltak elkerülni.

„Remélhetőleg ez a csoport, melyet egyrészt az egyre inkább elnyomó Európai Unió, másrészt a „politikailag korrekt” szellemiséget védelmező, arrogáns politikát folytató szomszédos országok fenyegetnek, ellen tud állni ennek a nyomásnak azáltal, hogy erős intézmények létrehozásával megerősítik a köztük lévő együttműködést és sikerül meggyőzni állampolgáraikat a helyzet sürgősségéről” – mondta, hozzátéve, hogy a keleti országokat szabad véleménynyilvánítás és demokratikus politika jellemzi.

Bár David Engels belga állampolgár, mégis Lengyelországban él. Elmondása szerint egyrészt adódott számára egy rendkívül ígéretes szakmai lehetőség a poznańi Instytut Zachodni állami kutatóintézetben, másrészt a családjára is gondolnia kellett.

Mikor azt láttam, hogy az együttélés egyre nagyobb akadályokba ütközik Nyugat-Európában, ahol a zavargások egyre gyakoribbak, elsődleges feladatomnak azt tekintettem, hogy megvédjem a családom ettől a folyamattól, ugyanakkor szerettem volna meghagyni annak a lehetőségét, hogy folytathassam az aktív kampányolást az írásaimon, előadásaimon, tanfolyamaimon keresztül. Lengyelország minden tekintetben ideális helynek bizonyult, hiszen a kulturális gyökereit megőrző, gazdaságilag virágzó állam, Európában az egyik legalacsonyabb bűnözési rátával. Konzervatív politika jellemzi, ám mégis nyitott az európai egyesülés gondolatára (annak ellenére, hogy erősen kritizálja az Európai Unió jelenlegi irányát).

888.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Járványügyben mindenki kormánypárti
    Sikerült a többséget meggyőznie a kormánynak a koronavírus-törvény hatálya és a járványügyi rémhírterjesztés elleni fellépés kapcsán – közölte legfrissebb, ezer ember telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatásának eredményét ismertetve a Nézőpont Intézet az MTI-vel.
  • 447-re emelkedett a koronavírusos betegek száma
    Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 447-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt újabb két 90 év feletti alapbetegségekkel küzdő beteg. Az elhunytak száma ezzel 15 főre nőtt.
  • Tisztifőorvos: sok új fertőzött várható Magyarországon
    Várhatóan egyre több embert fertőz meg Magyarországon az új koronavírus, sok új esetet fognak diagnosztizálni - jelentette ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó