Gulyás: Európa egyik legsikeresebb védekezése volt a magyar
Európai szinten az egyik legsikeresebbnek nevezte a koronavírus-járvány elleni magyarországi védekezést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Utoljára frissítve: 2020. május 21. 15:17
2020. május 21. 14:20

Olaszországgal és más nyugat-európai országokkal is összehasonlítva Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket az első fertőzés megtapasztalása után lényegesen korábban hozta meg, ennek köszönhető, hogy "a magyar számok lényegesen jobbak" - mondta a miniszter, kiemelve ugyanakkor, hogy a megfelelő időben hozott jó döntések semmit jelentettek volna, ha az emberek nem tartják be a szabályokat.

Úgy értékelt: a járványügyi védekezés sikerrel zárult első fázisának legnagyobb eredménye, hogy a vírus tömeges elterjedését egyelőre sikerült megakadályozni. A járványveszély azonban továbbra is fennáll, az egyensúly törékeny - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közölte: a kormány jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és az egészségügyi járványügyi készültség fenntartásáról szóló döntés meghozatalát. Jelezte, az operatív törzs fennmarad.

Hozzátette, a veszélyhelyzeten túlnyúló kormányrendeletek fenntartását is törvényben kell rendezni.

Gulyás Gergely elmondta azt is: a gazdasági intézkedésekkel 221 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.

Kifejtette: 100 ezerrel megemelik a közfoglalkoztatottak keretét, 3 ezer új állás jön létre a honvédségnél, a bértámogatási program keretében 106 ezer munkavállalóra nyújtottak be kérelmet, a beruházásösztönzési programban pedig 97 600 munkahely megőrzését vállalták cégek. Álláskeresési járadékban 101 ezren, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 71 ezren részesülnek, a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók utáni kedvezményre 9300-an jelentkeztek - ismertette.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és Franciaország 500 milliárd eurós alapot javasol a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a legfontosabb, hogy a közép-európai országok, a visegrádi államok (V4), azon belül Magyarország nyerjen ezen a megegyezésen. Ehhez az kell, hogy figyelembe vegyék a kohéziós támogatásoknál is alkalmazott alapelveket, azaz a támogatásnál a rászorultság, az ország gazdasági fejlettsége legyen az egyik fontos tényező. A gazdaság helyreállításánál ugyanis azokra az országokra különösképpen kell gondolni, amelyek alacsonyabb bázisról indulnak - magyarázta.

Megjegyezte, ma még alapvető kérdésekben van vita, az EU ugyanis ezt az 500 milliárd eurót 30 éves hitelfelvétellel akarja a tagállamok rendelkezésére bocsátani. Így abban egyelőre nincs egyetértés, hogy ez a forrás hitelként vagy támogatásként fog érvényesülni.

Az EU csúcstalálkozója június 18-án lesz, ahol a javaslatokról tárgyalnak, előtte pedig - várhatóan június 8-án - a V4-kormányfők Brnóban találkoznak a közös álláspont kialakítása érdekében.

Kérdésre közölte: a tervek szerint amíg szükség van járványügyi készültségre, addig fennmarad a kórházparancsnoki rendszer is.

Arra a kérdésre, hogy töretlen-e Orbán Viktor miniszterelnök bizalma Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere iránt, Gulyás Gergely azt felelte: sikeres járványügyi védekezés után az egészségügyet felügyelő miniszternek köszönetet szoktak mondani, nem pedig támadni őt.

A rendezvénytilalommal kapcsolatban arról beszélt, örülne, ha június elejétől-közepétől a kisebb rendezvényeket meg lehetne tartani szigorú biztonsági intézkedések mellett. Példaként említette a szabadtéri sportrendezvények látogatását, továbbá zárt térben - 3-4 szék kihagyásával - színházi előadások, hangversenyek megtartását, de jelezte, döntés erről még nem született.

A miniszter egyelőre kivárást javasolt a tervezett külföldi nyaralásokat illetően. Magyarország célja, hogy mielőbb megnyissa határait a szomszédos országok felé és felől, ha ez biztonságos - mutatott rá.

Azt is mondta egy másik felvetésre, hogy Karácsony Gergely főpolgármester véleményét ezután is kikérik a budapesti járványügyi helyzet fontos kérdéseiben.

Az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték ügyében a miniszter azt közölte: ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor jó és indokolt döntés egy nagy, turizmusélénkítő, 3-4 napos budapesti Szent István-napi program megrendezése.

A beszerzett lélegeztetőkészülékek minőségéről szóló egyes sajtóhírekre úgy reagált: a Semmelweis Egyetem az innovációs tárca megbízásából - négy hazai orvosképző egyetem nevében - egy felmérést bonyolított le, amelynek az volt az eredménye, hogy a beszerzés megfelel az egyetemi kórházi igényeknek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának, amely a koronavírusos betegeknél kifejezetten úgynevezett noninvazív módszerek alkalmazását javasolja. Az egyetemek 56 noninvazív és 140 invazív lélegeztetésre alkalmas gépet is kaptak a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek kezeléséhez - tájékoztatott, visszautasítva, valótlannak nevezve a témában megjelent cikket.

A Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése ügyében azt közölte: elég könnyű belátni, hogy munkahelyteremtő beruházásról van szó, így igenis összefüggésben van a koronavírus-válság leküzdésével.

Arról, hogy érkezett-e már bocsánatkérés a diktatúrázás, nácizás miatt, azt mondta: nem naivak, de kitartóan reménykedve várják azokat. Magyarországgal szemben egy olyan gyalázatos kampányt folytattak sokan, amelynek semmilyen alapja nem volt - fogalmazott. Az Európai Bizottság véleménye is ezt támasztja alá, illetve a magyar kormány szándéka, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazást visszaadja - mondta.

Gulyás Gergely az otthoni munkavégzés tapasztalatairól, jövőjéről szóló kérdésre elmondta: ezt eddig is a munkáltatókra bízták, és ezentúl sem kívánnak helyettük dönteni. Megjegyezte: Magyarország szenvedett az elmúlt években attól, hogy rendkívül alacsony volt a távmunkában foglalkoztatottak aránya a munkaerőpiacon belül. Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján remélik, hogy a cégek növelni fogják a jövőben a távmunkában foglalkoztatottak arányát.

A külföldi állampolgárok rokonlátogatásáról azt mondta: mindent elkövetnek azért, hogy ezt a lehető leggyorsabban lehetővé tegyék. Ahol tudják, viszonossági alapon - jelezte. Hozzátette: olyan szomszédos országok esetében, ahol a járványügyi helyzet, a halálozások száma nagyságrendileg nem tér el a magyartól, az óvatos, megfontolt határnyitásra készen állnak. További információkat az operatív törzs ad a kérdésben - közölte.

A miniszter újabb felvetésre megerősítette, hogy amíg a veszélyhelyzet fennáll, nem kell parkolódíjat fizetni. Továbbra is az a cél, hogy amennyire lehet a tömegközlekedésben a nagyobb tömeg kialakulását elkerüljék - mutatott rá.

Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének felvetésére, miszerint át kell gondolni az egészségügyi struktúrát, azt mondta: egy olyan egészségügyi válsághelyzet után, mint ami mögöttük van, ez mindenképpen indokolt. Kifejtette: az, hogy Magyarországon erős állami egészségügy van, mindenképpen pozitívum és megőrzendő érték. Ott, ahol csak magánegészségügy van, lényegesen kevésbé volt hatékony a védekezés - jegyezte meg.

Kitért arra: az egészségügyben dolgozóknak mindannyian nagyon sokat köszönhetnek, mindenki rendkívüli áldozatkészségről tett tanúbizonyságot.

Látszottak ugyanakkor a rendszer hibái, hiányosságai a finanszírozástól a raktározási szabályokon át a készletgazdálkodásig. Itt a lehetőség, hogy a járványhelyzet csillapodásával a szükséges tapasztalatokat levonják, és ha a magyar egészségügy jobbá tétele érdekében tehetnek valamit, akkor azt most tegyék meg - mutatott rá.

A Pesti úti idősotthon ügyében folytatott vizsgálatról szólva kiemelte: az Emmi fog dönteni Karácsony Gergely főpolgármester felvetéséről, amelyben a fővárosi kormányhivatal helyett másik eljáró hivatal bevonását kérte. Egyelőre a higiéniai szabályok megsértése miatt egymillió forintos bírságot szabtak ki az otthonra, és az orvosi ellátás biztosításának hiánya miatt is folyik vizsgálat, illetve egyéb higiéniai feltételek megléte ügyében.

Arról, hogy számos ellenzéki településen csökkentették a közalkalmazottak fizetését a járványra hivatkozva, úgy vélekedett: ha a munkaidő csökkent, akkor lehet kevesebb a munkabér. Azért tartja érdekesnek, mert amikor ezt a rugalmasságot a kevésbé védett munkaviszonyoknál lehetővé tették, akkor éppen azon ellenzéki pártok kritizálták a döntést, amelyek polgármesterei most a jelzett lépéseket megtették.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ismertette: a járványveszély mértéke érdemben csökken, az óvodák, bölcsődék az egyes megyékben május 25-tól, a fővárosban június 2-tól visszatérnek a normális működési rendhez. Ezekben az intézményekben külön igazolás nélkül is fogadni kell a gyermekeket - hangsúlyozta. Megjegyezte: a szülők sok esetben nem éltek a felügyelettel, hanem szabadságot vettek ki, ezek pedig mostanra elfogytak.

Az iskolákkal összefüggésben jelezte: a tantermen kívüli digitális munkarend jól működik, ezért a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad. A tanév nem hosszabbodik meg - közölte. Június 2-tól engedélyezik a pedagógusok és a tanulók oktatási célú találkozását, ami kiscsoportos konzultációkat vagy egyéni felkészítést jelenthet. Engedélyezik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását is.

Június 2-tól a gyermekek felügyeletét valamennyi iskolában meg kell szervezni, ennek biztosítását az intézményektől június 26-ig kérik.

Június 2-15. között elsősorban felzárkóztató, tanulást támogató tevékenységek szervezhetőek, utána június 16-26. között a következő tanévre való felkészülésre, felzárkóztatásra is sor kerülhet. Június 26-ig az étkezést a gyermekfelügyeletben részt vevők számára a tanév szabályai szerint kell biztosítani, és június 29-től állnak át a nyári szüneti rendre.

Tanévzárásról, bizonyítványosztásról, ballagásokról azt mondta: azt kérik az intézményektől, hogy ezt ne szervezzék a hagyományos módon, a nagy tömegeket megmozgató, nagy volumenű eseményeket próbálják kerülni. Ez nem azt jelenti, hogy például egy osztály számára ne lehetne megtartani.

A nyári táborokról jelezte: június 16-tól napközis és ottalvós formában egyaránt megtarthatók lesznek.

Felszámolják a tranzitzónákat

A kormány felszámolja a tranzitzónákat, csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető közölte: az intézkedés végrehajtása folyamatban van, négy ember, akik idegenrendészeti őrizetben voltak, abban is maradnak, 280 embert menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket - tette hozzá.

Közölte: a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat - mondta.

Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatára reagálva Gulyás Gergely kifejtette: mindenképpen fontos következtetése a politikusnak, hogy nem bízik abban, hogy olyan elosztási mechanizmus jöhetne létre, amelyben valamennyi EU-tagállam részt vesz. Ez a magyar diplomácia komoly győzelme, sokat tettek azért, hogy egyértelmű legyen: Magyarország nem kötelezhető arra, hogy engedje másoknak megmondani, kikkel éljünk itt együtt - fogalmazott.

Hozzátette: Magyarország ugyanakkor részt vesz a migráció elleni küzdelemben, ennek része a Hungary Helps Program is.

A miniszter kitért rá: az Európai Parlamentben (EP) ellenzéki képviselők az ország érdekeivel szemben politizálnak, ezt tették az elmúlt hónapokban is, a járvány elleni védekezés idején. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban is látni ilyen igyekezetet a részükről, de nem az EP, hanem az uniós állam- és kormányfők fogadják el a büdzsé érdemi részeit - magyarázta.

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéséről a tárcavezető elmondta: a dokumentumnak gazdaságpolitikát kellene csak kizárólag értékelnie, így azokat a megállapításokat, amelyek ezen túlmutatnak, irrelevánsaknak tekintjük.

Sok kedvező megállapítás van a jelentésben, például az, hogy a magyar munkanélküliségi ráta a válság idején is alacsonyabb maradt, mint az európai átlag - közölte.

Megjegyezte: ugyanakkor a jelentésben nem jut kellő hangsúly arra, hogy mennyi pénzt hagytak a cégeknél és a családoknál a hiteltörlesztések felfüggesztésével, pedig a magánszemélyek mintegy 60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, így ez az intézkedés 1800 milliárd forintot hagyott a családoknál.

Gulyás Gergely az egyszer használatos műanyagok kérdéséről elmondta: az uniós kötelezettségnek eleget téve be fogják tiltani ezeket, de a jelenlegi járványhelyzetben garanciára van szükség, hogy az ezzel összefüggő munkahelyeket meg tudják védeni. Az EU is későbbre ígért tájékoztatást a menetrendről, ezt érdemes megvárni, utána egyeztetnek az érintett vállalatokkal - magyarázta.

A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot érintő felvetésre a miniszter azt mondta: az előterjesztésben világosan benne van, hogy a megyei közgyűlés a hatáskörébe tartozó területen határozhat csak, így a megyei jogú városokra - amelyekre nem terjed ki a megyei önkormányzat hatásköre - nem vonatkozik az indítvány. A fővárosnál sincs szükség ilyen szabályozásra, a kerületek ugyanis kellően nagy egységek az önálló döntéshez - tette hozzá.

A törvényjavaslatot indokolva hangsúlyozta: az válik lehetővé, hogy kisebb települések esetében egy nagyobb iparűzésiadó-bevételt több helység között osszanak el.

A jövő évi költségvetés benyújtásának késedelméről elmondta: egy hetet csúsztak, azért, hogy az áprilisi gazdasági adatok is rendelkezésre álljanak. A 2021-es büdzsét jövő kedden nyújtják be, a kormány hétfőn bólint rá véglegesen. Reményeik szerint június végén, július elején el tudja fogadni azt az Országgyűlés - közölte. Idén továbbra is 3 százalékos recessziót jósol a Pénzügyminisztérium, az inflációs adat pedig szerepelni fog a benyújtott javaslatban - jelezte Gulyás Gergely.

Egy a roma szegregációra vonatkozó kérdésről a tárcavezető elmondta: ez fontos téma, érdemes tenni ellene, de az látható, hogy hiába újítanak fel iskolákat és javítják az oktatás színvonalát, vannak települések, ahol a nem cigányok elviszik a gyerekeiket az iskolákból. Itt rendre és fegyelemre van szükség, ezért az iskolarendőrség megerősítésével foglalkozik a kormány - közölte. Hozzátette: Magyarország nem lehet sikeres, ha a cigányságnak a felzárkózás esélyeit nem tudják garantálni, és a rendszerváltoztatás óta a jelenlegi kormány sokat tett azért, hogy a cigányság munkához jusson.

Egy a pécsi stadion lehetőségét firtató kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, kormánydöntés egyelőre nincs, de minden képviselői igényhez igyekeznek pozitívan viszonyulni, ha az a helyi közösségek érdekeit szolgálja.
   

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó