Magyarország továbbra sem kér a migránskvótából
"Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul" - fogalmazott az igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának csütörtökön kihirdetett ítéletére reagálva.
2020. április 2. 12:49

Az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményben Varga Judit azt írta: az Európai Bizottság 2017-ben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást, amiért nem voltak hajlandóak teljesíteni az Európába özönlő migránsok áthelyezésére vonatkozó határozatot. Pedig ekkor már egyértelműen látható volt, hogy a 2015-ös "kvótahatározatokat" szinte egyetlen tagállam sem hajtotta végre teljes mértékben.

Hangsúlyozta: a bizottság nyilvánvalóan diszkriminatív módon járt el, amikor kizárólag ezt a három tagállamot vonta eljárás alá. Ráadásul a fellépése okafogyottá is vált, hiszen a "kvótahatározatok" csak 2017 őszéig voltak hatályban.

"Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Hozzátette: "az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg".

A járvány példátlan kihívás elé állította az Európai Uniót és tagállamait

A koronavírus-járvány példátlan kihívás elé állította az Európai Uniót és tagállamait, a szokásos megoldások és hagyományos megközelítések nyilvánvalóan alkalmatlannak bizonyultak - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva.

Varga Judit elmondta: minden tagállam számos rendkívüli intézkedést vezetett be.

Kiemelte: "teljesen egyetértünk" a tizenhárom tagállam által szerdán közzétett nyilatkozattal, "miszerint ebben a kihívásokkal teli időszakban is fenn kell tartanunk és meg kell védenünk a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeit".

Hozzátette: "nagyon sajnáljuk, hogy a nyilatkozatot nem nyitották meg valamennyi tagállam előtt csatlakozásra".

"Ezek az értékek, amelyeken az Európai Unió alapul, közös értékeink. Ne ellentétek szítására használjuk azokat, különösen olyan időkben, amikor az Európai Uniónak egységre és a szolidaritásra van a legnagyobb szüksége" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kitért arra is: Magyarország mindig szorgalmazta az Európai Unió alapértékeinek minden tagállamra kiterjedő, objektív kritériumokon és az egyenlő bánásmód elvén nyugvó kölcsönös értékelését. "Ez az értékelés kiterjedhet a rendkívüli intézkedésekre vonatkozó eltérő tagállami megközelítések összehasonlító elemzésére is akkor, amikor a válság legnehezebb napjai már mögöttünk lesznek" - mondta a tárcavezető.

Magyarország, Lengyelország és Csehország nem teljesítette kötelezettségeit

Az Európai Unió Tanácsa 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 menedékkérőt kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság azt a keresetet elutasította. Ezután a bizottság 2018 januárban beperelte Magyarországot, mert nem hajtotta végre a belügyminiszteri tanács döntését.

Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta: a három érintett tagállam, azzal a céllal, hogy kivonja magát az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhat sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataira, sem az elosztási mechanizmus működésképtelenségére.

Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amelyben az uniós bizottság szerint az érintett tagállamok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, mivel nem jelezték rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány, nemzetközi védelmet kérelmező migránst tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, és mivel nem tettek eleget áthelyezési kötelezettségeiknek.

A bíróság elutasította továbbá a tagállamok azon érveit is, amelyek szerint az Európai Bizottság keresetei elfogadhatatlanok lennének amiatt, hogy az áthelyezési határozatok alkalmazási időszakának 2017. szeptember 17-i és szeptember 26-i végét követően már nem tudják orvosolni az állítólagos kötelezettségszegéseket.

Az uniós tagállamok azért vezették be a migránsok ideiglenes kötelező elosztási programját, hogy enyhítsenek a kialakult helyzeten Görögországban és Olaszországban, ahol akkor papíron az ott belépő menedékkérők százezreinek kérelme torlódott fel a migrációs hullám tetőzése idején. Csehország, Lengyelország és Magyarország azonban elutasította, hogy csatlakozzon a rendszerhez, azzal érvelve, hogy a belbiztonsági ügyekre vonatkozó döntés kizárólag saját hatáskörükbe tartozik.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó