II. Parlamenti ütésváltás…
Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját…
2020. március 22. 18:49

MOTTO: Boksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, hazudni, sértegetni, dicsérni és tévedhetetlennek látszani!

18 (!) gyors választ igénylő egyszerű, „mezítlábasnak” becézett kérdés színesítette az Országgyűlés márciusi 16.-i napját. Szóltak, küzdöttek, látni, láttatni vélték a ”cifra világot”. Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját.Rákattintva eredetiben olvashatóak az emlékezésre vagy feledésre méltó szónoklatok, s udvariasabb helyeken pedig érzékelhetőek a szolidabb „zajok” is. – Kellemes tallózást!  

 

A méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését, elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához, a Méhészeti Nemzeti Program mellett igényelhető-e egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára?

GYOPÁROS ALPÁR, (Fidesz): - Miniszter úr! Nem túlzás kijelenteni: méhek nélkül nincs élet! Földünk globális tápláléklánca alapvetően a méhek és egyéb beporzók tevékenységén alapul, mind az állatvilág, mind mi, emberek képtelenek lennénk túlélni a méhek nélküli világot. A jelenlegi méhállományt fenn kell tartanunk, támogatási rendszerrel szükséges ösztönözni a méhtartási kedvet! Jelenleg 20 ezer méhész dolgozik az országban, a fogyasztással ellentétben a termelésben mi, magyarok nagyhatalom vagyunk, az Unió méztermelésének 10 százalékát mi adjuk! Az úgynevezett méhsűrűség nálunk a legmagasabb nemcsak az Unióhoz viszonyítva, hanem a világon is: az országos átlag 13 méhcsalád négyzetkilométerenként, de az ország egyes részeiben, így Zala és Somogy megyében, 20 feletti ez a szám.

- Miniszter úr! A harmadik legnagyobb méztermelő ország vagyunk az Európai Unióban, az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását. A mézpiac anomáliái miatt a méhtartási kedv csökkenése tapasztalható némely EU-s tagállamban, elsősorban az Unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz okoz sok gondot a méhészeknek. Mindezekre tekintettel kérdezem: a méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését, elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához, a méhészeti nemzeti program mellett igényelhető-e egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára? (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

NAGY ISTVÁN, (agrárminiszter): - Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy így, tavasz beköszöntével, a méhek ébredésekor felhívja a figyelmet arra, hogy a méhészet egy jelentős, az agrárium számára stratégiai ágazat. Való igaz, hogy beporzás nélkül nincs élet, nincs jövő! Minden hatodik élelmiszer eltűnne a polcokról, ha a méhek nem végeznék a munkájukat! Ugyanakkor azt látjuk, hogy tisztán gazdasági szempontokat alapul véve a jelenlegi gazdasági helyzet nem tudja eltartani a méhészeti tevékenységet! Ezért egy elöregedő méhészeti társadalom komoly veszélyeket rejt magába, a fiatalok számára, az utána következő generáció számára nem lesz vonzó tevékenység. 

- Milyen ösztönzőrendszert tudunk bevezetni ahhoz, hogy a fiataloknak és a következő generációnak is kedvet adjunk ehhez a csodálatos tevékenységhez? Az első dolog az, hogy a magyar méhészeti nemzeti program hároméves ciklusát legalább 24 százalékos többlettámogatással megemeljük! Ehhez kell kalkulálni egy százmillió forintos keretösszegig a méhészeti járművek megnövekedett üzemeltetési költségeinek kompenzációját. Bevezettük a beporzásért járó támogatást, ami azt jelentette, hogy a tavalyi esztendőben 500 forintot fizettünk méhcsaládonként, az idei esztendőtől már 1000 forintot fizetünk méhcsaládonként. Ahhoz, hogy ráirányítsuk a méhészeti tevékenység fontosságára a figyelmet, és kiemeljük a méhészeket a dolgozók közül, 245 év után újra, először Magyarországon, adómentessé tettük a méhészeti bevételekből származó jövedelmet. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy mindazt a gazdasági környezetet, azt a tevékenységet, amelyben a méhészek élnek, kiemeltté és vonzóvá tegyük a gazdák számára. Azt remélem, hogy mindez, ha nem is megoldja, de mérsékli azt a gazdasági hatást, amelyet a negatív európai mézpiac hoz magával! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Vajon tényleg minden diplomás munkakör betöltéséhez szükséges legalább egy középfokú nyelvvizsga?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A Jobbik számára mindig kiemelt szerepet töltött be a nyelvoktatás területe, számos javaslatot is tettünk az elmúlt években a nyelvoktatás korszerűsítése érdekében. Örülök neki, hogy például az első nyelvvizsga ingyenessé tételét a kormány átvette tőlünk, és ez megvalósult. Vagy épp annak, hogy belátta a kormány, hogy a felsőoktatásba való felvételhez a nyelvvizsga kötelezővé tétele mekkora károkat okozott volna most még, így nem vezette be azt. Azért tettük mindezeket a javaslatokat, mert a magyar köznevelés nyelvoktatása komoly problémákkal küzd. Hiány van jól felkészült pedagógusokból és korszerű nyelvoktatási programokból is. Ez régóta húzódó probléma, amelynek egyik látlelete az is, hogy több mint 93 ezer úgynevezett beragadt diploma van ma Magyarországon, azaz olyan, ahol a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az illető a diplomáját.

- Államtitkár Úr! A Jobbik kiemelten fontosnak tartja a nyelvtudást, és tudjuk, hogy a XXI. században a legtöbb diplomás munkakör esetén elengedhetetlen a megfelelő nyelvtudás. Ugyanakkor a 93 ezres számot figyelembe véve fel kell vetni azt a kérdést, hogy vajon tényleg minden egyes felsőoktatási szakhoz szükséges-e követelményként a megszabott, legalább középfokú nyelvvizsga? Nem venném a bátorságot, hogy jómagam alkossak véleményt arról, hogy a több száz diplomás szak közül melyek azok, amelyeknél a mindennapi munka nem igényli a megfelelő nyelvtudást, de azért ez a kérdés felmerülhet például az óvodapedagógusok személyében, a szociális munkások vagy éppen a gyógypedagógus szakok esetén. Már csak azért is ezeket említettem, mert ezek olyan területek, amelyek hiányszakmának számítanak.

- Államtitkár Úr! Négyezer tanár hiányzik az iskolákból, 93 ezer beragadt diploma van, és az is jogos kérdésként merül fel sokakban, hogy tényleg minden diplomás szakhoz szükséges-e legalább középfokú nyelvvizsga. Ezekből adódik a kérdés is: tényleg minden diplomás munkakör betöltéséhez szükséges-e legalább egy középfokú nyelvvizsga, vagy gondolkodik-e a kormány azon, hogy a jelenleginél jobban differenciáljon az egyes szakok között? (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mi azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, és mindannyian! Gondolom, abban is egyetérthetünk, hogy a felsőoktatásban oklevelet szerzők számára az egyre jobban globalizálódó gazdaság és kultúra, valamint az élet valamennyi terét átszövő információs technológiai környezet elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek és kultúrák ismeretét. Ma a fiataloknak nélkülözhetetlen valamely idegen nyelvnek az ismerete, a nyelvtudás a közösségi élet egy kulturális alapjává vált, azt hiszem, erről felesleges vitát nyitni.

- Képviselő Úr! A felsőoktatásban 2003-tól törvényi szinten szabályozott, hogy az oklevél megszerzésének nyelvi előfeltétele minimum középfokú, általános B2-es szintű komplex nyelvvizsga megszerzése legalább egy idegen nyelvből. A Fidesz-KDNP-kormány több intézkedéssel is támogatja a felsőoktatásban tanuló fiatalok nyelvvizsgához jutását! Engedje meg, hogy megemlítsem a nyelvtanulási hallgatói hitellehetőséget is, amelyet idegen nyelv tanulása és nyelvvizsgabizonyítvány-szerzés céljából az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező vagy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető, valamint a felsőoktatási intézményben záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában oklevéllel nem rendelkező fiatalok vehetnek igénybe. A nyelvtanulási hallgatói hitel legmagasabb összege 500 ezer forint, ami akár egy összegben is felvehető, és ebből akár egy középfokú nyelvvizsgához szükséges felkészülés is finanszírozható. A kormány pedig idén is biztosítja a 35 év alatti fiatalok nyelvvizsgadíjához szükséges támogatást, ebben az évben már 40 250 forintot igényelhetnek vissza azok a fiatalok, akik sikeresen tették le az első középfokú vagy felsőfokú komplex nyelvvizsgájukat. Tehát mi azt gondoljuk, hogy szükség van nyelvismeretre ebben a világban, amiben élünk, és erre biztatjuk a fiatalokat is! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Miként biztosítják, hogy legyen minden bölcsődében, óvodában, iskolában, szociális intézményben kézfertőtlenítő?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A múlt héten kiadtak egy 18 pontos ajánlást az iskolák és az óvodák bezárásáról, mivel a miniszterelnök úr elmondta, hogy most nagyon jó, hogy centralizáltan működnek. Szerintem most is centralizáltan kellett volna döntést hoznia a kormánynak az óvodákkal és bölcsődékkel kapcsolatban, de látjuk, hogy a legnagyobb problémát ennek a korosztálynak az elhelyezése okozza, mivel ezek a gyerekek nem maradhatnak otthon felügyelet nélkül, és látszik, hogy a kormányzat most úgy döntött, hogy ennek a felelősségét ráterheli az önkormányzatokra. Többsége nagyon gyorsan reagált erre, és sorban jelentették be, hogy igenis ők is úgy döntenek, hogy saját hatáskörben az óvodákat, bölcsődéket bezárják, vagy csökkentett létszámmal működtetik. De egy problémáról mégiscsak beszélni kell: az óvodákban, bölcsődékben jellemzően a szülők biztosítják a tisztítószert a gyermekek számára, és óriási terhet ró azokra az óvodákra és bölcsődékre, akik a következő időszakban mégiscsak úgy döntenek, hogy nem zárnak be.

- Államtitkár Úr! Mai hír, hogy egy gyártótól Magyarországon 500 milliliteres kézfertőtlenítőt 3600 forintos beszerzési áron lehet megvenni. Hiány van a kézfertőtlenítőből, nem lehet kapni, vagy ilyen brutális áron lehet csak beszerezni? Mikor fog a kormány beavatkozni, hogy ezeknek az árrobbanását megakadályozza, mert nagyon nagy szükség lenne arra, hogy olyan áron legyenek beszerezhetőek, hogy a  szülők meg is tudják venni! (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Az előző hetekben és hónapokban, önök voltak azok, akik a leghangosabban azt mondták, hogy az óvodák jó helyen vannak az önkormányzatoknál. Most pedig azt mondják, hogy a kormány ráterheli az önkormányzatokra az óvodákkal kapcsolatos többletfeladatokat. Eddig ön azt mondta, hogy ez nem teher, most pedig legalább lehetne következetes.

- Képviselő Asszony! A mi álláspontunk változatlan: korábban is úgy gondoltuk, hogy az a legjobb, ha az óvodák, bölcsődék az önkormányzatok fenntartásában vannak. Az elmúlt években nagyon nagy mértékben növeltük az óvodák és a bölcsődék bővítésre, fenntartásra fordítható összegeket. A béremeléshez is nyilván alapot jelentett az a többlettámogatás, amely a bölcsődékben és az óvodákban megvalósult, sőt az óvodában dolgozó pedagógusvégzettségűek számára többletemelés is várható az idei év második felében.

- Képviselő Asszony! Az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy nyitva vagy zárva tartják az óvodákat, bölcsődéket. Én is úgy látom, hogy a többségük a bezárás mellett döntött. Az állam az iskolákban is megszervezi napközben a gyermekfelügyeletet azoknak, akiknek ez fontos. Nyilvánvalóan: kisebb csoportokban igyekszünk a gyermekfelügyeletről az iskolákban gondoskodni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Miért bíznánk abban, hogy a kormány megbirkózik a koronavírus- fertőzéssel?

BŐSZ ANETT, (DK): - Államtitkár Úr! Bizonyára egyetértünk abban, hogy az emberélet nem játék, és amennyiben baj van, menteni kell. Nincs fontosabb annál, hogy az embereknek van-e a bizalma a mindenkori kormányzatban, jelenleg az önök kormányában. Ennek a bizalomnak most javarészt híján van ez az ország. A miniszterelnök úr szavai szerint a járvány elleni védekezéshez mind a személyi, mind a tárgyi, mind a jogi feltételrendszer rendelkezésre áll. A jogi feltételrendszerben nincs okunk kételkedni, hiszen láttuk, hogy a kétharmad nagyon gyorsan tud jogszabályi környezetet módosítani, ezt most is megtette. Hogyan lehetne viszont elhinni, hogy megvannak a személyi feltételek, amikor tudjuk, hogy a betegágyak mellől a szakértők szerint már egy évvel ezelőtt is 26 ezer szakdolgozó hiányzott! Amikor egyre több egészségügyi dolgozó fog karanténba kerülni, amikor a pótlásukra mind több nyugdíjast hívnak vissza, miközben tudjuk, hogy a nyugdíjas korosztály a leginkább veszélyeztetett korosztály a vírus következményei szempontjából!

- Államtitkár Úr! Önök azt állítják, hogy a tárgyi feltételek adottak a védekezéshez, de éppen ezek hiánya miatt emel szót az Orvosi Kamara. Alig végeznek itthon vírustesztet. Nagyon kevés a védőfelszerelés az  egészségügyi intézményben.  Egy nemrégiben Olaszországból visszatért férfi például kifejezetten kérte, hogy végezzenek el rajta tesztet, majd amikor ezt megtagadták tőle, később megfertőzte az itthon élő idős szülőket. A vírus okozta tüdőgyulladás kivédésére és kezelésére nagyon fontos lenne, hogy mihamarabb elegendő számú lélegeztetőgép álljon rendelkezésre. Ezért is kérdezem: ezen tényezők fennállása mellett hogyan higgyenek a magyar polgárok abban, hogy a kormány képes megfelelő módon fékezni a vírust? (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Ha ön körbenéz nemcsak a környező országokban, hanem a teljes világban, az Amerikai Egyesült Államoktól Olaszországig, Svédországtól Franciaországig, Németországtól Spanyolországig, Kínáig, akkor azt láthatja, hogy minden ország esetében egy teljesen újfajta védekezés az, amit megkövetel a koronavírus-járvány, és vannak olyan országok, amelyek tudják ezt lassítani, vannak, amelyek kevésbé. Látjuk például, hogy Olaszországban sokan arra számítottak, hogy ennyi nap után már csökkenni fog a fertőzötteknek és a betegeknek a száma, és tovább emelkedik. Tehát olyan helyzetben vagyunk, amelyben a világ legerősebb és leggazdagabb országai sem tudják úgy megfékezni ennek a vírusnak a terjedését, mint ahogy azt mindnyájan szeretnénk.

- Képviselő Asszony! Minden ország a világban védőfelszerelést szeretne venni, maszkokat szeretne venni. Mivel ezeknek a jelenlegi kínálata erősen korlátos, és minden más egészségügyi berendezésnek is, ezért döntött úgy a kormány, hogy itthon a büntetés-végrehajtást állítja át arra, hogy napról napra húszezer új védőmaszkot tudjon előállítani a meglévő 1,1 milliós készletek mellé. Azért, hogy minden orvosnak, a háziorvosoknak is rendelkezésére álljanak a megfelelő védőfelszerelések, az állami készletekből juttatjuk őket hozzá, jóllehet magához a működési feltételekhez is szükség lenne bizonyos védőfelszerelésekre. Már elvittek 3900 doboznyi maszkot a háziorvosok, de még a megyei mentőállomás-központokon 1700 maszk továbbra is elvihető..

- Képviselő Asszony! Mától kezdve, második körben 3 darab speciális maszkot vihetnek el, szintén ingyenesen a mentőállomások megyei központjaiból a háziorvosok, hogy ők is rendelkezzenek kellő számú védőfelszereléssel. Az egész világon ezek óriási és új feladatok, igyekszünk a lehető legjobban megfelelni ennek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Milyen intézkedésekkel erősíti a szociális területen dolgozók munkakörülményeit a kormányzat?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! A szociális dolgozók jelenleg is emberfeletti küzdelmet folytatnak azért, hogy a bentlakásos intézmények nyitva tudjanak tartani, és el tudják látni az ott lévő embereket. Illene az Országgyűlés nyilvánossága előttis megköszönni a munkájukat. Fontos, lenne tudni, hogy a szociális szektorban dolgozók személyes járványügyi biztonságáért mit tesz a kormány mint munkáltató. Ezek az emberek ugyanúgy igénylik, hogy különböző maszk és egyéb védőfelszerelés legyen náluk, ráadásul ők azok - itt főleg az idős- és demenciaspecifikus otthonokra gondolok -, akik a legveszélyeztetettebb csoporttal dolgoznak. Tehát az, hogy nekik a járványügyi biztonságuk megfelelő legyen, az alapvető fontosságú a jelenlegi helyzetben!

- Államtitkár Úr! 90 százalék fölött van a nők száma ebben a szektorban, és jelentős részük kisgyermekes anya, az ő gyermekelhelyezésük nagyon-nagyon nagy probléma jelenleg. Nagyon fontos még arról is beszélni, hogy milyen módon lehet legalább anyagilag megbecsülni azokat, akik sokszor szabályokat megszegve, több műszakot vállalnak egyszerre, úgy, hogy nem lehet tudni, hogy kifogják-e nekik fizetni. Tehát arra szeretném kérni államtitkár urat, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon, illetve amennyiben sikeres volt az egyeztetés a szakszervezettel, akkor arról is tájékoztassák a szociális szektorban hősies munkát végzőket.(Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, az egészségügyi intézményekben, főleg a Szent László Kórházban vagy a Kútvölgyi-tömbben dolgozók esetében, de a háziorvosok és a szociális szférában dolgozók esetében is fokozott a terhelés, amiért nagyon nagy elismerés illeti őket. Azért is fontos az ő támogatásuk, mert még sok feladat és kihívás állhat előttünk.

- Képviselő Úr! A bentlakásos intézményben sokan élnek, ott pedig a vírus bejutásának a megakadályozása rendkívül fontos, hiszen sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint máshol. Ezért döntött úgy az operatív törzs és a tisztiorvos, hogy nemcsak a kórházakban, de a bentlakásos szociális intézményekben is elrendeli a látogatási tilalmat, hogy senki ne vigye be a fertőzéseket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 18 pontban összegyűjtötte azt az ajánlássorát, ami a szociális intézményben lakók számára is fontos és biztonságnövelő. Ebben benne vannak a személyi higiénére vonatkozó előírások, akár a gyakori szappanos kézmosás, akár más, a felületfertőtlenítéssel kapcsolatos különböző eljárások. A tisztiorvosi ajánlás pontosan tartalmazza, hogy milyen esetben milyen lépéseket kell megtenni. Ezért is fontos, hogy az idei költségvetési törvényben már 40 milliárd forinttal magasabb összeg szerepel a szociális intézményi soron. Ezért is fontos a bejelentett 14 százalékos béremelés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Fontosabb-e az oligarchák gazdagodása, mint a természet védelme?

KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Tiszakóródon árapasztó tárolót építenek, amit Mészáros Lőrinc cége nyert meg. Nos, ha Mészáros Lőrincről és fejlesztéseiről van szó, akkor az komoly aggodalommal tölt el minket. Láthatjuk, hogy mit csinál a Balatonnál, amikor luxusapartmanokat, luxusszállodákat, luxuskempingeket épít, akkor ott nádirtás van, fakivágás van, és a zöldfelületek csökkentése történik. Láthattuk. hogy hogy a cégei hogyan viszonyulnak a környezetvédelemhez. A Mátrai Erőműnél a Viresol Kft. tavaly nyáron teleszennyezte a Tarna és a Bene patakot, a halak is kipusztultak, majd ősszel szúrós szagú gázt engedett ki a levegőbe, ami több településen is rosszullétet, betegséget okozott, s erre kapott egy „nagyon kemény”, 5 millió forintos bírságot.

- Most Tiszakóródnál épít árapasztó tárolót! Ez idáig még rendben is lenne, bár fura, hogy mindig mindent Mészáros Lőrinc cége nyer, az is fura, hogy a becsült 20 milliárd helyett 26 milliárdból építhet. Ennek ellenére Mészáros úr még több profitot akar, ezért a számos környező bánya helyett ott kíván bányát nyitni, közvetlenül a természetvédelmi terület mellett. Itt található a túri bukó, más néven szatmári Niagara, ahogy a helyiek nevezik. Ez egy közkedvelt kikapcsolódási hely. A bányát pár száz méterre onnan akarják megnyitni. Ez az a hely, amit nagy költőnk, Petőfi Sándor is megírt a Tisza című versében. Ebből idézek: „Nyári napnak alkonyúlatánál / Megállék a kanyargó Tiszánál / Ott, hol a kis Túr siet beléje, / Mint a gyermek anyja kebelére.”

- Államtitkár Úr! Fognak-e lépni a környezetrombolás ellen és a tiszakóródi homokbánya megnyitása ügyében? (Taps a Párbeszéd, az LMP és az MSZP soraiban.)

***

NAGY ISTVÁN, (agrárminiszter): - Képviselőtársam! A kérdésére, hogy fontosabb-e az oligarchák gazdagodása, mint a természet védelme, azt kell mondjam, hogy nem, egyáltalán nem! Mint ahogy az élet egyedi és megismételhetetlen, olyan a természet is.Védenünk kell, ez mindnyájunk egyetemes kötelezettsége! Ha felelősséggel tartozunk a jövő iránt, akkor úgy kell bánnunk ezekkel a javainkkal, hogy kölcsönkaptuk az unokáinktól, hogy jobb állapotban tudjuk az ő számukra visszaadni.

- Képviselő Úr! Ha megnézi a minisztérium tevékenységét, akkor láthatja: ez irányban megyünk. Csak egy nagyon egyszerű példát hadd említsek önnek: most 40 milliárdért több mint 100 ezer hektárnyi természeti terület védettségi szintjét állítjuk helyre, és javítjuk meg a természeti állapotát. Tehát olyan beruházásokat végzünk, amely felelősségteljesen a környezetünk állapotának megóvását szolgálja. Magyarországon körülbelül 9 százalék a védett természeti terület, a Natura 2000 területek aránya pedig az ország 21 százaléka. Az Európai Bizottság 2011-ben lezárta ennek a kijelölésnek a folyamatát, mert a területekről a hazai adatszolgáltatás és a kijelölés mértékét elsőként a tagországok közül megfelelőnek ítélte. Ebből is látszik, hogy Magyarország betartja az összes ilyen intézkedést, és tudom önnek garantálni, hogy semmilyen olyan bányanyitás nem történik olyan területen, amely védett és értéket képvisel a jövő számára! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány az elnéptelenedő régiók további leszakadásának megelőzése érdekében?

 BALCZÓ ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A Magyarországon napjainkban tapasztalható elvándorlási hullám egyre nagyobb kihívást jelent. A nagy számban külföldre költöző munkavállaló mellett az országon belüli elvándorlás is problémát okoz. Nemcsak falvak elnéptelenedéséről beszélhetünk sajnos, hanem egyes városok, régiók lakossága is látványosan csökken. 2018-ban a 346 városi ranggal rendelkező település közül 194 település lakossága csökkent. Egyébként az nem meglepő, hogy ez a jelenség a munkaerőpiaci problémákkal amúgy is sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Hajdú-Bihar megyére és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző elsősorban.  

- A folyamatok hátterében több tényező is áll, azonban kétségtelenül az is ront a helyzeten, hogy Magyarország Budapest-központú. Hazánk sokkal inkább fővárosközpontú, mint szomszédjaink. Így a nálunk letelepedő és munkalehetőséget biztosító nemzetközi vállalatok központjuk helyének megválasztásakor a fővárost és a közvetlen régióját helyezik előtérbe. Tegyük hozzá: ha az elnéptelenedést meg akarjuk akadályozni, akkor nyilvánvalóan a munkahelyteremtés az elsődleges szempont, és itt azért jó figyelembe venni, hogy a munkahelyek kétharmadát a kis- és középvállalkozások biztosítják. Mindezek tükrében azt kérdezem: milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány az elnéptelenedő régiók további leszakadásának a megelőzése érdekében? (Taps a Jobbik soraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A magyar kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy hosszú távon is fenntartsa a gazdasági növekedést. Jelenleg az Európai Unió egyik legversenyképesebb térsége vagyunk, ebből a szempontból a határozott célunk az, hogy a 2 százalékkal magasabb európai uniós gazdasági növekedési átlagot meghaladjuk. A GDP növekedési üteme elérte 2019-ben a 4,9 százalékot. Az egy lakosra vetített vásárlóerőt tekintve pedig, hogyha összehasonlítjuk a 2009-es adatot, amikor még az EU-átlag 70 százalékát érte el, és 2019-ben ez 64 százalék, a 2000-es években pedig 52 százalék volt, tehát itt is jelentős növekedést tapasztalhattunk.  De ugyanez igaz a foglalkoztatást illetően is, hiszen több mint 4,5 millióan dolgoznak a 2019-es szeptember-októberi adatok alapján, ez 800 ezer fővel több, mint 2010-ben. A munkanélküliség akkor 10 százalék feletti volt, most pedig 3 százalék körüli.

- Képviselő Úr! Az európai uniós források is a régiók fejlesztését, fejlődését szolgálják. Tíz operatív program 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Ami pedig a két említett megyét illeti: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18,3 százalékponttal, Hajdú-Biharban pedig 15 százalékponttal javult a foglalkoztatási ráta a 2010-es évekhez viszonyítva.  (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Milyen konkrét intézkedéseket tesz a MÁV a vasúttal közlekedők és a saját munkavállalói egészségének a védelme érdekében?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP):- Néhány héttel ezelőtt az operatív törzs bejelentette, hogy fokozottan fognak takarításokat eszközölni a MÁV és a Volán járatain, és különböző megelőző intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a tömegközlekedési eszközökön a koronavírus ne terjedhessen. Államtitkár úr akkor elmondta, hogy közel száz darab testhőmérséklet-mérő eszközt helyeznek ki a vasútállomásokon, és a takarítást is fokozatosan el fogják végezni. Azóta sem derült ki, hogy hova helyezték ki ezeket az eszközöket. Nagyobb vasútállomásokon, mondjuk, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron, ahol több kijáraton és bejáraton megközelíthetők a menetrend szerinti kocsik, hova helyezték ki? Én nem találkoztam az elmúlt egy hónapban ilyen eszközökkel; biztos én járok, rossz helyen!

- Államtitkár Úr!  Továbbra is jön a nénike meg a bácsika a kis koszos vödrével, a koszos rongyocskájával, a kiürült dobozzal, letörli a kilincset, ennyi a takarítás! Semmiféle kiemelt takarítás nem zajlott a vasúti kocsikon az elmúlt időszakban. Hozzáteszem, ezzel a személyzethiánnyal, alkalmazotthiánnyal nem is lehet ezt megvalósítani. Kérdezem: hol vannak elhelyezve ezek a testhőmérséklet-mérő eszközök? Kik végzik, és milyen takarításra gondolnak most, amikor egy hónap után újra bejelentették, hogy fokozatosan fogják végezni ezt a vasúttársaságok? Milyen takarításra számíthatunk a következő időszakban, amikor most már a járvány itt van a nyakunkon? Ténylegesen elvégzik ezeket a feladatokat? Fontos számunkra, hogy végre legalább lássunk tisztán! (Taps az ellenzék soraiból.)

***

FÓNAGY JÁNOS, (Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára): - Képviselő Asszony! Általában a személyszállítási ügyeletesnél, személyi pénztárnál, illetve a szolgálatban lévő ügyfélszolgálatosnál vannak az ön által kérdezett eszközök. A vasúttársaságok nagy nyomású kézipermetezővel ma már teljes fertőtlenítést, tehát nem sima tisztítást, hanem teljes fertőtlenítést végeztek a vasúti és HÉV-szerelvényeken. Ez úgynevezett zárófertőtlenítést jelent, amely teljes baktérium-, vírus- és gombaellenes fertőtlenítést jelent. Hatására minden kórokozó elpusztul a járműveken. Hétfőtől, tehát mától a legnagyobb forgalmú, vagyis elsősorban a budapesti elővárosi közlekedés járművein kezdjük ezt a teljes fertőtlenítést, de ez kiterjed a HÉV-ekre és fokozatosan az alacsonyabb forgalmú vonalak járműveire is. Az intézkedés több száz járművet érint, ezért jövő hét végére ígérem azt, hogy folyamatos lesz az ilyen jellegű fertőtlenítés.

- Képviselő Asszony! Hétfőtől a legnagyobb forgalmú budapesti és vidéki pályaudvarokon, megállóhelyeken az utazóközönségnek is biztosít a MÁV kézfertőtlenítő lehetőséget. A vasúttársaság a pályaudvarokat, szerelvényeket, üzemi területeket vírusellenes takarítószerekkel takarítja. A társaság 77 darab érintésmentes lázmérőt biztosít a nemzetközi jegyvizsgálók részére, tehát nem csak a pályaudvarokon. Ezek a legforgalmasabb, az 1-es, 20-as, 30-as, 60-as, 70-es, 80-as, 100-as, 120-as, 150-es vasútvonalon teljesítenek. A MÁV kiosztotta a dolgozóinak az egységcsomagokat is. Ebben orvosi szájmaszkot, kézfertőtlenítőt, gumikesztyűt, mintegy 1600 egységcsomagot adtunk ki. Intézkedési terve van a MÁV-nak a teendők részletes végrehajtására. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 Mire elég a nyugdíjemelés?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! Magyarországon egyre több nyugdíjaskorú ember él, és ez így lesz a következő időszakban is, ezért fel kell készülni arra a következő költségvetésekben, hogy ezeknek az embereknek a lehető legtöbb forrást és legnagyobb megbecsülést adjuk. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az önök tíz éve alatt 2,8 százalékkal emelkedett a nyugdíj úgy, hogy 4,4 százalék az infláció, és 7 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, a gyógyszerárak nagy része  pedig ezt a 7 százalékot is meghaladóan nőtt. Az a helyzet, hogy a kormány hiába kommunikál különböző számokkal a nyugdíjakkal kapcsolatban, nem kommunikál a legfontosabb számmal, amely a nyugdíjak vásárlóértéke. Ugyanis a nyugdíjak vásárlóértéke nem olyan erős, hogy önök ezt ki tudják rakni különböző plakátokra. Az a helyzet, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt három évben csökkent!

- Államtitkár Úr! Az LMP több javaslatot is benyújtott azért, hogy a nyugdíjasok megbecsülést kapjanak, többek között azt, hogy a minimálnyugdíjat 2,5-szeresére, 71 250 forintra emeljék, a Fidesz eddig ezt háromszor leszavazta. Az a helyzet, hogy erre önmagában nem válasz az, hogy mi volt a nyugdíjak állapota tíz évvel ezelőtt. Önök már tíz éve kormányoznak. Ez azt jelenti, hogy önök, nem pedig az ezt megelőző kormányok tartoznak felelősséggel azért, hogy a nyugdíjasok mennyi pénzt kapnak, és ebből a pénzből mit tudnak maguknak vásárolni! (Taps az LMP soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! 2010 óta a mai napig 10,3 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, úgy hogy az nem a nyugdíjemelkedést jelenti, mert az 33 százaléknál is magasabb, ez a vásárlóérték, tehát a boltokban a nyugdíjaskosárhoz viszonyított értéke a nyugdíjaknak.

- Képviselő Úr! Azt így március 16-án senki sem fogja tudni megmondani, hogy december 31-éig az infláció mekkora mértékű lesz Magyarországon, de a nyugdíjasok mindig is számíthattak a kormányra. Ha a tervezettnél az infláció alacsonyabb volt, akkor a kettő közötti különbözet beépült a nyugdíjukba, és nemcsak abban az évben, hanem a következő években is megkapták. Ha pedig az infláció volt magasabb, akkor novemberben visszamenőlegesen megkapták az egész évre a különbözetet, és ez a különbözet beépült a következő évi nyugdíjba. Ezen túlmenően nyugdíjprémiummal, Erzsébet-utalvánnyal, rezsiutalvánnyal, egyszeri juttatással is igyekeztünk a nyugdíjasok számára a bevételeiket növelni. Ez összességében körülbelül 270 milliárd forint érték, amit az elmúlt években ilyen többletjuttatásokként a nyugdíjasok számára adtunk.

- Képviselő Úr!  2010 előtt Gyurcsány Ferenc olyan gazdaságpolitikát vitt, és olyan döntéseket hozott, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat. Mindenki láthatja, hogy van egy olyan politika, amely a nyugdíjak értékét tudja növelni, többletjuttatásokat tud adni a nyugdíjasoknak, és van az egységbe tömörült ellenzék, melynek vezetőjeként ott áll Gyurcsány Ferenc, aki viszont a rendszerváltás óta egyetlen kormányfőként a Gyurcsány-Bajnai-időszakban csökkentette Magyarországon a nyugdíjakat, - ezért van valóban annak igencsak súlyos következménye, hogy ki vezeti ezt az országot! (Fónagy János: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

I. Parlamenti ütésváltás…

Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját…

Bartha Szabó József
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó