Vírusvilág
Az ugyebár nem véletlen, hogy az élő szervezetet megtámadó legparányibb lény, az élettelen és élő határán cikázó vírus nevét viseli a digitális eszközeinket pusztító szerkesztmény is.
2020. március 24. 09:38

Amire a jövő század regényét előrevetítő jövőkutatók rendszerint nem gondolnak, hogy a hadviselést milyen mértékben alakíthatja át a fegyverként használt vírus. Általában – ha a műszaki fejlődést tekintetbe is veszik – a megszokott keretekben gondolkodnak, még mindig az államok közti összeütközéseket tartják döntőnek, mint például George Friedman A következő 100 év című könyvében.

Közben azonban egyre nagyobb mértékben terjed a nem hagyományos típusú hadviselés. Ilyenkor a támadó a célba vett közösség – és nem pusztán annak hadereje – szétverésére törekszik, ezért igénybe vesz a fegyveres beavatkozáson vagy közvetítésen túl politikai, gazdasági, információs, egyszóval az adott társadalmat többféle módon felforgató eszközt, különös erővel célozva meg a közvéleményt. Ilyenek például az úgynevezett színes forradalmak, s a NATO szóhasználatában ez a hibrid hadviselés. Például máris látható, hogy az Egyesült Államok világhatalmának fenntartásáért folytatott küszködését hogyan befolyásolja a mostani világjárvány. Miközben az alternatív hírközlésben terjed a gyanú, hogy a koronavírus Kína gyermeke, s Trump következetesen kínai vírusról beszél, az Amerikával kereskedelmi háborúban álló Kína külügyminisztériuma kijelenti, hogy az Egyesült Államok hadserege juttatta a járványt Vuhanba, ahonnan azután szétterjedt.

Az amerikai belpolitika „diszkrét bájához” tartozik, hogy volt vetélytársa, Hillary Clinton rögtön rá is támadt Trumpra: ha szerinte a vírus kínai, akkor Trump rasszista. Ez a vád eddig csak a Kínai Kommunista Párt részéről hangzott el Trump ellen, s ezzel tulajdonképpen az amerikai fősodratú média maga erősíti fel az Amerika-ellenes propagandát. Trump szóhasználatát teszik felelőssé egyesek Amerikában az ázsiaiak elleni gyűlölet okozta támadásokért. Pedig megtanulhatnák végre, hogy nem a dolgok néven nevezése, hanem a politikai korrektség válhat akár (ön)gyilkos fegyverré is. Egy olasz virológus, a Páduai Egyetem professzora a CNN-nek mondta el, hogy a járvány korai szakában nem lehetett célszerű, utazást korlátozó és határőrizetet szigorító lépést tenni, mert a jelenlegi kormánykoalíció nem akart rasszistának tűnő intézkedéseket hozni. Látjuk, hogy a késlekedés hova vezetett.

Ugyanakkor az amerikai héjáknak felcsillant a szemük a kór iráni terjedésének hírére. Itt az idő megtámadni a perzsák iraki szövetségeseit! Trump azonban elutasította az ötletet, és csodálatos az indoklása: ártana Amerika hírnevének, ha a bajban támadna rá ellenségére! – közölte az NBC. (Eddig ilyen megfontolást nemigen hallhattunk.) Viszont a járvány sem menti meg Iránt az Egyesült Államok szankcióitól, sőt fokozza azokat. Nagy a vita arról, hogy mi a fontosabb: Irán legyőzése, avagy a járvány megfékezése? Az ugyanis vitathatatlan, hogy ez utóbbi közérdek az egész világ számára. Különösen annak fényében, hogy mind Oroszország, mind az Emirátusok még segítséget nyújt ebben Iránnak.

Na de Európa, az más. Más? Az Egyesült Államok úgy szakította meg a repülőkapcsolatot az Európai Unióval, hogy közben a Pentagon 2600 Európában állomásozó katonáját karanténba tette, harmincöt pozitív vírusteszt nyomán.

Kétségtelen ugyanis, hogy a tömeges mozgás fokozza a járványveszélyt. Így kapcsolódik a kérdés a migráció kezeléséhez. Ebben pedig az EU elkövette mindazt a hibát, amit csak lehetett: a kezdeti nyakló nélküli befogadástól a határok megnyitásán át egészen addig, hogy a beözönlés megakadályozását a nem szívesen látott Törökországra bízta. Ám ebben is született mostanában új csúcs. Annak hírére, hogy a törökök meg szándékoznak nyitni a határukat a migránsok Európába áramlása előtt, egy március 4–6-a között végzett közvélemény-kutatás azt hozta ki, hogy a svédek 54 százaléka szigorítaná a bevándorlási törvényt. Svédország ezzel szemben olyan döntést hozott, hogy a járvány miatt csak és kizárólag migránsokat fogad. Éljen a svéd demokrácia!

Az emberben felmerül a természetes kérdés: hogy lehet tartósan az emberek szándéka, véleménye és érdekei ellen kormányozni egy demokratikusnak tartott rendszerben? Úgy, hogy a tömegtájékoztatás éppúgy döntően egy kézbe került, mint egy nem demokratikus rendszerben. Lásd a nálunk is közismert, Megvásárolt újságírók című Udo Ulfkotte-könyvet. Ez a nemrég elhunyt szókimondó szerző írta egyik kötete kapcsán, hogy „kiadóm úgy döntött, hogy nem Németországban nyomtatja ki a könyvet, hanem külföldön, én sem tudom pontosan, hogy hol. Nem akarják, hogy az ügyészség a publikálás előtt elkobozza a példányokat. Valós veszélye van azonban annak, hogy a könyv megjelenése után letartóztatnak.” Valós tények közléséért, egy demokráciában.

Hogy lehet ez, s miként?

A „tömegtájékoztatás” hadrendbe állításával. A módszer egyrészt a hírek torzítása, kiválogatása és a más vélemények, adatok elhallgattatása. Ezzel viszont a demokrácia ereje megroppan. A választópolgárokra már nem lehet számítani, mert tájékozatlanok és megfélemlítettek. Gyűlnek az adatok arra, hogy a fake news-ok, a hamisnak mondott hírek Facebookon lefolytatott kiszűrése oda vezetett, hogy a közösségi oldalt használók hiszékenyebbé, egyszersmind tájékozatlanná, bizonytalanná váltak. Nyilvánvaló, hogy ha a közösségi média egyes írásokat „nem megbízhatóknak” jelöl, akkor a jelöletlen cikkeket az emberek hajlandók megbízhatónak tekinteni. Az ebből fakadó manipulációs mezőt nevezik implied truth effectnek. Magyarul talán pontosabb volna „a valóságra ráerőltetett torzított igazságnak” mondani.

Mit is jelent eredetileg a latin vírus szó? Azt, hogy méreg. Világunk mérgezett.

Kelemen András volt külügyi államtitkár, a Nemzeti Fórum alelnöke

magyarhirlap.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó