I. Azonnal, de azonnal..!
KDNP: milyen intézkedésekkel tudja megvédeni a kormány a magyar gazdaságot? Fidesz: milyen eredmény várható a hiteltörlesztések felfüggesztésétől a koronavírus okozta gazdasági visszaesés tekintetében? Jobbik: mit gondol erről a miniszterelnök úr? MSZP: mi lesz most? DK: mit tesz a kormány az időseknek a koronavírus-járványtól történő megvédése érdekében? LMP: Hogyan lesz a digitális oktatás valódi oktatás? Párbeszéd: mikor vezetjük be végre a válságkezelő alapjövedelmet?
2020. március 25. 18:15

MOTTÓ: Csupa szín, csupa legenda!  Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát pedig fölöttébb nem könnyű. Kiváltképp a parlamentben!

A mentelmi jog birtokában látványosan dúlt a szólásszabadság. A jó hír elillant, a rossz nem távozott! Minél inkább ütötték a vasat, annál inkább szikrázott! Az azonnali kérdések zöme költőnek is mondható volt, szerepelt már bennük az „ítélet” is.Rákattintva, szerényen stilizálva, az Országgyűlés márciusi 23.-i napját színesítő azonnali kérdések és válaszok . – Kellemes találkozást!

 

Milyen intézkedésekkel tudja megvédeni a kormány a magyar gazdaságot?

HARGITAI JÁNOS, (KDNP):- Államtitkár Úr!Örvendetes, hogy eddig a magyar gazdaság az elmúlt években akár 5 százalékkal is növekedni tudott. Amikor megterveztük a folyó évi költségvetést, akkor nem ilyen helyzetre készültünk. Ez a veszélyhelyzet, ami a koronavírus támadása kapcsán létrejött, nyilvánvalóan minden gazdaságpolitikai törekvésünk újragondolását is feltételezi. Ezért kérdezem államtitkár urat: mi a kormány gondolkodásának iránya a gazdaságpolitikai kérdések kapcsán? Milyen mozgáslehetőséget lát az idei költségvetésben ennek a nehéz helyzetnek a finanszírozására, és a jövő évi költségvetésben milyen irányt vesz a kormány?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr!Európában egyedülálló, hogy egy kormány egy hét alatt kettő döntéscsomagot is képes volt hozni annak érdekében, hogy megmentse a magyar vállalkozásokat, hogy segítsen azokon, akiken már látszik, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. Sajnos a koronavírus következményeit még gazdasági szempontból nem látjuk, hogy valójában milyen hatásokkal is fog járni az országra, a magyar gazdaságra. Amit a kormány megtehetett eddig a két döntésével, annak a lényege az, hogy egyrészt adófizetési moratóriumot ad azoknak az ágazatoknak, azoknak a vállalkozásoknak, akik már láthatóan bajban vannak, így a turizmusnak, a vendéglátásnak, a szolgáltatásoknak, a kulturális szolgáltatásoknak és egyéb szolgáltató ágazatoknak is. A lényege az, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót, magyarul járulékot fizetni. Ez 15 ezer vállalkozás mintegy 300 ezer foglalkoztatottját érinti. De nem kell 81 ezer kisvállalkozásnak az úgynevezett kata adóját sem megfizetnie, hiszen ők is nagyon nehéz helyzetben vannak, már lehet érzékelni, és a kormány ezért is döntött így. De a segítségsorozat és -csomag tovább folytatódik, ami azt gondolom, újabb segítséget fog jelenteni a kisvállalkozói szektornak.

***

HARGITAI JÁNOS: - Államtitkár Úr! Rengeteg kritikát kaptunk azért, mert a mindenkori költségvetésbe az utóbbi években jelentős költségvetési tartalékokat képeztünk azért, hogy nehéz helyzetekben legyen mihez nyúlni. Itt az élet igazolja, hogy ez mennyire indokolt volt, sőt, ha több tartalékot tudtunk volna képezni, az sem lenne elég. De ezeket a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyeket a kormány most meghozott, bevételről mond le gyakorlatilag azt azért tudja megtenni, mert racionálisan gazdálkodtunk, nem úgy, ahogy az előző kormányok ezt tették!Így kell folytatni, és akkor megteremtjük a feltételeit a további gazdaságpolitikai intézkedéseknek!

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Az adómoratóriumon kívül egyéb segítséget is kíván adni a kormányzat, így felfüggeszti az adóvégrehajtásokat. Tehát azoknak a vállalkozásoknak nem kell átmenetileg megfizetni az adótartozásukat, akiknek már lejárt adótartozásuk volt. Ez a katásokra is vonatkozik, a március 1-je előtt képződött adótartozásukra szintén haladékot kapnak. Segítséget fog jelenteni a Magyar Nemzeti Bank likviditási programcsomagja is, amely további lehetőséget ad arra, hogy ezt a nehéz időszakot a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalkozások át tudják vészelni.

Milyen eredmény várható a hiteltörlesztések felfüggesztésétől a koronavírus okozta gazdasági visszaesés tekintetében?

HADHÁZY SÁNDOR, (Fidesz): - A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet gazdasági, illetve munkahelyeket érintő hatásait Magyarország kormánya gyors intézkedésekkel próbálja kivédeni. Ennek eredményeképpen az év végéig felfüggesztik a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 17-éig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, melynek részeként június 30-ig meghosszabbítják a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket. A múlt hét csütörtökétől fölvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját, a THM-et pedig a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékában maximalizálták.  

- Államtitkár Úr! Úgy vélem, hogy a koronavírus-járvány okozta várható gazdasági visszaesés mérséklése érdekében a kormány által meghozott eddigi döntések hatékonynak bizonyulhatnak a hiteltörlesztések felfüggesztésének tekintetében, melyek a magánszemélyek és a vállalkozások számára egyaránt előremutatóak. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: milyen eredmény várható a hiteltörlesztések felfüggesztésétől a koronavírus okozta gazdasági visszaesés tekintetében?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az elmúlt évben a lakossági hitelezés 17 százalékkal, míg a vállalati hitelezés 14,2 százalékkal bővült. Jellemző a gazdaságra és a családok életére is, hogy hitelekhez mertek újra nyúlni, hiszen biztonságban érzik a jövedelmük által magukat.Ezeknek a hiteleknek mindössze 1 százaléka devizahitel.El sem tudjuk képzelni, hogy ha a devizahitel aránya magasabb lenne, most mi történne ezekkel a családokkal, illetve vállalkozásokkal.

- Igen, felismerte a kormány, hogy lépni kell, és az elmúlt héten, szerdán döntött. Európában semmilyen más országban ilyen döntés nem született, hogy a magánszektor teljes hitelállományára, illetve a teljes vállalkozási szektor bármely hiteleire vonatkozzon a moratórium.Ennek nagyon nagy jelentősége van, hiszen 17 milliárd a bankszektornál a hitelállomány, amiből körülbelül 7000 milliárdot tesz ki a lakossági hitelállomány. Azzal, hogy lehetővé tettük a moratórium által, hogy december 31-éig nem kell fizetni, mintegy 2000-3000 milliárd forintnyira tehető az adott időszakra eső törlesztőrészletek nagysága a kamatokkal együtt. Lelki, érzelmi szempontból is hatalmas segítség a családoknak, a vállalkozásoknak ez a döntés, hiszen így megnyugvást ad, hogy ha nehezebb helyzetbe kerülnek, akkor is van egyféle megoldás legalább.

***

HADHÁZY SÁNDOR: - Államtitkár Úr! Az elmúlt tíz év során azzal küzdöttünk elsősorban, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat megerősítsük, és munkahelyet teremtsünk. Ezt a programot sikerrel végrehajtottuk, de rendkívül nagy erőfeszítést igényelt az államtól, illetve a vállalkozásoktól egyaránt. Nagyon jó volna az, ha sikerülne megtartani ezeket a munkahelyeket. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Dunakanyarban nagyon sok kis- és közepes, illetve mikrovállalkozás van, amelyek várják a segítséget, sőt számos vállalkozás meg is keresett engem, és tanácsot, illetve segítséget kért. Számíthatunk-e erre?

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! 145 ezer vállalkozás 380 ezer szerződését érintheti ez a moratórium. Benne vannak azok a mikrovállalkozások és az önfenntartó vállalkozások, akiknek túlélést jelenthet ez a kormányzati döntés. De igaz ez a magánszemélyekre is, hiszen minden vonatkozik a vállalatoknál a klasszikus lakáshitelre, az áruhitelre, a személyi kölcsönre, a projekthitelekre, de egyéb speciális hitelekre, a diákhitelre, a babaváró támogatásra, a lombardhitelre és a kamattámogatott hiteltermékekre is.Magyarország Európában is egyedi és nagyon figyelemre méltó döntést hozott ezzel a segítséggel!

Mit gondol erről a miniszterelnök úr?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Miniszter Úr! Elég volt a kormányzat könnyelműségéből, követeljük a kötelező házi karantén azonnali bevezetését, mert végre önöknek is meg kell érteniük és be kell látniuk, hogy a holnap áldozatai tegnap és ma fertőződnek meg!  

- Miniszter Úr! Ha jól értem Orbán Viktor és több minisztertársa szavait, akkor most az egészségügyet illető helyzet az, hogy vagyunk elegen. Milliószámra vannak maszkok és védekezési eszközök, sőt azt is mondta, hogy nem kell bezárni az iskolákat. Igaz, mondta azt is, hogy fizetés nélküli szabadságra küldené a tanárokat. Ha jól értem, akkor önök azt mondják, hogy itthon nem kell tesztelni, mert szűrési céllal semmi értelme nincs ennek. Lényegében azt is mondja az önök egyik minisztere, hogy mi ebben a helyiségben összevissza fertőzhetjük egymást, mert ennek semmilyen következménye nem lesz, legfeljebb csak egy erősebb influenza tüneteit fogjuk mutatni.

- Miniszter Úr! Nem annyira jó a helyzet, amennyire Orbán Viktor mondja és láttatja, vagy ha igen, akkor lényegében önök átvernek mindenkit, mert ha igaz az önök érvelése, hogy 90 nap múlva olyan állapot lehet, hogy az Országgyűlés össze sem tud ülni, akkor, kérem szépen, igazán nagy baj van. De hogy jöjjenek a kérdések: miért nem ismertetik a betegségre, illetve fertőzöttségre vonatkozó területi adatokat? Valóban van-e elegendő eszköze a kórházaknak és az ápolóknak, illetve a háziorvosoknak? Lesz e kijárási tilalom? Valóban vagyunk-e elegen? 90 nap múlva lesznek-e az egészségügyben elegen? Van-e eszköz? 90 nap múlva lesz-e elegendő eszköz az egészségügyben?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Képviselő Úr! A miniszterelnök úr azt nem mondta, hogy a helyzet jó. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy amire az elkövetkező időszakban számítanunk kell, az egy nagyon bonyolult helyzetet fog eredményezni, emiatt aztán megfelelő megfontoltsággal kell ehhez a helyzethez közelíteni. Alapvetően, egy vírus okozta nem szokványos gazdasági válságot próbálunk kezelni, nagyon sok szempontnak kell egyszerre megfelelnünk. Meg kell felelnünk annak a szempontnak, hogy az ellátórendszer kapacitása alatt tudjuk tartani az újonnan megfertőzöttek számát. Meg kell felelnünk annak a követelménynek, hogy lehetőség szerint azok, akik veszélyeztetettek, ők kapják meg az ellátást, és egyébként ne vezessen elhalálozáshoz. Meg kell felelnünk annak a szempontnak, hogy a jelenlegi gazdaságunkat valamilyen módon intakt módon kell tartani, és meg kell felelnünk annak a szempontnak is, hogy a gazdaság újraindítása lehetséges legyen.

- Képviselő Úr!  Kérdésére, hogy mi történjen a teljes lakhelyelhagyási tilalommal a választ meg fogjuk fontolni. Nem akarjuk azt, hogy hirtelen döntéseket hozzunk, mindenki maradjon otthon, hanem nézzük azt meg, hogy miként lehet ezt más módon tenni úgy, hogy valamilyen módon, de optimálva meg tudjunk felelni. Van-e elég eszköz? Az európai országok mindegyike ugyanezzel a helyzettel küzd, mindenki próbálja magának ezt biztosítani. Mi is ezt tesszük. Többször elhangzott az, hogy nem működik a kínainyitás-stratégiánk. Ez nem így van! Ma reggel megérkezett az első szállítógép, holnap egy sokkal nagyobb gép érkezik, és gyakorlatilag naponta érkeznek olyan gépek, amik ezeket az eszközöket szállítják. Úgyhogy én azt gondolom, hogy mind eszköz-, mind emberoldalról a dolog rendben lévő lesz!

***

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: - Miniszter Úr! A Jobbik mindig támogatni fogja a kormányt abban, ami az emberek életének a megvédéséhez kell. Ez eddig is így volt. Ahhoz viszont soha nem fogunk hozzájárulni, hogy Orbán Viktor a meglévő kereteket arra használja fel, hogy saját magának olyan hatalmat építsen ki, amelyből a magyarok nem kérnek!

- Miniszter Úr! Nagyon jól mondta: az egyik felelősségünk és Magyarország egyik feladata, hogy minél lentebb tartsa a megbetegedéseknek és a járványban a megfertőzötteknek a számát. Éppen ezért egy dolgot mondjon el nekem: mi a frászért nincs még házi karantén? Miért tartják még mindig azt alkalmazhatónak, hogy az emberek kint vannak az utcán, elmennek olyan helyekre, ahova nem kell menniük? Követeljük, sőt túl azon, hogy követeljük, mi azt javasoljuk önöknek, hogy a házi karantént vezessék be! Vezessék be, hogy pontos ismeretünk legyen arról, hogy kik a fertőzöttek. Ehhez meg több teszt kell, ebben is lépniük kell!

 - Miniszter Úr! Önök le vannak maradva a WHO elképzeléseitől, önök le vannak maradva a nemzetközi trendektől. Ha kint tartjuk az embereket az utcán, vagy hagyjuk, hogy kimenjenek és szabálytalanul érintkezzenek egymással, ha nem tesztelünk, egy dologhoz fog vezetni: a fertőzöttszám meg fogja haladni az egészségügy teljesítőképességét. Most még most tudnak tenni, most még megtudnák akadályozni ezt a szcenáriót!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Képviselő Úr! Köszönöm az aggódását! Célszerű a magyar kormányban jobban bízni, hiszen egy sor alkalommal bizonyítottuk, hogy ilyen helyzetek kezelésére megvan a megfelelő képességünk. A miniszterelnök úr felkért egy olyan munkacsoportot, amit Magyarország kiváló matematikusai vezetnek, akik egyébként a járványbecsléssel, előjegyzéssel foglalkoznak. Ennek a munkacsoportnak a számai már bizonyítottak, részben a H1N1 vírus esetén, részben pedig a ’14-es ebolavírus-járvány esetén. Ezeket a modelleket használjuk, elemzések után fogunk döntéseket hozni, hogy a házi karantént milyen csoportokra alkalmazzuk. Ebből lehet azt pontosan látni, hogy mihez fog vezetni a járvány terjedése. Tehát itt nem szabad elkapkodott döntéseket hozni, mert lehet, hogy a járvány újra fel fog lángolni.

Mi lesz most?

KUNHALMI ÁGNES, (MSZP): - Miniszter Úr!A koronavírus elleni küzdelem részét képezi a leginkább veszélyeztetett idős korosztályok anyagi biztonságának a megőrzése is. A következő hetekben a kormány átdolgozza a költségvetést, így minden lehetőség meglesz arra, hogy átcsoportosításokat eszközöljenek.Látnunk kell, hogy ma az infláció magas, a boltokban az élelmiszerárak drámaian emelkednek, és a nyugdíjak vásárlóértéke pedig még drámaibban csökken. Ilyenkor nem holmi alamizsnára, hanem valódi segítségre van szüksége az idős korosztálynak!Ezért javasoljuk mi, MSZP-sek azt, hogy az év végén az inflációval korrigált nyugdíj-kiegészítés kifizetését hozzák előre, és fizessék ki most, ez valódi segítséget jelentene. Szeretnénk azt is kérni, hogy legyen minimum 6,5 százalékos nyugdíjemelés is Magyarországon!

 - Miniszter Úr! Látni kell azt is, hogy több százezren vannak, akik százezer forint alatti nyugdíjjal rendelkeznek, ezért ebben a válságos időszakban szeretném kérni azt is a kormánytól, hogy ezeknek a nyugdíjasoknak egyszeri húszezer forintos juttatást is biztosítsanak. Óriási segítséget jelentene a gyógyszerek kifizetésében.  

- Miniszter Úr! Nemcsak csak köszönet és taps illeti frontvonalban lévő szociális dolgozókat és egészségügyi dolgozókat, hanem bizony megilletné őket egy egyszeri 500 ezer forintos juttatás is, hiszen ők vannak a frontvonalban, ők találkoznak először a bajjal, a legnagyobb bajjal, és minket, a mi életünket védik, hogy a vírus ne terjedhessen tovább. A rendőröknek meg tudta adni ezt decemberben a kormány, szeretnénk, hogy most az egészségügyi dolgozók és a szociális dolgozók is megkapják!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Képviselő asszony! Megfontoltságot és megfelelő számításokat javaslok ezekben az esetekben. Mind a nyugdíjasok, mind az egészségügyi dolgozók esetén az elmúlt időszakban az a növekedés, amit a kormány elért, azt mutatja, hogy ezek a csoportok a kormány számára kifejezetten fontosak. Idős emberek esetén még azt is szeretném ehhez hozzátenni: az ő egészségük védelme, az ő életük védelme ennek az egész járványnak az egyik kiemelt pontja! Azzal kapcsolatban pedig, hogy a költségvetés újratervezése hogy fog kinézni, nyilvánvalóan egy sor szempontot figyelembe kell vennünk. Ezekre a szempontokra is figyelemmel fogunk lenni.

***

KUNHALMI ÁGNES: - Miniszter Úr! Nincs vita köztünk, az élet védelme a legfontosabb! Azt viszont látni kell, hogy ha egy nyugdíjas nem tudja megvenni a megfelelő élelmiszereket vagy a gyógyszereit ilyen válságos helyzetben, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhet. 2,8 százalékos volt a nyugdíjemelés, de már a tavalyi infláció is bizony 4,3 százalék volt és önök is tudják, az infláció csak növekedni fog.

- Miniszter Úr! Az Európai Unió világosan jelezte, hogy a deficit terhére lehet növelni a költségvetési kiadásokat, tehát minden adott ma ahhoz, hogy a legnehezebb sorsúakat megtámogassuk, a nyugdíjasokat, a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozókat, szociális dolgozókat, - de sorolhatnám még, hogy kiken kellene segíteni. Kérem, prioritásként kezeljék őket!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Képviselő asszony! A költségvetési tervezés során az adott határokon belül ezeket nyilván figyelembe fogjuk venni. 

Mit tesz a kormány az időseknek a koronavírus-járványtól történő megvédése érdekében?

OLÁH LAJOS, (DK): - Államtitkár Úr! Az idősek számára az a legjobb védelem, ha ki sem mozdulnak a lakásból, azonban ehhez segítségre van szükségük.Mindenekelőtt enniük kell, és gyógyszerekre van szükségük. Az önkormányzatoknak meg kell, kellene szervezniük a nyugdíjasok számára a heti egyszeri bevásárlást, továbbá az óvodai és iskolai közétkeztetés bázisán étkeztetésüket és az étel házhoz szállítását is.Hajlandó e a kormány minderről intézkedni, és az ehhez szükséges pénzeszközöket az önkormányzat rendelkezésére bocsátani?- Államtitkár Úr! A felvásárlási láz robbanásszerűen nyomta fel az élelmiszerek árát. A nyugdíjak pedig rohamosan értéktelenednek el, az átlagnyugdíj már a nettó átlagkereset felét sem éri el.A vészhelyzetre készülve élelmiszert felhalmozó nyugdíjasoknak gyakran egyetlen fillér tartalékuk sem maradt. Hajlandó-e a kormány a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjak tulajdonosait a Demokratikus Koalíció javaslatainak megfelelően egyszeri, legalább 15 ezer forintos gyorssegélyben, nyugdíj-kiegészítésben részesíteni? Végül: hajlandóak e moratóriumot elrendelni a nyugdíjasok esetében a közüzemidíj- és köztartozásokra azzal, hogy a vészhelyzet elmúltával legalább 90 napig késedelmi kamat nélkül tudják kiegyenlíteni ezeket?

***

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselőtársaim! A koronavírus a krónikus betegségben szenvedőkre és az idősekre a legveszélyesebb. Éppen ezért alakítottuk úgy az életet, hogy lehetőség szerint az időseknek, a 65 év felettieknek ne kelljen kimozdulni otthonukból. Az önkormányzatokkal összefogva megszervezzük azt, hogy az idősek a szükséges napi cikkekhez, élelmiszerhez hozzájuthassanak. A különböző gondozóhálózatok, kistelepüléseken a falugondnoki, illetve a tanyagondnoki hálózatok kialakultak, amelyek biztosítani tudják azt, hogy minden olyan idős emberhez, aki bejelentkezik, eljusson a segítség. Az önkormányzatoknál az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, az étkeztetést biztosító feltételek adottak, rendelkeznek annyi kapacitással, hogy az időseknek a szükséges élelmet, az ebédhez való hozzájutást biztosítani tudják.

***

OLÁH LAJOS: - Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan, hogy önök még járvány idején se képesek rendesen válaszolni a kérdésekre. Azt gondolom, ha valamit büntetni kellene, akkor azzal szemben kellene erőteljesen fellépni, hogy nem hajlandóak pluszforrást adni az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy minél jobban ellássák az időseket.- Államtitkár Úr!Önök ma döntöttek arról, hogy az intenzív ágyak mellett dolgozó orvosok és nővérek speciális maszkot kapnak, a koronavírus gyanújával behozottak pedig sebészeti maszkot. Mit csináltak eddig? Hogy lehet, hogy ezt a döntést csak most hozták meg? Eddig önök veszélyeztették az orvosok és a nővérek életét, ezáltal az egész magyar társadalomét, a betegekét? Ki a felelős ezért, államtitkár úr?

***

POGÁCSÁS TIBOR: - Képviselő Úr! Az önkormányzatok rendelkeznek forrásokkal, és amennyiben szükségük lesz többletforrásra ahhoz, hogy a feladataikat ellássák, a Belügyminisztérium révén a védekezésre szánt összegekből azt is megkapják. Az orvosi maszkok pedig eddig is rendelkezésre álltak, minden olyan orvos, aki igazoltan koronavírusos beteget kezelt, a szükséges eszközöket megkapta. (Oláh Lajos: Most gyűjtik a pénzt! Szemrebbenés nélkül hazudik!)

Hogyan lesz a digitális oktatás valódi oktatás?

HOHN KRISZTINA, (LMP): - A koronavírus miatt az oktatásban elrendelt kényszerintézkedés következtében digitális oktatásra álltak át az iskolák a múlt héten. Az intézmények, a tanárok a legtöbb helyen mindössze egy hétvégét kaptak az átállásra. Iskolánként eltérő a szabályozás, hogy ki, mi alapján és milyen módszerek és programok segítségével oktasson az elkövetkezendő időszakban. Az átállás következtében a tanároknak hatalmas energiájába és kreativitásába kerül, hogy a távoktatásban is fenn tudják tartani a tanulók motivációját.

- Államtitkár Úr! Teljesen új módszerekre, tanulásszervezésre, ötletekre van szükség. Sok helyen azonban rögtön szembesültek a digitális oktatási stratégia megvalósításának hiányaival. A feladatok nagy része máig sem lett megoldva, a pedagógusok egy része a technikai problémák, az online alkalmazások terén nem olyan rutinos, így ők maguk is segítségre szorulnak. Az Oktatási Hivatal ugyan közzétett egy módszertani útmutatót, amely azonban kimerül egy alkalmazás- és weboldallistában, illetve e-mail-címben, további módszertani útmutatót nem ad. Ennek alapján szeretném megkérdezni: a weboldallistán kívül hogyan kívánják segíteni az intézményeket, a pedagógusokat, hogy felkészülten, digitális kompetenciákkal felvértezve szervezzék meg az oktatást?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Valóban köszönet illeti a pedagógusokat, hiszen egy hétvége alatt nagyon sokan próbáltak felkészülni erre a teljesen új helyzetre, hiszen a vírusjárvány hozta, hogy át kellett állni digitális oktatásra.Ha megnézzük, hányan érdeklődtek már az első napokban, láthatjuk, hogy az egyik első napon 190 ezer tanári belépést regisztrált a Kréta. A köznevelési informatikai rendszer pedig 2 millió tanulói belépést rögzített.  400 ezer alkalommal tekintették meg az első napokban, a Sulinet, a Tankönyvkatalógus, a Nemzeti Köznevelési Portált, az Okosportált pedig, amely számtalan tananyagot tartalmaz, átlagosan naponta 10 és 50 ezer közötti látogató keresi fel.

Képviselő Asszony! Nemcsak a digitális felületeken, hanem a közmédiában is olyan tartalmat találhat mindenki, amely az oktatást segíti. Reggel 8-tól 14.30-ig tematikusan következnek a különböző adások: 8-tól 11 óráig. Az 5-8. osztályos diákoknak „Felsős” címmel láthatóak műsorok biológia, magyar irodalom, történelem, matematika, művészetek és informatika témakörben. 11 és 12 óra között következik először mindig két angol nyelvlecke, majd utána a hét különböző napjain 11.30-tól öt nyelven: hétfőn német, kedden francia, szerdán olasz, csütörtökön spanyol, pénteken orosz nyelvi feladatok vannak. 12 órától középiskolás „Érettségi” című műsorok következnek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és egyéb tárgyakból, hogy folyamatosan segítsék az otthoni tanulást.

***

HOHN KRISZTINA: - Államtitkár Úr! Igen, valóban sok minden történt. De mi van azokkal a családokkal, akik rosszabb körülmények között élnek? Hogyan kívánják megoldani a leszakadó térségek aggasztó problémáit ez ügyben?

***

RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Asszony! Ön is tudja, hogy az elmúlt időszakban sok tíz- és százezer különböző digitális eszköz érkezett az iskolákba, ezeket most teljes mértékben ki is lehet használni. Azért kell az iskolaigazgatóknak mindennap bemenni az iskolákba, mert ahány település, ahány iskola, ahány család, ahány diák, annyiféle helyzet. Hirtelen jött járványhelyzetbe kerültünk, nem egy többéves előkészítő szakasz után nagyon gyors döntés született, ezért nyilvánvalóan sok helyen vannak a kezdeti időszakban nehézségek. De az eszközök száma magasabb, mint valaha, jóval az OECD-átlag fölött vagyunk Az iskolák informatikaieszköz-ellátottsága, a Sulinettől az Okosportálon át az Elektronikus Könyvtárig, Filmarchívumig rengeteg új lehetőséget nyit meg mindenki számára.

Mikor vezetjük be végre a válságkezelő alapjövedelmet?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Miniszter Úr! Nem az a kérdés, hogy be kell-e vezetni a válságkezelő alapjövedelmet, hanem hogy mikor kell bevezetni? A kormány is elismerte, hogy néhány héten, néhány hónapon belül több százezres munkanélküli tömegre kell számítanunk. Mértékadó becslések akár egymillió új munkanélkülit is prognosztizálnak, ha a külföldről hazatérőket is idevesszük. Tehát, az eddigi veszélyhelyzetben a lényeg az, hogy minden magyar állampolgárnak a jövedelmeit százezer forintra legalább ki kell pótolnia a magyar államnak.

- Miniszter Úr! Az eddigi intézkedések nem segítik azt, aki mondjuk, napi bérben, szürkén volt foglalkoztatva; nem segítik azt a több ezer, már most kirúgott kölcsönzött munkaerőt, akik minimális álláskeresési járadéki időre számíthatnak; nem segíti azt az özvegy nyugdíjas asszonyt, aki a 38 ezres nyugdíja mellett eddig Airbnb-lakásokat takarított, ami szintén egy megszűnt munkakör, és sorolhatnám. Tehát mit kínál a kormány ezeknek az embereknek? Mikor vezetik be a válságkezelő alapjövedelmet?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Képviselő Úr! Nyilvánvalóan a kormánynak azt nem kell elismerni, hogy a vírus hosszabb ideig tart, mint két hét, mert ez meg fog történni magától, inkább az a kérdés, hogy hogyan tudunk olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb újraindítását. Ez ugyanúgy rizikós a munkaadó, mint a munkavállaló számára, dolgozunk a munkaadókkal olyan megoldásokon, hogy ezt a helyzetet el tudjuk kerülni. Az elkövetkező időszakban lesz erre vonatkozóan több javaslatunk. Ami pedig az alapjövedelmet illeti: mi abban nem értünk egyet, hogy az alapjövedelem egy jó megoldás, úgy gondoljuk, hogy a munka, a munkahelyek biztosítása a jó megoldás, az alapjövedelem pedig ettől elviszi a figyelmet. Abban viszont, hogy a kormánynak további intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a munkaerőpiac jelentős átalakulása kisebb mértékben érintse a munkavállalókat, úgy, hogy a munkaadók is ebben részt vállalnak, abban abszolút egyetértünk. Ezekkel a javaslatokkal hamarosan élni fogunk.

***

TORDAI BENCE: - Miniszter Úr! Örömmel hallom, hogy a kormány nyitott valami ilyesmi javaslat iránt is. A válságkezelő alapjövedelem arról szól, hogy nem egy valódi feltétel nélküli alapjövedelem, nem egy teljesen új szociális intézményrendszer bevezetése, hanem gyakorlatilag a meglévő szociális ellátórendszerre támaszkodva, azt kiegészítve egy jövedelempótló juttatás. Az a lényeg, hogy az a gazdasági visszaesés, amely biztos, hogy eléri Magyarországot, most már 5 százalékos mínuszt jósolnak a német kutatócégek Magyarország számára, ez a negatív gazdasági spirál ne vigyen minket nagyon mélyre. Mert ha eltűnik a kereslet, akkor nemcsak az emberek fognak konkrétan éhezni, hanem akkor annak van tovagyűrűző negatív hatása is: a lakossági bizalmi indexek és az üzleti bizalmi indexek is teljesen a mélybe fognak zuhanni. Tehát akkor nagyon mélyről kell majd visszakapaszkodni a járványveszély elmúltával, ezért javasoljuk megfontolásra valamiféle jövedelempótlás, válságkezelő alapjövedelem bevezetését!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Képviselő Úr! Ezzel foglalkozik a kormány, és erre megoldásokat fogunk találni. Az alapjövedelemmel szemben van egyfajta ellenállás, hogy az nem egy jó megoldás, mert egy csomó ösztönzőt kivesz a rendszerből. Tehát az alapjövedelmet nem, azt egyébként, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, és ehhez támogatásokat tudjunk nyújtani a munkaadókkal együtt, abban viszont egyetértünk. 

Bartha Szabó József
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó