II. Azonnal, de azonnal..!
Fidesz: Milyen további intézkedések várhatóak a gazdasági visszaesés következtében bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítésére? Jobbik: Mit gondol erről? MSZP: Minden rendben van a koronavírus elleni védekezés kapcsán? DK: Meg kell védeni a munkahelyeket, és a kis- és középvállalkozásokat! LMP: Leállítja-e a kormány a presztízsberuházásokat a válság kezelése érdekében? Párbeszéd: Mi folyik itt?
2020. március 25. 18:17

MOTTÓ: Csupa szín, csupa legenda!  Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát pedig fölöttébb nem könnyű. Kiváltképp a parlamentben!

A mentelmi jog birtokában látványosan dúlt a szólásszabadság. A jó hír elillant, a rossz nem távozott! Minél inkább ütötték a vasat, annál inkább szikrázott! Az azonnali kérdések zöme költőnek is mondható volt, szerepelt már bennük az „ítélet” is.Rákattintva, szerényen stilizálva, az Országgyűlés márciusi 23.-i napját színesítő azonnali kérdések és válaszok . – Kellemes találkozást!

 

Milyen további intézkedések várhatóak a gazdasági visszaesés következtében bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítésére?

BARCZA ATTILA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány mára egy világjárvánnyá nőtte ki magát. Az első és legfontosabb dolog továbbra is az emberi élet védelme, amelynek érdekében Magyarország kormánya, ahogy eddig is tette, minden segítséget megad az operatív törzsnek. Sajnos, az is érzékelhető, hogy mind a magyar, mint a világgazdaságot rendkívüli mértékben megterheli ez a járvány, éppen ezért a koronavírus következtében kialakított akciócsoportokból kettő, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport és a pénzügyi akciócsoport Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével azon dolgozik, hogy a károk felmérése és tervek kidolgozása a lehető leghamarabb megvalósulhasson a gazdaság megóvása érdekében. Már történtek konkrét intézkedések is: a kormány az év végéig felfüggesztette minden magánszemély és vállalkozás ez év március 17-éig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, beleértve a babaváró hitelt és a diákhitelt is. Fontos előrelépés, hogy a súlyos gondokkal küzdő szektorokban, így a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban, a sport, a kultúra és a szolgáltatások területén, valamint a személyszállításban június 30-áig a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik már most, és több ma bejelentett intézkedést is hallhattunk, amelyek nagyon fontosak a kisvállalkozások számára is.

- Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság olyan beruházásösztönző intézkedést is tervez, amelynek részeként a kohéziós politikából tavaly fel nem használt mintegy 8 milliárd euró értékű előleget nem kéne visszafizetniük a tagállamoknak, továbbá egy 37 milliárd eurós pénzügyi alap elkülönítéséről is szó van. Mindezekhez kapcsolódóan kérdezem: milyen hazai intézkedések várhatóak a gazdasági visszaesés következtében bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítéséért?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, többféle lehetőséget is felajánl az Európai Unió, többek között azt is, amit ön említett, azonban az a 37 milliárd eurós európai uniós szintű összeg nem jelent országunknak pótlólagos forrásokat, hiszen a Bizottság kezdeményezése a vissza nem fizetendő előlegekből és az ehhez potenciálisan társítható uniós forrásokból tevődik össze, az előbbi 8, míg az utóbbi 29 milliárd eurót jelent. Sajnos, egyik összeg sem jelent valóságos segítséget országunk számára, akkor jelentene valós segítséget, hogyha nem lennének lekötve teljes egészében. Miután Magyarország lekötötte a teljes rendelkezésre álló uniós forrásait, így sajnos valós segítséget, többletforrást semmiképpen nem fog jelenteni a gazdasági válság leküzdése segítésében. Úgyhogy maradunk magunk, marad az ország költségvetése és abból fogjuk tudni ezt a problémát kezelni.

***

BARCZA ATTILA: - Államtitkár Úr! Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, akkor láthatjuk, hogy a magyar gazdaság nagy utat járt be. Mindezt a gazdasági növekedést ez a járvány néhány hét alatt erős kihívások elé állítja. Arra kérem: vizsgálják meg azokat a területeket, azokat a szektorokat a magyar gazdaságban, ahol problémák és nehézségek vannak. Kiemelten fontos, hogy a kormány tudjon segíteni, az EU-s lehetőség ugyanis pluszforrást már nem jelent.

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Valóban, inkább beszéljünk pozitív dolgokról, mintsem az uniós javaslattól, ami valóságos segítséget nem jelent az országunk számára. Mindenképpen pozitív dolog azonban az, hogy karöltve a kormányzattal, a munkavállalók és a munkáltatók meg fogják találni azt az utat, amely alapján minél kevesebb lesz a munkanélküli Magyarországon, és meg fogjuk találni azt a csapot is, amikor újra tudjuk indítani a gazdaságot, és az embereknek újra munkát adni. Erre mindenképpen reményt ad az a tanulmány is, amely szerint Magyarország fogja Közép-Európában a legjobban túlélni a gazdasági válságot, még Lengyelországot, Csehországot és Romániát is meg fogja előzni.

Mit gondol erről?

CSÁNYI TAMÁS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Mindenekelőtt elég volt a kormányzat könnyelműségéből, követeljük a kötelező házi karantén azonnali bevezetését! Végre önöknek is be kell látniuk, hogy a holnap áldozatai tegnap és ma fertőződnek meg.

- Államtitkár Úr! Március 13-án Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor egy szélkakast megszégyenítő politikai manőversorozat végén meghozta azt az egyébként általunk már napokkal korábban követelt döntést, hogy a magyar általános és középiskolák zárják be kapuikat, hiszen a koronavírus-járvány megfékezésének, lassításának ez egy nagyon fontos, nemzetközileg is alkalmazott eszköze. Sajnos, a döntésre Orbán Viktor „csak azért se!” attitűdjéből fakadóan csak péntek este került sor, így igen nehéz helyzetbe hozta a miniszterelnök az iskolákat és az igazgatókat. A hétvége így az intézményvezetőknél, -fenntartóknál nettó ötleteléssel telt, hogy mégis a mindenki által vágyott, de a kormány által ki nem dolgozott, tantermen kívüli digitális munkarend hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban. Csak zárójelben szeretném megkérdezni: ugye, van önöknek egy digitálistartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztosuk, aki ugye, azért van, hogy az ilyen helyzetekben segítségére siessen a pedagógustársadalomnak? Megtette?

- Államtitkár Úr! Hétfőn összegyűltek az országban a tantestületek, a fenntartók, intézményvezetők, igyekeztek kitalálni, hogy hogyan oldják meg ezt a helyzetet. Egy biztos: az önök által kötelezően előírt Kréta-rendszer március 17-én tett közzé a YouTube-csatornáján egy 42 perces workshopot a rendszeren belüli online tanulás lehetőségeiről. De azért lássuk be, hogy egy 700 millióért átalakított, majd 3,5 milliárd forintért szoftveresen bővített rendszertől azért ennél jóval többet várnánk.

- Államtitkár Úr! Egy biztos: egy új rend, egy soha nem volt világ köszöntött be az oktatásba! Önök magukra hagyták a szakmát, elengedték az amúgy is sok problémával küzdő pedagógusok kezét. Így a kérdés adott: mit kívánnak tenni a pedagógusok munkavégzésének segítése érdekében?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön azzal kezdte, hogy fontos vírusjárvány idején a gyors döntéshozatal. Akkor ezelőtt másfél órával miért nem szavazták meg azt, hogy gyorsabban dönthessünk arról, hogy a kormányzat felhatalmazást kap? Nem azt kérdezem, hogy miért nem támogatják magát a javaslatot, hanem hogy miért nem támogatják azt, hogy arról holnap dönthessünk, és ne a jövő héten. Ön azt mondta, a gyorsaság számít, ezelőtt másfél órával viszont a gyorsaság ellen szavazott! Ez hogy lehetséges?

- Képviselő Úr! Ön azt mondja: gyorsan kell lépni a kormányzatnak. A magyar kormány az iskolabezárások ügyében, az első regisztrált esetet követő 12. napon döntött. Ausztria a 21. napon döntött, Olaszország a 34. napon döntött, Svédország csak az egyetemek irányában döntött a 47. napon. Azt hiszem, ahhoz, hogy megelőzzük a gyermekek megbetegedését és azt, hogy a gyermekek másokat is megbetegítsenek, vagy megvédjük a pedagógusokat is attól, hogy a fertőzés, a vírusjárvány elkapja őket, eléggé gyorsan léptünk más, nálunk gazdagabb országokhoz képest.

- Képviselő Úr! Mindenképpen el kell ismerni azt, hogy a pedagógusok nagyon gyorsan igyekeztek átállni erre a teljesen hirtelen jött helyzetre, hiszen senki sem tudta ezelőtt hónapokkal, hogy egy ilyen vírusjárványban fogjuk először élesben kipróbálni a digitális tanrendet. Naponta átlagosan 10 és 50 ezer közötti látogató keresi föl a Sulinet, a Tankönyvkatalógus, illetve az Okosportál, a Nemzeti Köznevelési Portál oldalait  pontosan azért, hogy a tartalmakat letöltse.

***

CSÁNYI TAMÁS: - Államtitkár Úr! A magyar emberek egészségéhez szükséges döntésekben támogatjuk önöket, ezen túlmenően azonban nem vagyunk képesek támogatni a kormányzatot, pláne, ha túlhatalomról lehet szó. Örömmel hallottam az intézkedéseket, önöktől azt viszont nem hallottam, hogy mit tettek hozzá mint kormányzat. Viszont gratulálok a pedagógustársadalomnak, akik jelesre vizsgáztak az elmúlt héten, és gyakorlatilag kézműves eszközökkel és számtalan egyedi módon oldották meg ezt a nehéz helyzetet, - nem önökön múlott!

- Államtitkár Úr! Kérem, a pedagógustársadalom és a diákok nevében tegyenek meg mindent, hogy ez a tanév érvényes legyen, a tanulók érettségizhessenek, segítsék ebben a munkájukat. A kötelező házi karantén intézményének azonnali bevezetését pedig kérem, hogy fontolják meg!

***

RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Minden javaslatot megfontol az operatív törzs és a kormány. Ugyanakkor ön nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy támogatni fogják azokat a javaslatokat, amelyek egészségüggyel kapcsolatban hatalmazzák föl a kormányzatot. Az a törvényjavaslat, amelynek a gyors tárgyalását önök elutasították, holott egyértelműen a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetőleg elhárítása céljából született. Csak és kizárólag a vírussal, az egészségmegőrzéssel és annak a gazdasági hatásaival foglalkozott, - erről szólt nem másról!

- Képviselő Úr! A tanárokkal kapcsolatos felvetéseire újra el kell mondanom: mindenképpen el kell ismerni azt, hogy a pedagógusok nagyon gyorsan igyekeztek átállni erre a teljesen hirtelen jött helyzetre. A tananyagok a Nemzeti Köznevelési Portálra kerültek fel mindenki számára ingyenesen. A Kréta szinte minden család számára így használható. Az volt a különbség, hogy mások mindenhol mindenért pénzt kértek. Az pedig különösen jó, hogy új archívumok nyíltak meg, az MTVA archívuma és mások, ahonnan szintén a tanuláshoz segítő tartalmakat lehet letölteni.

Minden rendben van a koronavírus elleni védekezés kapcsán?

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Miniszter Úr! Először akkor kezdtem aggódni, amikor néhány kormányzati tisztségviselő egyszerű influenzajárványhoz hasonlította a koronavírus-járványt, másodszor pedig akkor, amikor kezembe akadt az a tudományos publikáció, amelyben a kínai és az amerikai matematikusok modellezték a vírusnak a terjedését. Emlékeztetni szeretném önöket: januárban még azt mutatták a matematikai modellek, hogy hétnaponként duplázódik a fertőzötteknek a száma, ma Európában körülbelül négy nap alatt megduplázódik a fertőzötteknek a száma.  A harmadik dolog, ami miatt aggódtam, az, hogy a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a holnapi naptól kezdve fognak egyéni védőfelszerelést kapni azok, akik a frontvonalban vannak, akik intenzív osztályokon dolgoznak. Tehát minden egyes megszólalásom, ami az elmúlt hetekben volt, helyénvaló volt, mert nem voltak védőfelszerelések a kórházakban és a krízisközpontokban.

- Miniszter Úr! Éppen ebből adódóan kérdezem: miért nem kap minden egészségügyi dolgozó védőfelszerelést? Miért nem közölnek területi adatokat, korra és nemre bontott adatokat? Miért nem végeznek több tesztet?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Olyan kérdéseket feszeget képviselő úr, amelyekkel az egész világ foglalkozik, ugyanis többfajta megoldása van, többfajta lehetősége van egy ilyen járvány kezelésének. Ha megnézzük az európai országokat, van olyan európai ország, amelyik azt választotta, hogy legyen egy nagyon gyors víruslefutás, ez azt eredményezi, hogy a populáció átfertőződik, és utána magától a vírus leáll. Nagyjából, ha ez ilyen 60-70 százalékos, akkor a vírus már nem terjed tovább, tehát ilyenkor a reprodukciós index 1 alá kerül, és akkor ez megszűnik. Ennek az a következménye, ez volt Angliában, illetve ezt csinálja most Svédország, hogy egyik ország sem tesztelt. Angliában ez komoly társadalmi ellenkezést váltott ki, hiszen ez azt is jelentette, hogy az egészségügyi rendszer ellátóképessége fölé kerültek emberek, és ez azt jelentette, hogy nem tudták kezelni.

- Magyarország és az európai országok jelentős másik része nem ezt az utat választotta. Azt az utat választottuk, amelyekbe nem tartozik sajnos egyelőre bele sem a vakcina, sem a gyógyszer, mert ezek nem léteznek ebben a pillanatban, megpróbáljuk a vírus hatását eltolni, ellaposítani, egészen odáig, amíg egyébként az átfertőzöttség lassan ér el egy olyan szintet, hogy utána valószínűsíthetően nem jön vissza. És utána ezt a szintet az egészségügyi ellátórendszer képessége, kapacitása alatt akarjuk tartani. Nyilvánvalóan egy sor dolog bizonytalan ebben a kérdésben. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen a vírus szezonális hatása, tehát ha jön a meleg, akkor a vírusfertőzöttség csökken-e. Általában influenzavírusoknál ez így szokott lenni, ez nem biztos, hogy most is így fog viselkedni. Nem tudjuk, hogy hogyan mutálódik a vírus, egy sor dolgot nem tudunk, de ennek ellenére ez a védekezési mód ebben a pillanatban jónak tűnik.

- Képviselő Úr! Ennek vannak feltételei. Az egyik feltétel, hogy tudjuk, hogy mi történik. Említette az amerikai, kínai matematikusokat. A magyar matematikusok legalább olyan jók.A Szegedi Tudományegyetem matematikusai, az ebolát, a H1N1 vírust abszolút meg tudták jósolni a kiváló modelljükkel. Itt is ez történik. Ezeket a modelleket használjuk arra, hogy minden olyan dolgot, ami lehet akár a mérés, lehet akár az egészségügyi rendszer képessége ezzel számoljuk ki. Úgyhogy aggódásra olyan nagy ok ebben a pillanatban nincs.

***

KORÓZS LAJOS: - Miniszter Úr! Arra nem tetszett válaszolni, hogy miért nem kap az egészségügyi dolgozók mindegyike védőfelszerelést? Nyilvánvaló, hogy nincs elegendő védőfelszerelés. A miniszterelnök úr, azt mondta, hogy mintegy 2500-2600 darab lélegeztető készülék van. Néhány héttel ezelőtt a tiszti főorvos pedig azt mondta, hogy csak 1600 van. Vagdalkoztak itt a 2000-es számmal is, csak azt nem tudom, hogy egyik napról a másikra ki szerezte be a 2000-hez képest a 600-at? Mert ha itt egyetlenegy ilyen lélegeztető készüléket is beszereztek volna pluszban, azt gondolom, hogy itt fehér lovon hozták volna be a Kossuth térre, vagy a Kossuth téren keresztül a Parlamentbe, nagy csinnadrattával.

- Miniszter Úr! Ne haragudjon, de kétségeim vannak afelől, hogy van-e elegendő lélegeztető készülék? Kétségeim vannak afelől, hogy van-e elegendő teszt? Kétségeim vannak afelől, hogy van-e elegendő személyi felszerelése az egészségügyi dolgozóknak és a szociális szférában dolgozóknak?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Képviselő Úr! Amikor a koronavírus hatásainak a kezeléséről beszélünk, akkor alapvetően invazív készülékről beszélünk, tehát arról a készülékről, ami intubálás után a tüdő megfelelő mozgatásával látja el a hatását. Ilyen készülékből 2560 van jelen pillanatban Magyarországon. Az, hogy fehér lovon hoznánk be: mi ezt repülőgépen szeretjük behozni Kínából, ez egyébként történik is most. Kína messze van, Európában ilyet nem gyártanak, de ez történik. Ma reggel is jött egy repülőgép, holnap reggel is jön egy 67 tonnányi, ilyen típusú védelmi felszerelést szállító repülőgép, ez éppen a levegőben van. Ezek hozzák az eszközöket fehér ló helyett, legyen ez a különböző védettségi szintű maszk, védőruha, védőszemüveg vagy védősisak. Az intenzív betegágy mellett dolgozó orvosok és az ápolószemélyzet számára kötelező ezeket biztosítani, egyébként a többiek számára is a szükséges védelmi szintet fogjuk biztosítani!

Meg kell védeni a munkahelyeket, és a kis- és középvállalkozásokat!

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Mostanra eljutottunk odáig, hogy a kormányzati késlekedés miatt nemcsak a fertőzés terjedése, hanem a gazdasági válság is egyre terjed, és a megélhetési válság felé haladunk. Amikor leginkább cselekedni kellene, önök mindig későn és keveset tesznek, és ez ilyen helyzetben csak tetézi a bajt!

- Államtitkár Úr! A Demokratikus Koalíció egy hete számos nagyon fontos dolgot kért a vállalkozásoknak. Meg kellett volna tiltani a járvány idején, hogy embereket lehessen elbocsátani bezárással sújtott gazdasági ágazatokból, vagy akár sokkal szélesebb körben. Ehhez létre kellett volna hozni egy rendkívüli munkahelyvédelmi alapot, ami fedezi a vállalkozások munkahelyvédelmi költségeit. Ennek következményeként sajnos látunk olyan munkahelyet is, ahol a sajátos nevelésű gyerekeket foglalkoztató magánóvoda is bezárni kényszerül. Egy hete követeljük, hogy első körben nemcsak a kata-, hanem az áfa- és a kivabefizetési határidőket is prolongálják, ne csak a taxisoknak, hanem sokkal szélesebb körben. Egyetlen veszélybe került magyar kisvállalkozásnak sem hiányzik, hogy a kormány a legnagyobb bajban, céges bevétel híján, még követelje az adókat is. Ráadásul még munkaügyi ellenőröket is küldenek a nyakukba.

- Államtitkár Úr! Mindezeket egy héttel ezelőtt kellett volna megtenniük, hogy megóvjanak minden munkahelyet, de önök nemet mondtak erre. Nemet mondtak a munkahelyek védelmére; nemet mondtak a magyar vállalkozások védelmére; nemet mondtak a felelős kormányzásra, a válságkezelésre! Csak egyetlen kérdésem van: miért?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Úgy látom, hogy egy megírt beszéddel jött be a parlamentbe, és nem figyelte, hogy mi történik a mai napon. Sőt, az is lehet, hogy a múlt héten hétfőn írták meg a beszédét, mert egyébként szerdán a miniszterelnök bejelentette az első gazdasági intézkedéscsomagot, ma pedig bejelentette a második gazdasági intézkedéscsomagot. Erre azt mondani, hogy későn van: én csak jelzem önnek például, hogy a mintaként figyelt Németországban például ma tárgyalja a kormány először az egész országra vonatkozó gazdasági intézkedéscsomagot, mi meg már ott tartunk, hogy a másodikat jelentettük be. Egyébként pedig az Európai Unió is néhány napja tett intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó szabályok, előírások ne vonatkozzanak a tagállamokra.

- Képviselő Úr! A vállalkozásoknál kétféle intézkedés történt. Az egyik minden vállalkozásra kiterjed: ez a hitel-visszafizetési moratórium, ami nemcsak a hitelre, hanem minden pénzintézeti kötelezettségre és az adóvégrehajtások ma bejelentett felfüggesztése is vonatkozik. A másik intézkedéscsomag pedig azokra az ágazatokra vonatkozik, ahol már látható és tapasztalható a baj. A turizmusban, a vendéglátásban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a kisvállalkozások körében nem kell kata nevű adót fizetni és nem kell turisztikai hozzájárulást fizetni, tehát egy úgynevezett adómoratórium lesz, de ez „csak” a 15 ezer kisvállalkozásra és a 300 ezer érintett munkavállalóra vonatkozik egyelőre!

***

VARJU LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Önök ma itt előadtak egy nagy koprodukciót arról, hogy mennyi mindent vállalt a kormány. Ehhez képest én csak halkan kérdezem: mit is vállal a kormány? Mikor fognak dönteni végre a kisvállalkozásokat érintő lehetetlen helyzet elkerülése érdekében egy munkavédelmi alap létrehozataláról, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg?

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Én az ön helyében azért nem nagyon hangoskodnék: amikor önök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején próbáltak kezelni egy válságot, annak az lett az eredménye, hogy 2010-ben elküldték önöket. Önök a Fidesz-KDNP-kormányra hagytak 600 ezer munkanélkülit, a GDP pedig, hadd ne mondjuk, hol volt, minek a feneke alatt, és egy romokban lévő országot hagytak hátra.

- Képviselő Úr! Magyarország gazdasága erős, és a magyar kormány is erős. A magyar kormány most tudja, hogy mit kell csinálni, az önöké nem tudta. Önnek, ha úgy tetszik, politikai értelemben nincs alapja számonkérni a jelenlegi kormány tetteit, mert igenis, be fogja bizonyítani ez a kormány, hogy ezt a válságot is képes lesz kezelni! (Varju László: És mikor kezdik el?)

Leállítja-e a kormány a presztízsberuházásokat a válság kezelése érdekében?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! A költségvetés szempontjából értelemszerűen teljesen drasztikus változásokat jelent az a helyzet, amit a koronavírus okozta gazdasági válság jelent. Azokat a nagyberuházásokat, amit kormány kitalált az elmúlt időszakban  el kell halasztani vagy le kell állítani, azért, hogy valamilyen forrás legyen a fontosabb gazdaságvédelmi tervekre.

- Államtitkár Úr! A magyar gazdaság struktúrájáról is sok mindent elmond az, hogy ebben a válságban milyen hatással lesz ránk a többi országban is bekövetkező válság. Tudjuk, hogy Magyarország gazdasága mennyire függ a német autóipar teljesítésétől, függ a német gazdaságtól. Nos, a német költségvetési intézet legutolsó prognózisa az volt, hogy akár 5 százalékos GDP-csökkenést is okozhat a koronavírus-válság. Ezért is kérdezném: milyen nagyobb beruházásokat fognak leállítani vagy elcsúsztatni azért, mert ez a vis maior esemény megtörtént? Mennyiben gondolják azt, hogy a magyar gazdaságot lehet reziliensebbé, a többi országtól kevésbé függővé tenni azért, hogy a más országokban történő gazdasági válságnak ne legyen különösen nagy hatása Magyarországra nézve?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A kérdése a presztízsberuházások leállításáról szól, és arról, hogy az abból megtakarított forrást kell majd a gazdaság fejlesztésére fordítani. Megmondom őszintén: én ezt politizálásnak minősítem, nem pedig összefogásnak és segítségnek. Válságban vagyunk, a vírus elleni küzdelem mindenképpen arra mutat, hogy nagyon komoly gazdasági kihatásai lesznek. A költségvetés átalakítása folyamatban van. Ez vonatkozni fog a 2020-as költségvetés tartalékainak és egyéb forrásainak a feltárására, illetve a vírus elleni küzdelem védekezésének a pénzügyi biztosítására, valamint a majdani gazdasági válság kezelésére, újraindítására, és ez igaz a 2021-es költségvetésre is.

- Képviselő Úr! Önnek nem kell attól tartania, hogy ez a kormány nem fogja tudni kezelni a pénzügyi-költségvetési kérdéseket, hiszen az elmúlt tíz év erről szólt, különösen az első néhány év: a devizahitelből való kivezetés, a rezsicsökkentés megoldása, a gazdaság beindítása, a munkanélküliség felszámolása. A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter úr is meg fogja találni a költségvetésben azokat a forrásokat, amelyek a gazdasági válság kezelésére szükségesek.

***

UNGÁR PÉTER: - Államtitkár Úr! Gondolom, nem fogja megdöbbenteni, ha elmondom, hogy az LMP álláspontja szerint Paks II. bővítése nem a megfelelő módja a pénz elköltésének. Feltételezem, hogy ez önmagában nóvumot nem jelent. Azért, hogy nekünk legyen töretlen bizalmunk a kormány iránt gazdasági kérdésekben, mit fog a kormány megtenni azért, hogy a lehető legjobban védje a belső tőkeképző képességet? A nagyvállalati beruházásokat 15 milliárddal tervezte támogatni a kormány a költségvetésben. Véleményünk szerint ez a 15 milliárd jobb helyen lenne a magyar kis- és középvállalkozásokban, akik elsősorban és a leginkább elszenvedik ezt a válságot. Kérem, a kérdésnek erre a részére is válaszoljon!

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Ha valaha szükség volt Paksra, akkor jelen fejlemények hatására még inkább. Tessenek átgondolni, szidása helyett támogassák ezt a beruházást, mert az ország energetikai biztonsága megköveteli azt, hogy meg tudjon valósulni. Ha megengedi, arról is szólnék még, hogy lényegében öt nap alatt milyen döntéseket hozott a kormány annak érdekében, hogy megmentse a magyar gazdaságot, megmentse a magyar családokat, megmentse a magyar vállalkozásokat. Európában is példa nélküli az a döntéssorozat, amely adómoratóriumról, hitel-visszafizetési moratóriumról, a családok megsegítéséről szól. Azt gondolom, hogy példaértékű lehet bármely európai ország számára, ami az elmúlt napokban történt Magyarországon.

Mi folyik itt?

KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr!Továbbra sem értjük, mi az akadálya annak, hogy a koronavírus-fertőzések regionális lebontásban történő közlései elmaradnak. A válság idején fő a bizalom, a bizalom alapja pedig az, hogy megfelelő információval rendelkezzenek az emberek, megfelelően legyenek tájékoztatva, így kevesebb lesz az álhír és kevesebb lesz a pánikkeltés is.Magyarország az egyetlen európai uniós ország, amely nem közöl adatokat regionális szinten a megbetegedések regionális megoszlásáról. Müller Cecília tiszti főorvos azzal indokolta ezt a döntést, hogy ez egyfelől sértené a betegek személyiségi jogait, másfelől pedig könnyelművé tenné az embereket, mert ahol nincs fertőzés, oda mennének. Az a helyzet, hogy az Adatvédelmi Hatóság kiadott ebben egy állásfoglalást, amelyben közli, hogy semmiféle személyiségi jogot nem sért a fertőzöttek területi, illetve életkori lebontása, a betegek kiléte ettől nem válik megismerhetővé. A másik sajnálatos fejlemény, hogy most már nem egyéni megbetegedésekről van szó: átléptünk a csoportos megbetegedések időszakába! Sajnos, az ország minden megyéjében vannak fertőzöttek, megbetegedések, így valószínűleg nem okozna könnyelműséget sem, sőt valószínűleg fegyelmezettebbek lennének az emberek.

- Államtitkár Úr! A kevés információ könnyen vezethet rémhírterjesztéshez, ez a napokban is megtörtént, több városban elterjedt, hogy ennyi és ennyi fertőzött van, - ezt meg lehetne előzni ezzel az intézkedéssel. Kérdezem tehát: mi az akadálya annak, hogy területi adatokat közöljenek ebben a lebontásban?

***

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára) - Képviselő Úr! A koronavírus terjedése három szakaszra bontható: az egyedi megbetegedések, a csoportos megbetegedések, és ezt követheti a tömeges megbetegedések sora. A magyar kormány elsőként lépett Európában, egy operatív törzset hozott létre, amely irányítja a koronavírus elleni védekezést, és alapvetően meghatározza, hogy milyen információkat és milyen közleményeket hoz nyilvánosságra. Az egyértelműen látszik, hogy a koronavírussal kapcsolatban rengeteg hír, rémhír, téves hír, álhír kering a különböző csatornákon, a médiában, az interneten. Egyértelműen az a cél, hogy ezek ne születhessenek meg.

- Képviselő Úr! A koronavírus ma már országos kiterjedésű, ugyanakkor egyértelmű volt az a vélemény, hogy meg kell akadályozni azt, hogy olyan területekre áramoljanak nagy számban az emberek, amelyekről azt feltételezik, hogy ott a koronavírus nem jelent meg, hiszen ők válhatnak adott esetben a fertőzés behurcolójává. A balatoni körzetben az elmúlt napokban kialakult helyzet jól példázza ezt, és jelzi azt, hogy az ott élő emberekben ez milyen aggodalmat váltott ki. Éppen ezért a területi megoszlás közlésétől eltekintünk, ugyanakkor minden olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy az emberek tájékozottak lehessenek, az operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón nyilvánosságra kerül. Az összes csatornán megadjuk a szükséges információt, így például a betegek nemét, életkorát, és van utalás arra is, hogy milyen kapcsolt vagy már meglévő betegségek azok, amelyek a halálukat okozták.

***

KOCSIS-CAKE OLIVIO: - Államtitkár Úr! Pont a balatoni példa volt rossz, hiszen éppen azt nem tudták az emberek, hogy hol, melyik megyében mennyi a fertőzöttek száma, mégis elmentek más megyékbe, elutaztak, és nem felelősségteljesen viselkedtek. Tehát ebből a szempontból nagyon jó lenne, hogyha ez az adat is nyilvánosságra lenne hozva. Az emberektől azt kérjük, hogy legyenek tudatosak, legyenek tájékozottak, legyenek fegyelmezettek, tehát viselkedjenek felelősségteljesen. Ezt akkor várhatjuk el, ha felnőtt embernek nézzük őket, és megfelelő információkat adunk át. Minden megyében megjelent már sajnos a betegség, tehát legalább megyei bontásban érdemes lenne ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni. Kérem, fontolják meg, hogy ezzel is segítsék az emberek tájékoztatását!

***

POGÁCSÁS TIBOR: - A járvány gyors megállítására nincsen esély, megfékezése az egyetlen olyan esély, amely az egészségügyi kapacitás biztonságos felhasználását, illetve az egészségügy túlterhelésének a megakadályozását segítheti. Ennek érdekében a kormány intézkedései minden eszközt felhasználnak és elegendőek, jelen pillanatban nem tartjuk indokoltnak, hogy a területi bontású megbetegedéseket nyilvánosságra hozzuk.

I. Azonnal, de azonnal..!

KDNP: milyen intézkedésekkel tudja megvédeni a kormány a magyar gazdaságot? Fidesz: milyen eredmény várható a hiteltörlesztések felfüggesztésétől a koronavírus okozta gazdasági visszaesés tekintetében? Jobbik: mit gondol erről a miniszterelnök úr? MSZP: mi lesz most? DK: mit tesz a kormány az időseknek a koronavírus-járványtól történő megvédése érdekében? LMP: Hogyan lesz a digitális oktatás valódi oktatás? Párbeszéd: mikor vezetjük be végre a válságkezelő alapjövedelmet?

Bartha Szabó József
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó