Püspöki üzenetek nagycsütörtökre
Több magyarországi főpásztor is úgy határozott, hogy külön, nagycsütörtökre szóló üzenettel is segíti egyházmegyéje híveit, hogy a szent három napban annak ellenére jól fel tudjanak készülni a húsvét ünnepére, hogy a plébánia közösségében nem, kizárólag a saját szűk családjuk körében tehetik ezt.
2020. április 9. 21:13

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba egri érsek a Szent István Rádió nagycsütörtöki reggeli műsorában intézett beszédet papjaihoz és rajtuk keresztül a hívekhez. A főpásztor, mint minden évben, idén is hívta a paptestvéreket a krizmaszentelési szentmisére, most azonban a rendkívüli helyzet miatt ez halasztást szenved.

A levél teljes terjedelmében ITT olvasható.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök Püspök és papjai címmel jelentetett meg üzenetet.

Nagycsütörtökön arra a napra emlékezünk, amelyen Krisztus az ő apostolait – és minket is – a saját papságában részesített, és amelyen megújítjuk papi ígéreteinket. Hálát adok a Kaposvári Egyházmegye minden nyugdíjas és aktív papjáért, a papságra készülő kispapokért és a diakónusokért.

A hála mellett ma különösen is imádkozom a köztünk lévő sebek gyógyulásáért!

Kérem a mi Urunkat azoknak a sebeknek a gyógyulásáért, amelyeket a bármilyen okból bekövetkezett papi áthelyezések, nyugdíjazások, felmentések és felfüggesztések okoztak a paptestvérekben. Imádkozom azért, hogy meg tudjunk egymásnak bocsátani, és kiengesztelődött szívvel fáradozzunk az egység megőrzésén. Kérem a mindenható Istent, gyógyítsa be a sebeket, hogy a papok egymással kibéküljenek és a püspökükkel egységben legyenek.

Hálatelt szívvel köszönöm meg azokat a paptestvéreket, akik ott vannak a szegények, a megvetettek között, bemennek a börtönökbe, szociális otthonokba és kórházakba, akik közösségbe szervezik a fiatalokat, a családokat, és utána mennek az elvesztetteknek.

Püspökként, imádkozom azokért a papokért, szerzetesekért is, akik krízisbe kerültek, hivatásukban kiégtek, abból kiábrándultak vagy azt elhagyták. Azokért a paptestvérekért, akik szenvednek a magánytól, az identitásválságtól, a hivatásuk értelmetlenségétől és kudarcaitól, a meg nem értettségtől, az önsajnálattól és a kívülről jövő támadásoktól.

Hálát adok azokért a paptestvérekért, akiknek az életét betölti hivatásuk öröme, a Krisztus iránti szenvedélyes szeretet. Akik fáradhatatlanul törekszenek vigasztalást és reményt nyújtani a rájuk bízottaknak. Köszönet azoknak, akik evangelizálnak, ügyesen és bátran tesznek tanúságot hitünk igazságairól személyes beszélgetésekben, hittanórákon, szószéken és a médiában.

Testvéreim! Ezen a napon arra hívlak benneteket, hogy vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és fejezzük ki bűnbánatunkat minden olyan bűn miatt, amelyet mi püspökök, papok és hívek egymás ellen elkövettünk! Bánjuk meg, ha engedtünk az egyházunk vezetői elleni és az egymás elleni gyűlöletnek, megosztottságnak, pletykának és ítélkezésnek, hogy tiszta lélekkel ünnepelhessük Krisztus Urunk feltámadását!

Imádkozzunk a mindenkori püspök, az egyházmegye papjai, a hívek és szerzetesek közötti kiengesztelődésért, hogy kölcsönösen meg tudjanak bocsátani egymásnak és azoknak, akik megsértették emberi méltóságukat vagy fájdalmat okoztak nekik!

Testvéreim, imádkozzatok papjaitokért, hogy Krisztusnak, az örök Főpapnak hű szolgái legyenek és imádkozzatok értem, a püspökükért is, hogy hűségesen teljesíthessem azt a hivatást, amelyet rám bízott az Úr!

2020. nagycsütörtök

Varga László megyéspüspök

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök nagycsütörtöki gondolatait videós és szöveges formában is közzétette az egyházmegye honlapja.

Nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti szent három nap. Az egész egyházi év tetőpontja Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja. Az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkát ünnepeljük, a nagycsütörtök esti utolsó vacsora emlékezetétől a húsvétvasárnap esti dicséretig tartó három nap. A járvány terjedése miatt a nagycsütörtök délelőtti nyitánya, a krizmaszentelési mise, amelyben megáldják az olajokat, a krizmát, idén későbbi dátumra halasztódik. Az utolsó vacsora emlékezetére mondott esti szentmisét pedig a hívek jelenléte nélkül mutatják be.

„Nagycsütörtök estéjén Jézus szeretetének három legnagyobb tanújelét adta; megalapította az Oltáriszentséget, a papság rendjét – mely mindenkit bekapcsol az egyház életébe a szentségek által –, és megmosta tanítványai lábát, hogy példát mutasson a szolgáló szeretetre. Ennek az esztendőnek a húsvétja különös körülmények között zajlik. A keresztény ember mindig várja húsvét ünnepét, a nagyböjt negyven napján keresztül nemcsak a böjtölésen vagy az imádságokon keresztül, hanem az önmegtagadás, a bűnbánat gyakorlása és a szeretet gyakorlásán keresztül is fogékonnyá teszi szívét és lelkét. Így jöjjön el a virágvasárnap, a nagyhét, a szent három nap, és jön el húsvét ünnepe. Az ember kézzelfoghatóan tapasztalja meg, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte. Végigéljük Jézussal ezeknek a csodálatos napoknak minden eseményét, és elmélkedünk azon, hogy minden énértem történt és mindannyiunkért” – foglalják össze Spányi Antal megyéspüspök gondolatai az ünnep jelentőségét.

A székesegyházakban és plébániatemplomokban a hívek fizikai részvételének hiánya miatt nagycsütörtök estéjén lélekben lehetünk ott az utolsó vacsora termében, és tapasztaljuk meg Jézus szeretetét, amely megtisztít, megerősít és küldetést bíz ránk, mert bízik bennünk. „Ennek az esztendőnek a húsvétja különös körülmények között zajlik, hiszen rászakadt a világra egy parányi kis vírus, amit szabad szemmel nem is láttunk, de amely képes volt arra, hogy az emberi társadalmat összezavarja. Kénytelenek vagyunk visszavonulni, elzárkózni egymás elől, elzárkózni a közösségeinktől. Most valahogy belül, lelkünk belsejében próbáljuk megélni azt, amit máskor a liturgia segítségével szépen és ünnepélyesen tudtunk megtapasztalni. Ezek a napok rádöbbentenek minket, mekkora ajándék, hogy naponta, vagy hétről hétre szentáldozáshoz járulhattunk, milyen nagy kincs, hogy hallgathattuk Isten titkát, örömhírét, a kinyilatkoztatást. Ennek az esztendőnek sajátos ajándéka az, hogy meg akar szabadítani bennünket az Úr mindattól, ami eddig magától értetődőnek tűnt, és meg akarja mutatni igazi szépségében, igazi értékében azt, ami az Ő szeretetének ajándéka mindannyiunk számára” – hívja fel a figyelmet az idei húsvéti ünnepre a megyés főpásztor.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó gondolatait ITT olvashatják.

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények

A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint délelőtt a főszékesegyházakban bemutatott szentmisén a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amelyet bérmáláskor, egyházi rend kiszolgáltatásakor és templomszenteléskor használnak.

A püspök együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke délelőtt 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, ezt a Duna Televízió közvetíti – írták.

Hozzátették: idén a koronavírus-járvány miatt több székesegyházban későbbre halasztják ezt a szentmisét. Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe.

Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a jelenlegi helyzetben.

A szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát.

Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi.

„A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat” – tették hozzá. Idén a nagycsütörtök esti szertartást leegyszerűsítve és a hívek részvétele nélkül tartják meg, de csaknem minden egyházmegyében közvetítikaz egyházmegye honlapján, YouTube-csatornáján vagy Facebook-oldalán.

Magyar Kurír - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó