Ellenséges hatalomátvétel
Vajon a modern Európában dúló kultúrharcból végül az iszlám vagy a keresztény vallás fog kijönni győztesen? Erre keresi a választ a politikailag inkorrekt témákról író Thilo Sarrazin az Ellenséges hatalomátvétel című könyvében.
2020. április 28. 20:04

Thilo Sarrazin német politikus (SPD) nemrégiben megjelent könyvében, az Ellenséges hatalomátvételben a németországi muszlimok integrálódási helyzetéről ír, kritikusan szemlélve a német demográfiai és gazdasági folyamatok új irányait.

Korábbi. sok vitát kiváltó könyve, a Németország megszünteti önmagát 2010-es sikere után Berlin állam volt pénzügyi szenátora új vitát nyit, hogy megtalálja a választ a kérdésre: vajon a modern Európában dúló kultúrharcból végül az iszlám vagy a keresztény vallás fog kijönni győztesen?

Hívők a paradicsomban, hitetlenek a pokolban

Az iszlám világ Nigériától Indonéziáig egymástól egészen különböző etnikai és kulturális hátterű népeket és államokat foglal magába. Emiatt a különböző helyszíneken tapasztalt iszlám kultúra jellegzetességei eltérnek, akár országon belül is. Fontos alapvetés azonban, hogy egy közös minta alapján épülnek fel. Thilo Sarrazin az iszlám vallás elsődleges forrását, a Koránt a fordításából következtetve az önálló gondolkodást elutasító szövegnek jellemzi, ami szorgalmazza a hatalomnak való feltétel nélküli engedelmességet.

A mai kutatások alapján túlnyomórészt abból indulunk ki, hogy a Korán szövege többé-kevésbé Mohamed megnyilvánulásainak beszámolója. Azonban bizonyára el kellett, hogy teljen néhány évtized, míg a ma rendelkezésünkre álló verziót írásos formában is rögzítették, és nem képezte többé vita tárgyát a benne foglalt szöveg.

Az iszlám vallás gyakorlata és az azt körülvevő tanítások, hagyományok csak a nyolcadik század elejétől, körülbelül száz évvel Mohamed halála után fejlődtek ki fokozatosan, és kezdtek szilárdabb formát ölteni. Mohamed számára a zsidók és keresztények „a könyv népei”, hiszen önmagát is a Mózestől Jézusig terjedő próféták sorába valónak tartja.

A legtöbb iszlám országban néhány évtizeddel ezelőttig másodrendű polgárokként – többé-kevésbé zavartalanul – gyakorolhatták vallásukat a keresztények és a zsidók, azonban nincs még egy olyan fantáziadús és változatos rész a Koránba foglalva, mint amely a hitetlenekre váró poklot és az ott szenvedők kínjait mutatja be. Sarrazin véleménye szerint a pokoli leírások bujasága szadista vonásokat hordoz magában, a paradicsom pedig leginkább egy „ötcsillagos, all-inclusive nyaralásnak tűnik, amiben mindent – beleértve minden elképzelhető szexuális szolgáltatás biztosítását – Isten áll”.

Ellentétek

Sarrazin szerint az alábbi tulajdonságokat állapíthatjuk meg az iszlám vallásról, amely megnehezítheti az európai kultúrkörnyezetbe való beemelését: a Korán által közvetített hitetleneket célzó gyűlöletet, valamint a kiválasztottság-tudatot, ami felruházza az iszlám követőit az expanzív, hódító gondolkodásmóddal és hatalomvággyal.

Az iszlám vallásnak vannak bizonyos alávetési habitusai (amelyhez szorosan kapcsolódik a fent említett kiválasztottságtudat), amiket Berlin állam volt pénzügyi szenátora az önálló gondolkodás elítéléseként nevez meg. Az alávetési habitus részének tartja azt is, hogy az iszlám vallásban jellemző a nem vallással kapcsolatos tudás lenézése, amely bizonyos országokban gyenge oktatási teljesítményhez és csekély intellektuális nyitottsághoz vezet.

Ezzel magyarázza azt, hogy miért van technológiai és civilizációs hátrányban az iszlám világ.


További ellentét az európai értékekhez képest, hogy az iszlám világban a nemek viszonya hierarchikus: gyakori, hogy a tudatlanságban és függőségben tartott nők alacsony pozíciójukból és alávetettségükből kifolyólag elsődleges szereplői az iszlám világ átlagon felüli termékenységének és demográfiai expanziójának. A muszlim kultúra ilyen és ehhez hasonló hagyományai változó intenzitással az iszlám világ minden egyes államában megfigyelhetők.

Az idegenség érzete

A kultúra fogalma komplex, történelmileg kiformált feltételek összefüggése, világnézeti rendszer, értelmezési minta, értékelések és okozati tulajdonítások skálája. Befolyásol rokonszenvet és ellenszenvet, gondolkodási és életstílusokat, érdekeket. Egy útmutató a saját életvezetésünkhöz és vezérfonalat ad a társas érintkezéshez. Létezésünk ésszerű értelmezésének, a világban és az életben betöltött szerepünk felismerésének táptalaja.

Thilo Sarrazin szerint ha két kultúra találkozik, melyből az egyik nyíltan elítéli a másikat, az hamarosan idegenkedéshez, elzárkózáshoz vezet. A kultúrában minden összefügg mindennel, ami megnehezíti a szellemi behatolást idegenek kultúrájába. Már egyazon nemzet regionális különbségei is meg tudják nehezíteni egymás megértését. Ezt követik a társadalmi rétegekből fakadó különbségek, a vallási háttér, valamint saját nemzetünk sorsának történelmi öröksége.

Így pedig a németeknek már az is nehezünkre esik, hogy a görögök gazdasági viselkedését megértsék, az olaszok pedig csak a fejüket csóválják a svédek adóerkölcsei láttán.

Az író szerint a svédek ugyanakkor nem tekintik kényszernek szilárd adóerkölcsüket. Szemléltetésképpen, hogy ha Rómában nyilvánosságra kerül egy gazdag ember sikeres adóelkerülése, akkor az még inkább emeli a személy társadalmi presztízsét, elismertségét. Ugyanakkor ez az eset Stockholmban akár szociális öngyilkossággal is felérhet, hiszen a személy minden hitelességét elvesztheti a saját szociális környezetében. Mennyire önkéntes a svédek őszintesége adóügyekben? Mennyire lehet saját elhatározás az, ha egy tizenhárom éves lány Berlin Kreuzberg kerületében fejkendőt visel, miközben az összes muszlim lány osztálytársa, az anyja és lánytestvérei is hordanak? Ha nem hordaná a fejkendőt, esetleg még a fiatal férfiak szidalmazásától is tarthatna.

Dacos identitásmegőrzés

A Berlin-Neuköllnben található Rollberg negyed egy olyan társadalmi közeg, ahol túlnyomórészt törökök és arabok élnek. Felmérések és kutatások igazolják, hogy ebben a körzetben gyakran már a nyolcéves, iskolás kislányok is tudják, hogy melyik fiúhoz adják majd hozzá őket. A 12-13 éves lányokkal való beszélgetésekből világosan kiderül, hogy ők nem ellenzik a korai kényszerházasságot.

A jelek szerint a családi hagyomány és a szocializáció az iszlám lakókörnyezet miatt erősebben hat rájuk, mint a nyugati civilizáció, amellyel az utcán találkozhatnak. A szabadság definíciója a kisiskolás lányok számára gyakran az, hogy több javasolt házastárs közül ők választhatják ki azt az egyet, akivel leélik az életüket.

Muszlimok a nyugati társadalmakban

Sarrazin szerint a muszlimok közel ötvenéves, szemmel látható beáramlása a hitetlenek országaiba saját kultúrkörük elmaradottságával és megoldatlan problémáival magyarázható.

Az iszlám világ strukturális hátrányba került, és jelenleg nem képes elegendő stabilitást és innovációs tőkét felhalmozni ahhoz, hogy felzárkózzon a Nyugathoz vagy akár a kelet-ázsiai iparállamokhoz. Egyelőre a lépést sem tudná tartani ezekkel az államokkal.

Mint minden ember, a muszlimok is arra törekszenek, hogy saját sorsukat és családjuk perspektíváit előre vigyék, így a gazdasági migráció egy idealizált formába öntött lehetőséget ad bárkinek, aki jobb életre vágyik. Vonzó és egyre járhatóbb úttá vált Nyugatra emigrálni, és még azon hívő muszlimok is hajlandóak vállalni ezt a kulturális sokkot, akik alapjaiban elutasítják a nyugati kultúrát és értékeket.

Muszlim generációk az európai kultúrszigeten

Az idősebb korosztályok egy része meg sem próbálja megtanulni a célország nyelvét, így nehezebben tudnak boldogulni. A fiatalon Európába érkezőknek vagy idegen anyanyelvűeknek speciális nyelviskolákban oktatják az adott ország nyelvét, azonban ezeket a kurzusokat a tanulók több mint fele abbahagyja annak befejezése előtt.

Az a néhány, nem európai országból érkező, menedéket kereső külföldi, akinek sikerült munkát találnia, legtöbbször szakképzetlen és egyszerű tevékenységet folytat a mindennapokban. A munkaviszony nélküliek belépési engedélyét (vagyis annak a valószínűségét, hogy egy éven belül munkát találnak) a foglalkoztatási szolgálat 2%-ra becsüli.

Sarrazin számításai szerint ilyen tempó mellett még legalább negyven évig tartana mindannyiuknak munkát találni.

Thilo Sarrazin - tagesspiegel.de

Az integrációs probléma egészen bizonyosan nem a 2015-ös menekülthullámmal kezdődött. A nem európai országokból érkező, menedéket kereső külföldiek korábban is alig voltak integrálva a munkaerőpiacon. A sikertelenség és „hasznavehetetlenség” érzése már meglévő radikalizációs tendenciákat erősíthet.

Thilo Sarrazin a legjobb megoldásnak erre a helyzetre azt gondolja, hogy ha az említett fiatalok minél hamarabb munkát vagy legalább képzési helyet találnának. Csak így sikerülhet elejét venni a semmittevésben felszínre kerülő demotivációnak és egyben radikalizációnak, ami az államokat versenyfutásra kényszeríti az idővel.  

Csókási Annamaja

mandiner.hu
MTI Hírfelhasználó