I. Parlamenti ütésváltás…
Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját…
2020. március 20. 23:20

MOTTO: Boksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, hazudni, sértegetni, dicsérni és tévedhetetlennek látszani!

18 (!) gyors választ igénylő egyszerű, „mezítlábasnak” becézett kérdés színesítette az Országgyűlés márciusi 16.-i napját. Szóltak, küzdöttek, látni, láttatni vélték a ”cifra világot”. Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját.Rákattintva eredetiben olvashatóak az emlékezésre vagy feledésre méltó szónoklatok, s udvariasabb helyeken pedig érzékelhetőek a szolidabb „zajok” is. – Kellemes tallózást!  

 

„Milyen eszközökkel kívánja a kormány folytatni a kistelepülések támogatását?”

 NAGY CSABA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A „Magyar falu” program, hazánk egyik legfontosabb intézkedéscsomagjaként többek között társadalompolitikai, fejlesztéspolitikai, nemzetpolitikai és demográfiai célokat határoz meg. Azért is példa nélküli, mert a rendszerváltozás óta az első olyan, a vidéki Magyarország felemeléséért indított program, amely teljes egészében magyar forrásból valósul meg. Elsődleges célja a kistelepülések népességmegtartó erejének, a vidéki, falusi élet előnyeinek erősítése, kihangsúlyozása, elősegítve a gyermekvállalási hajlandóság növekedését is.

- Államtitkár Úr! Egyéni választókerületem, Baranya megye 4. számú választókerülete 174 önkormányzatot foglal magába. Ebből 171 megfelel a „Magyar falu” program legtöbb pályázati kiírási feltételeinek, tehát elmondható, hogy a körzet településeinek 98 százaléka tudja magát fejleszteni ebből a programból. 2019-ben 159 pályázatot hirdettek ki a szigetvári központú választókerület települései vonatkozásában, a pályázó önkormányzatok közel 1,6 milliárd forintot költhettek fejlesztésére. Mindezek fényében kiemelten fontos, hogy idén is tudjuk folytatni a „Magyar falu” programot, ezzel is fejlesztve a településeinket, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti választás, hanem életstílus közötti választás legyen. 2020-ban ez idáig öt programelem jelent meg. Mindezekre tekintettel kérdezem: milyen eszközökkel kívánja a kormány folytatni a kistelepülések támogatását?(Taps a kormánypárti sorokból.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány eltökélt a magyar falvakban élők életminőségének javítása és ezzel összefüggésben a kistelepülések fejlesztése iránt. Ezen célkitűzések elérése érdekében hívtuk életre 2019-ben a „Magyar falu” programot, mely Magyarország lakosságának egyharmadát érinti közvetlenül. A legfontosabb célkitűzés az 5 ezer fő lélekszám alatti településeken élők életminőségének javítása, a vidéki lakhatási feltételek erősítése.Ez egy egyedülálló kormányzati kezdeményezés, célzott támogatást biztosít a legkisebb településeken élőknek.

- A „Magyar falu” program pályázati köre a 2020-as évben három fő pilléren nyugszik: az egyik a szolgáltatásfejlesztés, a másik az infrastrukturális és eszközfejlesztés, a harmadik pedig az identitástudat erősítése. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, százszázalékos támogatás, előleg formájában!Az idei évben öt program került meghirdetésre: szolgálati lakás, orvosi rendelők fejlesztése, orvosi eszközök beszerzése, önkormányzati tulajdonban lévő út-, hídfelújítás, hídépítés és önkormányzati járdaépítés, járdafelújítás anyagtámogatása. Eddig összesen 17 milliárd forintnyi pályázati összeg nyílt meg, útfelújításra 50 milliárd forintot tervezünk az idei évben. Azt reméljük, hogy az ön által is képviselt választókerület is az idei évben komoly támogatásokat remélhet ezen program keretei között. (Taps a kormánypártok soraiban.)

„Hogyan kívánja a kormány megoldani a távoktatást a felsőoktatásban?”

BRENNER KOLOMAN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A koronavírus-járvány elleni intézkedések komolyan érintik a magyar egyetemi világot is, hiszen, a mai naptól előrehozott tavaszi szünet van az egyetemek világában azért, hogy jobban fel lehessen készülni a távoktatásra. Itt is szeretném - mint volt egyetemi vezető - kifejezni azt az elismerést és támogatást a rendkívül kreatív egyetemi oktatótársaimnak, akik ebben az időszakban tényleg igyekeznek erre a távoktatási rendszerre felkészülni.

- Azt gondolom azonban, hogy mindezekkel kapcsolatban jogos néhány konkrét kérdést is feltennem, hiszen a Jobbik számára az oktatás és a felsőoktatás kiemelt nemzetstratégiai ágazat. Először is az a kérdés: van-e az egyetemek számára konkrét olyan javaslata a felsőoktatásért felelős tárcának, amelynek alapján fel lehet készülni és támogatni lehet a távoktatást? Milyen anyagi és egyéb forrásokkal, technikai eszközökkel tervezi a minisztérium támogatni az egyetemi világot? Hiszen itt laptopra lesz szükség, virtuális tantermekre, digitális tananyagokra, applikációkra, és jó néhány, főleg az egyetemi hierarchia alacsonyabb fokán lévő egyetemi oktatótársunk nincs birtokában ilyen eszközöknek, hogy a szegényebb családból származó egyetemistákról már ne is beszéljünk. Mikor kerül tisztázásra a méltányosság alapján engedélyezhető kollégiumi tartózkodás? Pontosan mikor lesznek ezek a feltételek tisztázva, illetve a hallgatói ügyintézést ezekben az időszakokban hogyan kívánja a minisztérium segíteni az egyetemi világban?(Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr!Az új koronavírus egész Európát jelentős kihívás elé állította, ebben a helyzetben pedig összefogásra van szükség, ehhez kérjük az ön hozzájárulását is! A vonatkozó rendelet értelmében a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása tilos. Éppen ezért különösen fontos azt hangsúlyozni, hogy a jogszabály kifejezetten a hallgatókra vonatkozó tiltást fogalmazott meg. A felsőoktatási adminisztrációban és az oktatásban részt vevők számára a folyamatos munkavégzés továbbra is szükséges és lehetséges is, ezt a rendeletek lehetővé teszik. Folyamatos az egyeztetés ezekben az órákban is a felsőoktatási intézmények és az oktatási igazgatás között, a mostani hétre pedig előrehozták a tavaszi szünetet. Így valójában másfél hét áll rendelkezésre a távolléti oktatás megszervezésére.

- Képviselő Úr! A felsőoktatási intézmények túlnyomó többsége által használt tanulmányi rendszer alkalmas a fokozottabb terhelés elviselésére is, ugyanakkor szabadságot biztosítunk az intézmények számára, döntsenek ők, hogy a távoktatáshoz milyen technológiát szeretnének használni. Ez akár képzésenként és óránként is más-más lehet. Bekértük az intézkedési terveket, és amennyiben segítséget igényelnek, akkor ezt meg is fogjuk adni. Az egyetemeknek ebben is szabadságot szeretnénk biztosítani, ahogy abban is, hogy a rektorok gyakorolhassák a méltányosságot indokolt esetben a kollégiumban történő benntartózkodás során. (Taps a kormánypárti sorokból.)

„Hogyan védi meg a kormány a koronavírus által leginkább veszélyeztetetteket, a betegeket és az időseket, a járványtól?”

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az az állam annak idején azért került kitalálásra, hogy segítsen és intézkedjen. Nagyon sok olyan idős ember van, aki a szociális alapellátásban kerül ellátásra, és nagyon sokan vannak, akik tartós elhelyezést nyújtó intézményekben kerülnek elhelyezésre. Házi segítségnyújtásban mintegy 90 ezer ember vesz részt, a szociális étkeztetésben körülbelül 180 ezren, és azt is tudjuk, hogy a nappali ellátóintézményekben mintegy 50-52 ezer ember kerül ellátásra. Éppen ebből adódóan kérdezem: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ezek az emberek kifogástalan minőségben és időben megkapjanak minden olyan segítséget és ellátást, ami őket megilleti? Próbálnak-e valamilyen humánerőforrás-lehetőséggel élni annak érdekében, hogy az a szakmai személyzet, amely jelenleg ellátja ezeket az embereket, maradéktalanul eleget tudjon tenni a feladatainak?

- Államtitkár Úr! A másik terület a tartós bentlakási intézményben elhelyezettek problémája. Itt a legeslegfontosabb az, hogy a vírus ne kerüljön be ezekbe az intézményekbe. Itt is mintegy 90 ezer emberről beszélek. És nagyon sokan vannak, főleg a fogyatékosok körében, akik odahaza tartózkodnak. Az ő megsegítésükre milyen intézkedéseket foganatosítanak? (Taps az MSZP, a Párbeszéd és a DK soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr!Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a leginkább veszélyeztetettek az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az idős emberek. Éppen ezért azok is, akik a saját otthonukban vannak, azok is, akik valamilyen állami segítségben részesülnek az otthonukban, és azok is, akik valamilyen intézményben vannak, fokozott odafigyelést igényelnek. Az erről való tájékoztatás különböző módokon az elmúlt napokban, hetekben megtörtént. Az egyik első intézkedés volt, amit az operatív törzs is meghozott, és a tiszti főorvos asszony is elrendelt, ez a látogatási tilalom. Nemcsak a kórházakban van látogatási tilalom Magyarországon általános jelleggel, hanem a szociális intézményekben is. Senki nem mehet be szociális intézményekbe kívülről, csak az ott dolgozók. Egyetlen kivétel: ha valaki haldoklik, akkor a családtagok bemehetnek, elbúcsúzni utolsó órás hozzátartozójuktól, de ebben az esetben is egy külön előírást kell betartani, hogy kiküszöböljük a fertőzés veszélyét.

- Képviselő Úr! A veszélyhelyzet idején a megelőzés a legfontosabb. Az idős emberek nagyon ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Ezért indítottuk el az eléggé szerteágazó kampányt is az elmúlt héten, amely pontosan arra hívja fel a figyelmet, hogy az idős emberek védelme érdekében is mire kell odafigyelni, akár a kézmosás, akár a látogatás, akár a mindennapi érintkezés kapcsán, hogyan tudjuk az idős rokonainkat, szüleinket, nagyszüleinket megóvni attól, hogy fertőzésveszélynek legyen kitéve. Ezért a gyermekfelügyelet kapcsán is - nincs iskola - fokozottan kértük azt, hogy lehetőleg ne a nagyszülők legyenek azok, akik vigyáznak a gyermekekre. (Taps a kormánypárti sorokból.)

„Mit tesz az Orbán-kormány a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítése érdekében?”

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Elöljáróban szeretném rögzíteni a Költségvetési bizottság elnökeként: az oly sokszor szóba került költségvetés módosítására a Költségvetési bizottság tagjai készen állnak. Készen állnak arra, hogy a módosítást és a szükséges feladatokat elvégezzék. Már csak azért is, mert mindannyiunknak fontos, hogy a magyar gazdaságot, a magyar embereket megkíméljük, a szükséges forrás pedig rendelkezésre álljon...

- Államtitkár Úr! Nem boldogság mindez, mert sok gondot fog okozni, ami vár ránk. De a történelem, a sors most visszafizet önöknek azért, amit 2008-ban elkövettek, de a gazdasági erőfeszítéseiket most egyébként támogatni akarjuk. Ilyen értelemben fontosnak tartom, hogy válaszoljon arra: készül-e a magyar kisvállalkozásokat támogató, állami garanciákat tartalmazó banki hitelprogram? Mi lesz azokkal, akik kiesnek a munkából? Kapnak-e táppénzt? Mi lesz azokkal, akik fizetés nélküli szabadságra tudnak menni például, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel? Van-e forgatókönyv arra, hogyha valamilyen multinacionális vállalat leállítja a termelést, mit fognak tenni, ahelyett, hogy Orbán Viktor könyörgőre fogja a munkáltatókat a munkavállalók felé? Itt most cselekedni kell! (Taps a DK, az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Örülök, hogy azzal kezdte, hogy fölajánlja a segítségét mint a Költségvetési bizottság elnöke. Azt viszont már sajnálom, hogy csak 25 másodpercig beszélt erről, és a hátralévő időben egész másról. 2008-at hozta ide. Azért én két dolgot figyelmébe ajánlanék, ami különbség van a 2008-as és a 2020-as helyzet között. 2008-ban Magyarország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki most is a főnöke onnan tudta meg, hogy az ország válságban van, hogy szóltak neki egy este, „Feri, az ország fizetésképtelen!”. Innen tudta meg, hogy válság van. Azért ez a helyzet nem az!

- Képviselő Úr! Magyarország miniszterelnöke itt, a parlament előtt mondta el, hogy baj van, a koronavírus nemcsak az emberek egészségére, hanem a magyar gazdaságra is kihatással van. Készülünk rá! Ön konkrétan kérdezi a hitelprogramot, a munkavállalók helyzetét. Minden előkészületet megtett a kormány annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő módon választ adjunk. Akciócsoportot hozott létre, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a vezetője, aki folyamatosan elemzi a gazdaság állapotát, a munkavállalók, a kisvállalkozások likviditási helyzetét, és ezt követően fog előterjesztést készíteni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket, milyen döntéseket kell hozni. Egy biztos: a kormány ezt tudja, látja. Készül arra, hogy a költségvetést át kell rendezni, és készül arra, hogy meg kell adni a segítséget azoknak a munkáltatóknak, munkavállalóknak, akiket a koronavírus sajnos utolér! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

„A tervezett elavulást támogatja a kormány, akár a Momentum?”

CSÁRDI ANTAL, (LMP): - Államtitkár Úr! A Momentum a Fidesz képviselőivel egyetértésben szavazott az Európai Parlamentben az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen által benyújtott javaslatnál, melynek célja egységes és hosszú távú terv készítése a klímaváltozás mérséklésére uniós szinten. Az ehhez a csomaghoz benyújtott kiegészítések, módosítások a környezetszennyező beruházások megtiltásától kezdve a szennyező cégek büntetésének emeléséig, a szabadkereskedelmi egyezmények újratervezéséig és a tervezett elavulással gyártott elektronikai termékek tiltásáig tartalmaztak javaslatokat. Ezeket a valóban hasznos módosításokat, melyek komoly ajánlások az Európai Bizottság felé, szavazta le a Momentum és a Fidesz kettőse. A Momentum döntése még csak-csak érthető, hiszen ők az európai pártcsaládjuk multinacionális cégeket védő szempontjait veszik figyelembe, de a Fidesz képviselői ezek szerint nem hallották meg a magyar kormányfő szavait a klímavédelmi akciótervről, és a jelek szerint tovább folytatják a multinacionális cégek kritikátlan támogatási gyakorlatát.

- Államtitkár Úr! Én most a tervezett elavulással foglalkoznék részletesebben, és kérdezem a kormányt: mi az álláspontja az ügyben? A tervezett elavulásnál a gyártó célja ugyanis az, hogy a termék élettartamának csökkentésével a vásárlót új eszköz megvásárlására ösztönözze. Ezzel becsapják a vásárlókat, és óriási kárt okoznak a környezetnek az elektronikai hulladék gyakori újratermelődésével. A Magyar Természetvédők Szövetsége is kiemelten foglalkozik, illetve foglalkozott a problémával, de az LMP is nyújtott be az előző ciklusban ezzel kapcsolatos javaslatot, amit persze a Fidesz-KDNP-többség leszavazott.

- Államtitkár Úr! Új kihívások és új időszak vár ránk, ahol a globális negatív hatások kikerülése érdekében a lokalitás és a tartós használati eszközök gyártása felé kell fordulni. Felismerte-e a kormány a problémát, kíván-e bármit is tenni a tervezett elavulás gyakorlata ellen? Vagy a kormány a Momentummal és a neoliberális lobbival ért egyet? (Taps az LMP, a DK és a Párbeszéd padsoraiból.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Aki figyelemmel kíséri a magyar kormány munkáját, az tisztán láthatja, hogy a neoliberális elvek olyan távol vannak tőle, mint ég a földtől! (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Jaj!) Minden intézkedésünk, a Fidesz-KDNP politikája a keresztény szabadság, a nemzet és a család, a magyar közösségek érdekeit és értékeit tükrözi. (Varju László: Tízparancsolat…) Épp ezért is támadnak minket oly sokat azok közül, akik a globális érdekek kiszolgálói, és önök éppen ezekkel a pártokkal borultak össze! (Derültség a Párbeszéd padsoraiból.)

 - Képviselő Úr! Figyelmébe ajánlom: az Európai Parlament és a Tanács 2018 tavaszán fogadta el a körforgásos gazdaság irányelvcsomagot, amely az életciklus-központúság felé történő elmozdulással próbálja biztosítani a körforgás megteremtését, így érvényesítve mind a környezetvédelmi, mind pedig a gazdasági szempontokat. A körforgásos gazdaság elősegítését támogató intézkedések kiterjednek az értéklánc minden szakaszára, a termeléstől a fogyasztásig, az újrafelhasználásra, a javításra és az újrafeldolgozásra. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a hulladékok lehető leghatékonyabb újrafeldolgozásának a biztosítására, emellett pedig az erőforrás-hatékonyság céljából elő kell segíteniük olyan technológiák megvalósítását, amelyek a hulladékképződés megelőzését, illetve a hulladékká vált kritikus nyersanyagforrások újrafeldolgozását célozzák.

- Képviselő Úr! Az irányelv-átültetés szakmai előkészítése már zajlik a tárcánknál, és már korábban megfogalmazódott az a szakmai javaslat is, amely egyszerre szolgálja a körforgásos gazdaságra történő átállást és a fogyasztók érdekeit. A fogyasztóvédelemről szóló törvény tervezett módosítását követően a fogyasztói jogok szélesebbé válnak, összhangban a körforgásos gazdaság követelményrendszerével! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

„A kormány és az Országgyűlés mint munkáltató miért nem tesz semmit a koronavírus terjedése ellen?”

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzet következményeként a legtöbb munkahelyen távmunkát, az intézményekben gyakoribb takarítást és fertőtlenítést rendeltek el, és a megfelelő higiéniás körülményekre, többek között a helyes kézmosásra felhívó tájékoztató táblákat helyeztek el. Így tett a párbeszédes Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat is. Ugyanakkor az Országházban, az Országgyűlés Hivatalában, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban szinte semmi nem történt! Rendben, pénteken kitiltották az Országházból a turistákat, de sikerült az újságírókat is ugyanazzal a lendülettel kitiltani. Mi pedig, képviselők, még mindig itt ülünk kétszázan egymás hegyén-hátán ahelyett, hogy a kétszer ekkora Felsőházi teremben kihagyhatnánk egy-egy széket. Sőt, birtokunkba került egy dokumentum, mely szerint a minisztériumokban egyenesen megtiltották, hogy távmunkát rendeljenek el.

- Államtitkár Úr! Ha már maga a kormány is minden egyes magyartól komolyabb odafigyelést kér, akkor a kormány és az Országgyűlés miért nem jár elöl jó példával? Az állami intézményekben dolgozók miért nem kapnak megfelelő védelmet? Miért nincs tájékoztatás, miért nincsenek fertőtlenítőszerek, a mosdókban miért nincsenek tájékoztató táblák? Nem tartja ezt a helyzetet veszélyesnek a minisztérium? Miért nem kötelezi ezen intézmények vezetőit a szükséges, elsősorban higiéniai intézkedések meghozatalára?(Taps a Párbeszéd és az LMP padsoraiból.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! A veszélyhelyzet - nem vészhelyzet, veszélyhelyzet - kihirdetését követően arra is sor került, hogy a stratégiai ágazatokban dolgozók fokozott védelméről döntsön a kormány. Többek között ezért kerül sor az egészségügyi dolgozók, a hivatásos szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosok, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi dolgozók, az adóhatóság alkalmazottjai és a kormánytisztviselők külföldre utazása tilalmának elrendelésére. Ezek azok a stratégiai ágazatok, amelyek veszélyhelyzetben sem függeszthetik fel a munkát. A minisztériumi állomány tekintetében azonnal elrendeltük az irodák, közösségi terek eddiginél is gondosabb takarítását, fertőtlenítését; a bejáratoknál érintésmentes kézfertőtlenítők kihelyezéséről gondoskodtunk; a liftekben és a mosdóhelyiségekben pedig tájékoztató anyagokat helyeztünk el.

- Képviselő Úr! A kormányzati igazgatásról szóló törvény eddig is lehetőséget teremtett a rugalmas munkavégzés különböző formátumaira.  A kormányablakok jelen pillanatban évente nagyjából 15 milliós ügyszámot bonyolítanak le. Naponta több mint 58 ezer ügyfél-hatóság találkozásról van szó. Ezért ebben az esetben a fertőtlenítés és a higiénés szabályok betartása kifejezetten kulcsfontosságú. Ezért rendeltük el a lejáró okmányok hatályának meghosszabbítását, ezért terelünk mindenkit, akit lehet, az online ügyintézés irányába, ezért az elkészült okmányokat ezentúl nem személyesen, hanem postai úton kell átvenni, és ezért adunk könnyítéseket az online adóbevallás elkészítéséhez is. Azt reméljük, azon túl természetesen, hogy a fertőtlenítés hasonló menetrendben ezen intézményeknél is lezajlódott, hogy ezek az intézkedések együttesen szolgálni fogják a járvánnyal szembeni védekezés célját, (Tordai Bence: A minisztériumokban?)…de nem lehet bezárni az államot!(Taps a kormánypártok padsoraiból.)

„Miért nincs több CT a kórházainkban?”

STEINMETZ ÁDÁM, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Magyarországon az Eurostat adatai szerint tízből nyolc 75 év alatti honfitársunk olyan betegségben hal meg, amely elkerülhető lehetett volna egy hatékony egészségügyi ellátással, többek között a komputertomográf által felállított helyes diagnózissal. Megdöbbentő, hogy Magyarországon 1 millió lakosra néhány évvel ezelőtt csupán kilenc CT-készülék jutott, arányaiban a legkevesebb az Európai Unióban. A marcali kórházban sincs CT, pedig Móring József Attila fideszes képviselő már 2014-ben megígérte, hogy a marcali kórházból sürgősségi centrum lesz, megépül a mentőhelikopter-leszálló, és egy új CT-berendezés fogja segíteni a betegek gyógyítását. Nos, kedves képviselőtársaim, nem kell egészségügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy világosan lássuk: ezek az ígéretek a mai napig nem valósultak meg. A Fidesz-kormány becsapott minket, s mindeközben Nagyatádon, egy Marcalinál kisebb lélekszámú településen vettek CT-készüléket. Ott nem ígérték meg, mégis megvették!

- Államtitkár Úr! Remélem, egyetértünk abban, hogy a CT-berendezés segíti a betegek gyógyítását, ezért tisztelettel kérdezem: miért nincs több CT a kórházainkban? Ahol pedig van, ott miért nem biztosítanak finanszírozást, mint például Nagyatádon, a járóbeteg-ellátásban kezelt betegek részére? A nagyatádi kórház CT-beszerzésére mennyi közpénzt fordítottak összegszerűen? Végezetül, immár sokadjára kérdezem: mi az oka annak, hogy Móring József Attila korábbi ígéretei, a kórházfejlesztések és a CT-beszerzés egész egyszerűen nem valósulhatnak meg Marcaliban? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban fontos, hogy a kórházak, egészségügyi intézmények minél inkább jó állapotúak és jól felszereltek legyenek. Ezért döntött úgy a kormány, hogy erre a lehető legtöbb forrást biztosítja, ezért sikerült 91 vidéki kórházat részben vagy egészben felújítani, 54 rendelőintézetet korszerűsíteni és 107 mentőállomást szintén felújítani! A CT-ellátás finanszírozása Magyarországon 30 milliárd forintból NEAK-finanszírozással történik. Ez az összeg már jóval nagyobb mértékben biztosítja a magyar betegek számára a CT-hez való hozzájutást. Míg 2010-ben egy teljes évben 762 ezer CT-vizsgálatot végeztek, addig 2018-ban már 1252-t, ami azt jelenti, hogy ezer lakosra 2010-ben 76 vizsgálat jutott, míg 2018-ban 128! Tehát jóval több vizsgálatot végzünk. Ennek egyik oka a finanszírozás emelkedése, jóval nagyobb keretből lehet CT-vizsgálatokat végezni, a másik pedig az, hogy az elmúlt években számtalan CT beszerzésére került sor.

 - Képviselő Úr! Ha csak az elmúlt fél évet nézi, akkor is láthatja: Budapesten is 1 milliárd forint értékben több kórház - akár a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, akár a Dél-pesti Centrum Kórház, akár a Szent Imre Kórház - újabb és újabb új, korszerű készülékekkel lett gazdagabb. A Somogy megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban is van lehetőség CT-ellátás igénybevételére és a nagyatádi kórházban is ez 95 millió forint támogatásból valósult meg, 16 szeletes CT áll azok rendelkezésére, akik fekvőbeteg-ellátásban részesülnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

„Az Orbán-kormány lemond az idősekről, vagy legalább a koronavírus idején támogatja a nyugdíjasokat?”

 OLÁH LAJOS, (DK): - Államtitkár Úr! A Demokratikus Koalíció az elmúlt napokban több mint harminc javaslatot nyújtott be a kormánynak, azzal kapcsolatosan, hogy milyen lépéseket lenne értelmes tenni, itt a járvány idején. Ezek között volt olyan, amelyet befogadtak, és megcsinálták, ez volt az, hogy egyfajta látogatási tilalmat rendeltek el a nyugdíjas-otthonokban. További javaslataink is voltak a nyugdíjaskorú, szépkorú állampolgártársainkkal kapcsolatosan, és engedje meg, hogy ezekre felhívjam a figyelmét. Az egyik: a kormány biztosítson külön forrást az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy azokat a nyugdíjasokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak kimozdulni járvány idején, tehát nem tudnak elmenni a gyógyszertárba vagy bevásárolni a boltba, jobban el lehessen látni. A másik: a szociális szféra dolgozói nélkül az idősek ellátása nem megoldható, ezért azt kérjük, hogy azonnal biztosítsanak megfelelő védelmet a szociális szféra dolgozóinak!

- Államtitkár Úr! Azt is kértük önöktől, hogy a sárga csekkek befizetésénél ne kelljen a nyugdíjasoknak sorban állniuk ezen időszakban, oldják meg, egyeztetve a szolgáltatókkal is, hogy ne essenek késedelembe azok, akik ezeket a sárga csekkeket nem fizetik be időben. Nagyon szeretnénk önöktől azt is kérni, hogy végre tegyék már elérhetővé azt, hogy minden nyugdíjas hatósági áron vásárolhasson magának maszkot, mert a mostani áron az megfizethetetlen! Biztosítsák ezeket a maszkokat a nyugdíjasoknak, a gyógyszertári dolgozóknak, az élelmiszerboltokban dolgozóknak, a közérdekű, közüzemi működést fenntartóknak. Hatósági áras maszk legyen elérhető! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azért rendeltük el a látogatási tilalmat és az új betegek felvételének tilalmát, hogy ne vigyék be lehetőség szerint semelyik szociális intézménybe az új fertőzést. Ezért adott ki a tisztiorvos is többpontos ajánlást a szociális intézmények számára, hogy védekezzenek ők is elsősorban kézfertőtlenítéssel, rendszeres kézmosással a vírusfertőzés terjedésével szemben. Az önkormányzatok számára is számtalan feladat van akkor, amikor a korábbi szociális élelmezésben részt vevőknek az ellátásáról van szó, ezt önkormányzati szinten kell rendezni, hiszen a szociális étkeztetés önkormányzati feladat. A kormány 29 milliárd forintról 79 milliárd forintra emelte az anyagi forrásokat, ebből a többletből kell az önkormányzatoknak ezt a feladatot megoldaniuk, és bízunk benne, hogy ebből a többletből meg tudják oldani ezt a feladatot minden magyar településen.

- Képviselő Úr! Azért, hogy az orvosi rendelőben se legyen fertőzésveszély született az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy telefonon tudják felhívni a háziorvost a betegek, elsősorban a nyugdíjas, időskorú betegek, akiknek így digitálisan írják fel a vényt, amit a beteg tajszámának az ismeretében a saját személyazonosító adataival bárki kiválthatja. Tehát az időseknek sem az orvoshoz, sem a patikába nem kell elmenniük, hanem egy ismerős, illetve egy telefonhívás segítségével megoldhatják ezt, ezzel is védjük az időseket, és csökkentjük a fertőzés kockázatát.(Taps a kormánypártok soraiban.)

 „Hogyan kezeli a kormány a Volánbusz Zrt.-nél fennálló munkaerőhiányt?”

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): - Államtitkár Úr!A kormány nagyon sokat beszél arról, hogy milyen fontos számára a vidéki térségek fejlesztése, az pedig teljesen egyértelmű, hogy nemcsak a fejlesztéshez, hanem egyáltalán a vidéki térségek működtetéséhez alapvető és az egyik legfontosabb az autóbusz-közlekedés. Azt viszont tudjuk - és ez nem egy új keletű probléma -, hogy a Volánbusz és egyáltalán az egész ágazat rendkívül nehéz helyzetben van. A legfrissebb adatok alapján tudjuk, hogy 300 és 400 fő közé teszik a Volánbusznál a szakképzett sofőr hiányzik, és ennek megfelelően óriási a meglévő sofőrök munkaterhelése. Az is teljesen egyértelmű, hogy ezt a folyamatot, a munkavállalók elvándorlását nem sikerült megállítani, és ennek egyik oka az, hogy rendkívül alacsony, megalázó bérekért kénytelenek dolgozni ezek az emberek ilyen nehéz körülmények között E tekintetben sem történt az elmúlt időszakban változás!  Szintén nagyon komoly és nagyon régóta fennálló probléma, hogy rendkívül rossz és egyre rosszabb állapotú a járműállomány és tudjuk, hogy itt egy nagyon komoly kihívással, a helyközi autóbusz-közlekedés piacnyitásával is szembe kell nézni. Sokat beszélt a kormány a nemzeti buszgyártásról, de ez csak nyomokban valósult meg. Sok ezer buszt kellene még ahhoz lecserélni, hogy egyáltalán minimálisan megfelelőnek legyen tekinthető ez az ellátás.

- Államtitkár Úr! Milyen módon és milyen ütemezéssel fogja tudni a kormány orvosolni a munkaerőhiányt, és milyen kifutással várható az eddig már elindított járműbeszerzések mellett a teljes, sok-sok ezer buszból álló járműállománynak a kezelése? Milyen megnyugtató megoldást és milyen megnyugtató garanciákat tudnak az utazóközönségnek és a járművezetőknek nyújtani ahhoz, hogy olyan lehetőséget tudjanak biztosítani, ami a járvány továbbterjedését megakadályozhatja vagy lassíthatja? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

***

FÓNAGY JÁNOS, (Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Ahelyzet messze nem olyan, mint ahogy ön a kérdésében vizionálta. Kezdjük a munkakörülményekkel! A Volánbusz a hazai és az európai uniós szabályok szigorú betartásával foglalkoztatja dolgozóit, köztük a gépkocsivezetőket, hiszen a gépkocsivezetők munkaidejére és pihenőidejére vonatkozóan az általános szabályokon túlmenően számos, a szokottnál szigorúbb szabály vonatkozik, ezeket a Volán természetszerűen betartja. Ami pedig az autóbuszok állapotát illeti: 2019 és ’22 között közel 4 ezer darabot szerez be a Volán mintegy 20 milliárd forintért, ebből az első 352 tavaly ősszel megérkezett, és most, ezekben a napokban, hetekben is folyamatosan érkeznek a különböző térségekbe az új, korszerű autóbuszok.

- Képviselő Úr! Örömmel tájékoztatom arról is, hogy megszületett az idei évre vonatkozó bérmegállapodás is. Ezt az érdekképviseletekkel március 13-án a munkáltató megkötötte, melynek eredményeképpen átlagosan 10 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) 

Bartha Szabó József
Címkék:
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó