Veszélyes a brüsszeli forgatókönyv
A harmadik országokban készült élelmiszerek sokkal kevésbé fenntartható módon készülnek már ma is. Tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. A magyarországi és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel.
2020. május 23. 00:03

Az európai mezőgazdaság halálos ítéletét jelentheti az Európai Bizottság környezetvédelmi terve – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Nagy István, agrárminiszter. A Termelőtől az Asztalig, valamint a Biodiverzitás névre keresztelt stratégiákban foglalt intézkedések az előzetes elemzések szerint akár 15 százalékkal is csökkenthetik az uniós agrártermelést. Az irreális zöld szabályok betartására kötelezett gazdák tömegével hagyhatnak fel a tevékenységükkel, az élelmiszer-előállítás pedig áttevődhet a sokkal lazább feltételeket kínáló harmadik országokba.

– Az Európai Bizottság a minap mutatta be az úgynevezett Farm to Fork és a Biodiverzitás stratégiáját. Miért épp most, egy világjárvány kellős közepén rukkoltak elő a mezőgazdaságot igencsak érzékenyen érintő javaslatokkal?

– Az Európai Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is. Egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező Termőföldtől az Asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia bemutatását el kellett volna halasztani. Az elmúlt hónapokban minden uniós polgár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Brüsszel ezt az áldozatos munkát úgy köszöni meg, hogy javaslataival teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat.

– A két stratégia jelentősen növelné a gazdák környezetvédelmi terheit. Elképzelhető, hogy a plusz feladatok mellé több pénzt is adnak?

– A gazdálkodók és jómagam is elkötelezettek vagyunk a fenntartható környezet megteremtése mellett és hajlandóak is azért tenni. A magyar kormány ugyanakkor mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében. A Bizottságnak a jövő héten jelenik majd meg több éves pénzügyi keret COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata. Annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra.

– A stratégiával kapcsolatban készült bármilyen előzetes felmérés a gazdák körében?

– Semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a brüsszeli javaslatokhoz Felelős döntést ugyanakkor egy ennyire átfogó és komoly hatással bíró stratégiák elkészítésekor kizárólag a várható hatásokat megfelelően elemző vizsgálatok alapján lehet meghozni.

Újabb terhet rakna a gazdák vállára Brüsszel



Elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság Termőföldtől az asztalig nevet viselő stratégiáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kamarának hasonló a véleménye az uniós bio­diverzitás-stratégiáról is.

– Miniszter úr március elején még úgy fogalmazott, hogy a Zöld Megállapodás – aminek a része ez a két javaslat – számos lehetőséget rejt a gazdák számára. Mi változott azóta?

– Bíztunk benne, hogy a Termőföldtől az Asztalig stratégia remek lehetőség lesz az európai gazdák számára, hogy versenyképességük megtartása mellett tudjanak hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ezzel szemben az Európai Bizottság javaslatai nemcsak, hogy nem teremtenek lehetőséget a gazdáknak, de egyenesen az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik.

– Mi az pontosan, amit vállalhatatlannak tartanak a két stratégia kapcsán?

– Környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek. A növényvédőszerek használatát például a felére csökkentenék, 2030-ig pedig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát kötelezően ökológia termelésbe vonnák. Ezek a követelmények tíz év alatt nyilvánvalóan teljesíthetetlenek, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nemcsak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

– A növényvédőszereknél maradva, a gazdák fel vannak készülve egy ilyen mértékű változásra?

– Ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen sok esetben nincs alternatívája a növényvédőszereknek. A gazdáknak ugyanakkor az az érdekük, hogy a korlátozások ellenére fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a génmódosított növények használata iránti igény az unióban, ami nagyon nem jó irányt jelentene.

– Mekkora kárt okozhat a magyar mezőgazdaságnak, ha változatlan formában lép életbe a két javaslat?

– Előzetes elemzések szerint a javasolt intézkedések az európai mezőgazdasági termelés 15 százalékos csökkenéséhez vezetnek majd.

– Mindez az árak emelkedését vetíti előre.

– A javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, s miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat fog nyitni az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának. Ebbe az irányba mutatnak a szabadkereskedelmi megállapodások is.

– Előfordulhat, hogy az élelmiszertermelés az Európán kívüli országokba tevődik át, rontva ezzel hazánk külpiaci pozícióit is?

– Ennek komoly veszélye van. Azt sem felejthetjük el, hogy a harmadik országokban készült élelmiszerek sokkal kevésbé fenntartható módon készülnek már ma is. Tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik.

– Arra van esély, hogy a harmadik országokban is az unióhoz hasonló szigorú környezetvédelmi szabályok lépjenek életbe?

– Nincs olyan nemzetközi előírás, amely alapján az EU-n kívüli országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására. Ezért a javaslat akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai kiviszik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni.

– Ha jól tudom, a Bizottságnak erre vonatkozóan is vannak elképzelései.

– Ha mégis sikerülne Brüsszel vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki.

– Mennyiben érintik ezek a most megfogalmazott javaslatok a következő uniós fejlesztési ciklus agrártámogatásait, a Közös Agrárpolitika tervezését?

– Egyelőre nem tisztázott, hogy a most megjelent stratégia milyen hatással lesz a KAP jövőjére. A 2020 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó jogszabályi javaslatok alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot. Ráadásul a kellő felkészülési időt sem biztosítanák a gazdáknak és a tagállamoknak.

– Mi a véleményük a kialakult helyzetről a magyar és a nemzetközi szakmai szervezeteknek? Elér a hangjuk a tárgyalóasztalig?

– Senki ne gondolja, hogy itt politikai szintű, kétoldalú csatározásról van szó. A magyarországi, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival, az egyik spanyol mezőgazdasági szervezet szerint pedig a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

Köpöncei Csilla

magyarnemzet.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Etikai vizsgálatot kérnek a Czeglédy Csabát „kisegítő” ügyvéd ellen
    Budai Gyula fideszes képviselő etikai és fegyelmi eljárás indítását kéri az ügyvédi kamarától a Czeglédy Csaba ellen folyó eljárás elakasztása miatt, de, ha a DK soraiban politizáló jogi képviselőt megregulázzák is, az mit sem változtat azon, hogy Gyurcsány Ferenc barátjának, Czeglédy Csabának ismét sikerült elodáznia a felelősségre vonást.
  • Tisztifőorvos: Nagyon szeretnénk elkerülni a szigorításokat
    A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében bevezetett szabályok azért szükségesek, hogy ne kelljen további korlátozásokat bevezetni - mondta szombaton a közmédiának az országos tisztifőorvos, aki az operatív törzs ülése után arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi terjedés jellemzi a járványt.
  • Versenyképes ágazattá kívánják fejleszteni az erdőgazdálkodást
    Az Agrárminisztérium a gyenge termőképességű területeken versenyképes ágazattá kívánja fejleszteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szombaton Ópusztaszeren.
MTI Hírfelhasználó