Hibrid háború Magyarország ellen
A Magyarország ellen az aljas, folyamatosan túlerőben támadó balliberális ellenség az összes kommunikációs csatornát összehangoltan használja és megmételyezi az emberek fejét átkos ideológiamérgek és agysejteket átprogramozó vírusok formájában.
2020. május 5. 16:44

Helmut Kohl német kancellár a történelem fontosságát így értelmezte: „Aki nem ismeri a múltat, az nem értheti meg a jelent és nem képes a jövő alakítására.”

Ezért fontos a történelemtanítás, hogy a korábbi ellenségek ellen folytatott harcokból kapott tapasztalatokat, információkat megtanuljuk és hatékonyan tudjunk védekezni az újabb, állandóan mutálódó és sunyi módon támadó ellenségeink ellen. A háborúban a hiteles információkon nyugvó, stratégiai előnyt jelentő tapasztalatok mutatják meg a védekezés legmegfelelőbb módját. Ennek mindig több formája van, de a nyers erő kényelmes pozíciójának hiányában a korábbi harcok tapasztalatain alapuló agyafúrt tudás, a kreativitás és a meglepetésszerű, váratlan csapások képesek felvenni a harcot a legnagyobb erővel szemben is.
A Magyarország ellen az aljas, folyamatosan túlerőben támadó balliberális ellenség az összes kommunikációs csatornát összehangoltan használja és megmételyezi az emberek fejét átkos ideológiamérgek és agysejteket átprogramozó vírusok formájában. Magyarország és jelenlegi politikai vezetése, de tulajdonképpen az egész magyar nemzet ellen egy hibrid háború zajlik, és nem csak Európában.

Mindez azért történik, mert 2010 óta a Fidesz–KDNP-koalíció vezeti kétharmados többséggel az országot, és a gazdaságot romba döntő szocialista kormányzás után hátrahagyott csőd orvoslására a Matolcsy György nevével fémjelzett és sikeres unortodox gazdaságpolitikával számos, elsősorban német tyúkszemre lépett rá. Mivel ezek az intézkedések főleg német cégek (telekommunikáció, energiaipar, bankok) érdekeit sértették, azok a német politikusokhoz és a német sajtóhoz fordultak segítségért. Ezzel vette kezdetét a Magyarország elleni hibrid háború, amely ma is tart. Igaz, a célok mára megváltoztak, ma már elsősorban a nemzetgazdaságot sikeresen megvédő kormány megbuktatása lett fontosabb, mint a korábbi gazdasági érdeksérelmek miatti bosszúállás. Ehhez jön még az is, hogy a magyar politikusok manapság már mernek nem kicsik lenni, emelt fővel és öntudattal válaszolnak minden támadásra.

A politikai színpadon elhangzó mocskolódó és hazug nyilatkozatokkal teli, a túlerőben lévő nemzetközi és hazai baloldali média minden lehetséges csatornáján lejárató kampányok sorozatával próbálják tönkretenni Magyarország hírnevét. Állandóan lekicsinylő és becsmérlő jelzőkkel illetik politikusait és hatolnak be gonosz vírusként az emberek agyába. Így van ez Németországban is, ahol a közvéleményben a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évtizedben a folyamatos negatív tartalmú médiaagymosás következtében sajnos elszomorító.

Konrad Adenauer, Franz Josef Strauss és Helmut Kohl még igazi hazafiak voltak, de ma már alig találkozhatunk ilyen formátumú német politikusokkal, mert a nemzet fogalmát józanul és a szó eredeti pozitív értelmében felfogó politikusokat, még mielőtt felemelkedhetnének, erkölcsileg és politikailag lefejezik, ellehetetlenítik. A németeknek a háború utáni 75 év során az irányítottan szűkre szabott történelem- és irodalomoktatásban elszenvedett ismerethiányuk következtében zavart képük van a nemzet (németül: nation) fogalmáról. Mivel a nationalsozialismus egyenlő a nemzetiszocializmussal, ezért mindent és mindenkit, aki ezt a szót használja vagy akit ezzel hoznak kapcsolatba, negatív összefüggésbe helyeznek. Így könnyű dolguk van azoknak, akik a „nemzet” szót Magyarországgal és a fideszes kormányzati vezetőkkel szemben rosszindulatból, szándékosan és céltudatosan hangsúlyozzák, s őket egyéb eposzi kellékekkel fűszerezve nemzeti-jobboldali (rechtsnational), szélsőjobboldali (rechtsextrem) politikusoknak állítják be.

Persze a németek hiányos történelmi ismereteik következtében nem tudhatják, hogy a nemzetiszocializmus alapjában véve a nagybirtokosok (junkerek), a nemesség és a nagytőkések uralma ellen létrejött szélsőbaloldali mozgalom volt. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az NSDAP (Nationalsozia­listische Deutsche Arbeiterpartei) a Német Munkáspárt, a DAP (Deutsche Arbeiterpartei) 1920. február 24-én Münchenben történt névváltoztatásával jött létre, tehát semmiképpen sem volt jobboldali szervezet.

A haza fogalma Bajorországban még jelen van, de mivel a több évszázados királyságból tartománnyá degradált ország sohasem nevezte magát nemzetnek, itt is ódzkodnak ettől a kifejezéstől.

A sok évtizedes médiaagymosás következtében a nemzet szó jelentése a német köztudatban – bár helytelenül, de – egyértelműen a jobboldallal asszociált szitokszóvá vált. A balliberális többségű német sajtónak ezért van könnyű dolga a Magyarország ellen folytatott hibrid háborúban, mert a magyarokról szóló összes cikkben, riportban, interjúban kivétel nélkül negatív értelemben használják a mindig a jobboldalhoz kapcsolt nemzet szót, mintha az valami szörnyűséges és veszélyes dolgot jelölne.

A német véleménypiac első tizenöt résztvevője között egyetlen konzervatív vagy jobboldali médium sem szerepel. Mi több, a piac 54,5 százalékát a következő öt médiakonszern uralja: ARD 21,6 százalék, Bertelsmann 11,3 százalék, ZDF 8,0 százalék, Springer 7,2 százalék, ProSiebenSat.1 6,4 százalék.

Ilyen elsöprő médiafölény ellenében szinte hiába írogatnak politikusaink szorgalmasan leveleket és kérnek helyreigazítást a német sajtóban elhangzott csúsztatások és politikai motivációjú, sokszor a magyar ellenzék által sugallt és üzent ordas hazugságok miatt, azok, ha meg is jelennek, nemigen érhetik el a német közvélemény ingerküszöbét. Ebben a hibrid háborúban a magyaroknak nehéz dolguk van, de jó állják a sarat!

Vida Ákos újságíró, München

magyarnemzet.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó